Skip to main content

Michael Blum, Borsos Lőrinc, Louise Drulhe, Esterházy Marcell, Vadim Fishkin, Kendell Geers, Malgorzata Goliszewska, Gróf Ferenc, Louis Henderson, Klara Hobza, Horváth Tibor, Felix Kiessling, Runo Lagomarsino, Paulo Moreira, Société Réaliste, Pavel Sterec & Vilém Duha

aqb Project Space, Budapest
2019. május 18 – június 30.

Kurátorok: Gadó Flóra és Heszky András
Arculat: Jákob Bálint

Garden Gnome Package Shortcode: The url field is disabled in the settings

A kiállítás kiindulópontját James Wyld, 19. századi kartográfus és parlamenti képviselő által tervezett nagyszabású látványosság, a Great Globe adja. A Great Globe egy tizennyolc méter átmérőjű, „konkáv” földgolyó volt, amelyet a londoni Leicester Square-en állítottak fel, és amelynek a belsejében a látogatók egy négyemeletes lépcsőszerkezeten felsétálva csodálhatták meg a gipszből készült, méretarányos geográfiai jelenségeket, a glóbusz földrajzát. Az 1851-ben, a Londoni Világkiállítással egy időben megnyíló, több millió látogatót vonzó georáma bő egy évtizedig várta az érdeklődőket. Az évek alatt az építmény melletti galériákba Wyldék távoli eseményekről, így a krími háborúról, a Panama-csatorna építéséről szóló előadásokkal, északi-sarki és afrikai emberek életét megidéző diorámákkal, kiállításokkal próbáltak még több embert csalogatni. A hét évvel az első transzatlanti telegráfkábel előtt megnyílt Great Globe a kor planetáris fantáziáinak, a viktoriánus látványtársadalomnak, a modernség élményének ikonikus pillanatfelvétele.

Ezekből kiindulva, a The Great Globe kiállítás fő motívuma a glóbusszal való találkozás dramaturgiája, amelyet az alkotások kortárs tapasztalatokon keresztül közvetítenek. Huszonegyedik századi, de gyakran történelmi perspektívájú szituációkban fogalmazzák meg a kérdéseket: mit jelent amikor a saját környezetünkben fogadjuk be a „globálisat”? Milyen egyidejűségek, találkozási pontok, hálózatok jöhetnek létre távolságok között, illetve hogyan térképezhető fel ezeknek sajátos topográfiája? Hogyan tudjuk újraértelmezni a különböző történelmi, társadalmi, gazdasági jelenségeket a lokális tapasztalatokon keresztül? Hogyan viszonyuljunk az állandóan változó világhoz? Általánosságban: milyen látványt tár elénk ma a Föld? A szándékosan heterogén válogatás a nagyon személyes, performatív akcióktól, a kutatás-alapú, távolságtartóbb, konceptuális munkákig terjed, amelyek a posztkolonializmus, a klímaváltozás, a világkereskedelem, a digitális kapitalizmus és a kibertér összetett jelenségeit vizsgálják és hozzák közelebb a különböző mozgásokra, áramlásokra, interakciókra fókuszálva.

Fotók: Eln Ferenc