Gerhard Richter: Valós látszat

Absztrakt képek

Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
2021. augusztus 27 – november 28.

Kurátor: Bódi Kinga

Absztrakt képek

„Nem hiszek az abszolút képben, csupán közelítések léteznek, újabb és újabb próbálkozások és nekiindulások.” (Gerhard Richter)

Gerhard Richter az 1970-es évek óta készít absztrakt képeket, amelyekhez az 1980-as évek közepén kifejlesztett egy sajátos technikát: az ecset mellett (vagy helyett) a rendelkezésre álló teljes felületet átfogó simítókéssel, raklival készíti festményeit. A simítókés minimalizálja a formák alakulásának kontrollálását, miközben a különböző színek elkenésének folyamata újra és újra „ready-made” absztrakt festményeket eredményez, amelyek előtt állva Richternek azt kell mérlegelnie, hogy ismét átfesse vagy kész műnek nyilvánítsa őket.

A folyamatos ingadozás az avantgárd és a tradicionális megközelítés, a személyes tapasztalat és a szubjektív motiváció, a konstrukció és a destrukció, az átláthatóság és a homályosság, az egyedi művek és a sorozatok között éppúgy meghatározza Richter munkásságát, mint a narráció és a szótlanság ellentéte. A szuggesztió és az eltűnő megfoghatatlanság/érthetőség könnyen felfoghatók leitmotívumszerű vizuális szándékosságként, amely áthatja az életművet, és egy olyan diskurzust generál, amely újra és újra elősegíti „a szép látszat reflexív megerősítését” (Klaus Krüger). Nem a valóságot kell képre vinni, hanem „a realitás látszatát”. „Nem az a lényeg, hogy meg tudjuk-e csinálni, hanem az, hogy látjuk-e, mi az. A látás a döntő mozzanat, amelynek révén végül feloldódik a különbség a mű készítője és a nézője között” – fogalmazott Richter.

Gerhard Richter: Csík (Strip, CR: 927-9), 2012, digitális nyomat, papír, Dibond tábla és Perspex (Diasec) között, 210×230 cm; Absztrakt festmény (Abstraktes Bild, CR: 875-10), 2001, olaj, vászon, 122×82 cm; Absztrakt festmény (Abstraktes Bild, CR: 611-1), 1986, olaj, vászon, 200×140 cm; Pavilon (Pavillon, CR: 489-1), 1982, olaj, vászon, 100×70 cm © Fotók: Eln Ferenc

Gerhard Richter: Absztrakt festmény (Abstraktes Bild, CR: 875-10), 2001, olaj, vászon, 122×82 cm

Gerhard Richter: Csík (Strip, CR: 927-9), 2012, digitális nyomat, papír, Dibond tábla és Perspex (Diasec) között, 210×230 cm (részlet)

Gerhard Richter: Absztrakt festmény (Abstraktes Bild, CR: 893-3), 2005, olaj, Dibond tábla, 27,5×33,9 cm; Fehér (Weiß, CR: 899-8), 2006, olaj, Dibond tábla, 30×44 cm; Fehér (Weiß, CR: 895-3), 2006, olaj, Dibond tábla, 30×44 cm; Szürke (Grau, CR: 899-1), 2006, olaj, Dibond tábla, 30×44 cm; 06. nov. 19. (19. Nov. 06, CR: 19.11.2006), 2005, olaj, papír, 105×95 cm

Gerhard Richter: 06. nov. 19. (19. Nov. 06, CR: 19.11.2006), 2005, olaj, papír, 105×95 cm

Gerhard Richter: Szürke (Grau, CR: 899-1), 2006, olaj, Dibond tábla, 30×44 cm

Gerhard Richter: Fehér (Weiß, CR: 895-3), 2006, olaj, Dibond tábla, 30×44 cm

Gerhard Richter: Absztrakt festmény (Abstraktes Bild, CR: 893-3), 2005, olaj, Dibond tábla, 27,5×33,9 cm

Gerhard Richter: Vörös-kék-sárga (Rot-Blau-Gelb, CR: 329), 1972, olaj, vászon, 300×250 cm; A B, csend (A, B, Still, CR: 612-4), 1986, olaj, vászon, 225×200 cm; Absztrakt festmény (CR: 952-3), 2017, olaj, vászon, 200×200 cm

Gerhard Richter: A B, csend (A, B, Still, CR: 612-4), 1986, olaj, vászon, 225×200 cm; Absztrakt festmény (CR: 952-3), 2017, olaj, vászon, 200×200 cm

Gerhard Richter: Ivó nő (Trinkende Frau, CR: 196-1), 1968, olaj, vászon, 95×115 cm; Takaró (Decke, CR: 680-3), 1988, olaj, vászon, 200×140 cm; Szürke (Grau, CR: 396), 1976, olaj, vászon, 200×200 cm