aqb Project Space, Budapest
2019. május 18 – június 30.
Kurátorok: Gadó Flóra és Heszky András
Arculat: Jákob Bálint
A kiállítás kiindulópontját James Wyld, 19. századi kartográfus és parlamenti képviselő által tervezett nagyszabású látványosság, a Great Globe adja. A Great Globe egy tizennyolc méter átmérőjű, „konkáv” földgolyó volt, amelyet a londoni Leicester Square-en állítottak fel, és amelynek a belsejében a látogatók egy négyemeletes lépcsőszerkezeten felsétálva csodálhatták meg a gipszből készült, méretarányos geográfiai jelenségeket, a glóbusz földrajzát. Az 1851-ben, a Londoni Világkiállítással egy időben megnyíló, több millió látogatót vonzó georáma bő egy évtizedig várta az érdeklődőket. Az évek alatt az építmény melletti galériákba Wyldék távoli eseményekről, így a krími háborúról, a Panama-csatorna építéséről szóló előadásokkal, északi-sarki és afrikai emberek életét megidéző diorámákkal, kiállításokkal próbáltak még több embert csalogatni. A hét évvel az első transzatlanti telegráfkábel előtt megnyílt Great Globe a kor planetáris fantáziáinak, a viktoriánus látványtársadalomnak, a modernség élményének ikonikus pillanatfelvétele.
Ezekből kiindulva, a The Great Globe kiállítás fő motívuma a glóbusszal való találkozás dramaturgiája, amelyet az alkotások kortárs tapasztalatokon keresztül közvetítenek. Huszonegyedik századi, de gyakran történelmi perspektívájú szituációkban fogalmazzák meg a kérdéseket: mit jelent amikor a saját környezetünkben fogadjuk be a „globálisat”? Milyen egyidejűségek, találkozási pontok, hálózatok jöhetnek létre távolságok között, illetve hogyan térképezhető fel ezeknek sajátos topográfiája? Hogyan tudjuk újraértelmezni a különböző történelmi, társadalmi, gazdasági jelenségeket a lokális tapasztalatokon keresztül? Hogyan viszonyuljunk az állandóan változó világhoz? Általánosságban: milyen látványt tár elénk ma a Föld? A szándékosan heterogén válogatás a nagyon személyes, performatív akcióktól, a kutatás-alapú, távolságtartóbb, konceptuális munkákig terjed, amelyek a posztkolonializmus, a klímaváltozás, a világkereskedelem, a digitális kapitalizmus és a kibertér összetett jelenségeit vizsgálják és hozzák közelebb a különböző mozgásokra, áramlásokra, interakciókra fókuszálva.