8
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest
2018. április 20 – június 24.
Statikus mozi I–II. | 1982–1983
A Pannónia Filmstúdió és a Balázs Béla Stúdió koprodukciójában, Beke László és Kisfaludy András meghívásos forgatókönyv-pályázatának eredményeképpen született meg 1980-ban Türk Statikus mozijának terve. Az 1982–1983 folyamán megvalósult hat filmet ‒ Baranyay András, Beke László, Legéndy Péter, Tóth Gábor, Türk Péter és Vető János munkáit ‒ egybefűzve, Experanima címmel mutatták be 1984-ben. Türk experimentális animációja a kitűzött célnak megfelelően, a sorozataiban már addig is jelenlévő mozgóképes potenciált (asszociációs logika, programok lefuttatása, formaszerveződési folyamatok lépései) kiaknázva kutatja rajzfilm és képzőművészet köztes területeit.
A filmben egy 1978-as képszövéséből indul ki, amelynek logikája épp a fordítottja egyik talán legismertebb munkájának, az Osztályátlagnak (1979). Itt nem több képből szerkesztődik meg egy nagy, „vizuális átlagolás”, hanem egy portré moduljai osztódnak szét olyan kisebb arcokra, amelyeken még felismerhető az eredeti „lényegformája”, tehát beazonosítható az „őskép”: Türk mosolygós portréja feleségéről. A film épp ezt a folyamatot fordítja visszájára: egyre gyorsuló iramban pörgeti vissza az eseményeket az EREDETI-ig.
A számtani rendszer alapján történő felosztással létrejött „alportrék” ‒ miközben megőrzik az eredeti fotó lényegi sajátosságait ‒ elnagyoltabbak, „absztraktabbak”, s ugyanakkor különböznek is egymástól. De épp ezek a formai, tónusbeli különbségek, fényviszony-változások okoznak olyan „mikroeseményeket”, amelyek egymás után kivetítve megmozgatják a statikus képeket. Türk szerint egymást kiegészítve a tudatban ismét felépítik, megidézik, élőként mutatják meg „az eredeti fénykép lényegformáját.”
A tervek szerint két Experanima-sorozat készült volna, de csak az első valósulhatott meg. A második sorozathoz készült a Statikus mozi II. (1982) forgatókönyve. Ez Türk egyik, látáspszichológiai vizsgálataihoz többször ‒ „kinézett képként” és mnemogramként ‒ is felhasznált munkájából indult volna ki, amely egy korabeli, unalomig ismert politikai rítust, egy szalagátvágási ceremóniát örökít meg.
Százados László