aqb Project Space, Budapest
2020. január 11 – február 23.

Duo-Trio-Fluo, 3×20, tehát hatvan kép. A képek egymással sorosan összefüggnek, képpárokat, duókat alkotnak, a három sorozat pedig egy egység, trió. A kiinduló képek Vető János digitális fényképei, amelyeket a 21. században lakóhelyein késztett. 2012-ben, a Mai Manó Ház Verzó Online Galériájának Szobagraffitik és a Csodálatos semmi című kiállítására e képekből képpárokat állított össze. 2015-ben a digitális képpárokat vasalható anyagra nyomtatta, a nyomatokat pedig A/4-es fluoreszkáló színű, sárga, világos és sötétnarancs, pink és zöld papírlapokra vasalta. A vasalt képeket pasztellkrétával tovább fejlesztette, színezte. Az eredmény munkacíme: -Fluo-Zinc-Iron Print-ek,1 amelyek színes rajzszögekkel egymáshoz illesztve az acb galériában szerepeltek kiállításon (Summer Show, 2017). Ezt a húsz képet 2019-ben húsz nagyméretű, 198×135 cm-es fémes hatású, fénylő Ferrari lapokra (új nyomdai termék neve) nyomtatta. A kétszer húsz képet húsz A/3-as Ferrari nyomat kíséri, amelyeken az első, digitális képpárok láthatók, trióvá bővítve a duót. A Duo-Trio-Fluo együttes így több mint egy évtizednyi alkotói munka eredménye: fényképezés, képmanipuláció, mágikus anyaghasználat és festészet.

1

A munkacím jelenleg: Fluo-Zinc-Iron-Print. V.ö. Balázs Kata: Lepkegyűjtemény a falon. Interjú Vető Jánossal. Artmagazin online. https://www.artmagazin.hu/ articles/interju/lepkegyujtemeny_a_falon
Ld. még Legát Tibor: „Ácskapocs is kell”. Interjú Vető Jánossal. In: Magyar Narancs 2020/5. 36-38.

Vető János NahTe: Fluo-Cink-Iron Printek, 2015, cink rázókeverék, vasalható nyomat, pasztell, papír, színes rajzszögek, 118,8×105 cm © Fotó: Vető Gábor

Vető János „soktantárgyas” és „soklaki” művésznek vallja magát: fotográfus, festő, installáció- és videóművész, digitális képalkotó, dalszövegíró, zeneszerző, énekes, hangszeres előadó, költő, aki rendszeresen Koppenhágában, Malmöben, Szántódon, Haverdalban és Budapesten tartózkodik. Pályája az 1960-as évek végén indult, fotográfusként első önálló kiállítása 21 éves korában, 1974-ben volt (Bercsényi Klub, Budapest). Fotóművészete Man Ray és Moholy Nagy László művészeti örökségére épült, a 70-es évek konceptuális művészetének befogadásával, tovább fejlesztésével. Olyan képmanipulációs eljárások alkalmazásával, mint dupla és sokszoros expozíció, szolarizáció, a két vagy több negatív egy képen történő előhívása, a negatív-pozitív képek forgatása, tükrözése, a képek kaparása, roncsolása, át-, kiszínezése, stb. Az általa alkalmazott analóg technikai, képmanipulációs eljárások a digitális képkorszakban és a ‘photoshop érában’ különös jelentőséggel bírnak. Ő a „sötétkamra Houdinije”.2

2

Szilágyi Sándor alkalmazza Vető János öndefinícióját angol nyelvű fotótörténeti könyvében. In: Sándor Szilágyi: Neo-Avant-Garde Trends In Hungarian Art Photography 1965–1984. Art+Text, Budapest, 2017, 198.

Vető János NahTe: Godzilla, 2008–2019, Ferrari print, ragasztószalag, 198×135 cm és 29,7×42 cm © Fotó: Vető Gábor

Már a 70-es években készített analóg fényképei között is feltűnően gyakoriak a képpárok. A két kiválasztott és egymás mellé helyezett két kép egymással párbeszédben áll. A képpárokban a vizuális különbségek, éppúgy, mint a vizuális különbségekkel együtt megjelenő értelmezési, jelentésbeli asszociációk különös jelentőséget tulajdonítanak a befogadónak, a nézői aktivitásnak. A hagyományos befogadói attitűdhöz képest aktívabb szereppel ruházzák fel, másrészt megkönnyítik a dolgát. Nem olyanok, mint a hagyományos ábrázolások, amelyek „képpárjait” az irodalom, a művészettörténet vagy a valóság emlékképeivel gondolatban hozza létre a néző, hogy kontextust teremtsen, és a művet megértse. Nem is olyan képek, mint az absztrakt expresszionisták vásznai, vagy a geometrikusoké, amelyben a szem elmerülhet és a képen át megérkezhet egy tiszta metafizikai dimenzióba. Hanem olyan képpárok egy önálló esztétikai renden belül, amelyek párban mind, kivétel nélkül egységet képeznek. Akár kiegészítik egymást, akár egymás ellentétpárjai, akár az azonosságukban megnyilvánuló különbség, másság, akár a különbözőségük mélyén felsejlő azonosság az egymásmellé rendelés alapja.

Vető János NahTe: Ipari kertészet, 2008–2019, Ferrari print, ragasztószalag, 198×135 cm és 29,7×42 cm © Fotó: Vető Gábor

Ez az egység a a 20. század első felének újításaihoz (kollázs, montázs) képest is újítás. Az eljárás a pop art képalkotásának is egyik alapvető eszköze. Erdély Miklós ezt az új jelentésszerkezetet – saját happeningjeinek és művészi céljainak megfogalmazásaként – a „jelentés kioltás” fogalmával írta le.3 Amikor a két, egymás mellé helyezett kép a saját egyéni, „triviális” jelentését egymás mellett elveszti, egymást felülírja.

3

Erdély Miklós: Montázsgesztus és effektus. In: Erdély Miklós: A filmről. Összeállította Peternák Miklós. Szerk: Beke László, Szőke Annamária. Balassi Kiadó-BAE Tartóshullám – Intermédia, Budapest, 1995, 150.

Vető János NahTe: Narancs tél, 2008–2019, Ferrari print, színes rajzszögek, 29,7×42 cm © Fotó: Vető Gábor

A képek Vető János kompozícióiban is mindig eggyé válnak, egymást értelmezik, magyarázzák. 2012-ben, amikor digitális képpárjait először bemutatta, kiállította absztrakt képeit és A csodálatos semmi4 videóját is. A kiállításhoz készült videóinterjúban „a malevicsi örökségből kisarjadó semmi”-nek nevezi a munkáit.5 Absztrakt képeinek és videójának is főszereplője a pukkancsfólia csomagoló anyag (bubble wrap), amelyet a 80-as évek közepétől használ, és „régi levegő”-nek, fóliába zárt „csodálatos semmi”-nek nevez. Absztrakt képei épp e „csodálatos semmi”-nek köszönhetően tárgyfotók és lenyomatok is.

4

Csodálatos semmi, 2008, MemoArt Galéria

5

Vető János NahTe: Köztéri művészet: Szobafirkák és a Csodálatos semmi. Verzó Online Galéria. https://www.youtube.com/watch?v=EXWlqpMik7I.

Vető János NahTe: Kék golyó, kék madár, 2008–2019, Ferrari print, ragasztószalag, 29,7×42 cm és 198×135 cm © Fotó: Vető Gábor

A „jelentés kioltás” (Erdély) és a „csodálatos semmi” (Vető) kifejezések közösek annyiban, hogy jelzik az alkotó elhatárolódását a mű szigorú, zárt, predesztinált értelmezésétől, és kifejezik a nézői asszociáció, a költői, intuitív megértés fontosságát. Az asszociációs lánc vége a „kioltás”, a „semmi”, amely azért „csodálatos”, mert evidens, evidenciaélményként tapasztalható. Vető „csodálatos semmi”-je itt kapcsolódik a „malevicsi gyökerekhez”, az akarattal és a képzettel szemben a „semmit” az „érzetet” egyedüli valóságnak tekintő szuprematista esztétikához, amely a tárgyi világ illúzióitól felszabadítva egy új esztétikai világrend alapja. Ebben az új esztétikai világrendben Malevics fekete vagy fehér négyzete, és minden képi formája eszköz.

Bár Magyarországon Malevics öröksége Kassák Lajos művészete révén is fokozott jelentőséggel bír, Vető János esztétikai világképe nem Malevics tárgy nélküli világában, hanem a kortárs művészeti irányzatok, mint a neodada, a happening, a pop art, a Fluxus, a nouveau réalisme, a concept art, az akcióművészet, az arte povera, a graffiti és a street art hatása alatt formálódott. Az 1970-es években elsősorban Joseph Beuys művészetének hatása alatt, ahogyan az egész hazai neoavantgárd szcéna is. Beuys közvetítette Malevics és Kandinszkij újraértelmezett világképét. Korszerűen, a Fluxus és a concept art nyelvén fogalmazta újra a századforduló misztikájából, szellemtudományából új esztétikát alkotó 20. századi orosz avantgárd művészek gondolatait. Idealistaként, az antropozófia és a tradicionális metafizika hatása alatt a századfordulót égető dichotómiát (materializmus kontra spiritualizmus) a művészetében oldotta fel, úgy, hogy a két fogalom – mint a sámánoknál – egységet alkot. Ahogy Malevics és Kandinszkij művészeti víziója egy egészen új világrendet és benne egy új emberi társadalmat követelt, úgy Joseph Beuysé is. Egy olyan új művészetfelfogást képviselve, amely az anyagok mágikus-szimbolikus alkalmazásával és a költészet teremtő erejével képes a valóságba beavatkozni. Beuys felismerte, hogy ez a lehetőség és képesség nemcsak minden ember számra adott, de minden ember társadalmi felelőssége is, mert ez az új társadalmi rend kialakulásának a feltétele (Die Soziale Skulptur).

Vető János NahTe: Lakrids X, 2008–2019, Ferrari print, ragasztószalag, 198×135 cm és 29,7×42 cm © Fotó: Vető Gábor

Az a szó, hogy költészet, ma a művészetben kifejezett jelentőséggel bír, miután a 20. századi végi analitikus filozófia sem tudott megbirkózni vele, és a művészet definíciójában megszabadulni tőle. A művészet lényegében „még mindig” költészet, mert bár tetten érhető az emberi szabadság, megtapasztalható egy, az emberi tudástól és akarattól független dinamika is. Ha tetszik, mágia, varázslat, mert ez a valami más, mint a világ egyéb dolgai, emberi tevékenység, mégsem lehet befolyásolni, előre jelezni, kiszámítani.

Ahogy Beysnál ez a spirituális materializmus mágikus szerepű anyaghasználatot is jelent, úgy a 1960-as, 70-es évek művészetében, elsősorban Erdély Miklós, Szentjóby Tamás, Hajas Tibor happening és akcióművészetében is nagy jelentősége van a mágikus, szimbolikus jelentőséggel bíró anyagok, tárgyak alkalmazásának. Vető a felsorolt művészeknél jóval fiatalabb, az 1970-es években huszonéves. Először Szentjóby Tamásnak készített fényképeket, majd 1976–1980 között Hajas Tibor alkotótársa, fényképésze, akcióiban asszisztense, és a legjobb barátja volt. A művészet mágikus-szimbolikus tevékenységként való értelmezése és a művészi anyaghasználat – a különböző anyagok mágikus erejének tudatosítása – ebben az alkotói korszakában kezdődött. Fényképezési módszereinek és sötétkamra kísérleteinek ez a szellemi háttere.6 Kísérleteit nem a mérés, az ismételhetőség vagy a módszer igazolta, mint a tudományos vagy a technikai kísérletekben, hanem a személyes tapasztalat. Korai fényképein is érzékelhető egy megtapasztalt, megélt új esztétikai rend igénye, amely a témát, a látványt, a valóságot egységesen felülírja és újrahasznosítja.

6

A művész írása az analóg fényképezésről: Vető János NahTe (Vető Kína Herceg): Essay a Fotóról, 1999. http://www.c3.hu/~ligal/238.htm

Vető János NahTe: Búcsúkoncert, 2008–2019, Ferrari print, ragasztószalag, 29,7×42 cm és 198×135 cm © Fotó: Vető Gábor

Ez a „varázslás” azonban nem céltalan és nem önmagáért való. Ahogy Beuys is a valóságba való beavatkozás eszközeként tekintette, úgy Erdély, Szentjóby, Hajas, és Vető János gyerekkori barátja, Baksa-Soós János is. Baksa-Soós rajzaival, festményeivel, szobraival ábrázolta és hajósnaplóiban írta le, hogy a planéta lakosai hogyan fognak a jövő úrhajósaivá válni. Ez az új, jobb világ az emberek kreativitásán, belátásán és nyitottságán, jövőt átalakító közös hitén alapul. Új viszony a bolygóval, annak élőlényeivel, új viszony a kultúrával, a művészettel, sőt az emberi gondolkodással és a nyelvvel is.7 A Beuys által újraértelmezett és képviselt avantgárd örökség Zeitgeist, Vető János pályájának elején a haladó korszellem, amelyhez képest formálták a saját elképzeléseiket és árnyalták saját világképüket a kortárs művészek.

Hasonlóképp Zeitgeist az interdiszciplinaritás, és a művészeti ágak összekapcsolása. John Cage intuitív zenei tevékenysége, zeneelmélete és oktatói tevékenysége a 20. század második felének képzőművészetét alapvetően befolyásolta. A neodada, a happening és a Fluxus művészei Cage mellől indultak az 50-es évek végén. Elsősorban a happening, az akcióművészet, a Fluxus eventek majd az installációművészet szintetizálta a vizuális és az akusztikus kifejezőeszközöket.

7

Ld.: Vető János: Valahol a világűrben elsüjedt egy ürhajó. Január Herceg Tova (Baksa-Soós János) kiállítása. In: Balkon 2019/5. 26-28.

Vető János NahTe: Háború és béke, 2008-2019, Ferrari print, ragasztószalag, 29,7×42 cm és 198×135 cm © Fotó: Vető Gábor

A fiatal Vető is cage-ián szellemben egyből „soktantárgyas”: a 60-as évek végétől miközben fotográfiákat készített, filmezett, akciókat hajtott végre, zenélt is. Intuitív zenekarai: Travellers Group, Cacao, Kec-Mec, Apropófilmfotórajzfilmzenekar, Hymnus.

1980 szilveszterétől Méhes Lóránt Zuzu festőművésszel Zuzu-Vető néven alkotótársak. Vető festészeti tevékenysége ekkor kezdődik. Kezdetben színes filctollakkal rajzoltak, majd pasztellkrétával és akrillal színes képeket festettek. Azzal az avantgárd művészetfelfogással, miszerint a művész a jövő munkása és a valóság formálója, átalakítója. Mestereiknek Szentjóby Tamást, Baksa Soós Jánost és Hajas Tibort tekintették. Képeiken, szobraikon és nagyméretű, színes installációikban a mágikus-szimbolikus anyaghasználat mágikus-szimbolikus jelképrendszerré bővült, saját művészi szimbólum- és jelképtárként. Az 1981-ben festett Kelet/Kelet című első akril-vászon festményük a rendszerváltást évre pontosan megjósolta. Vető János 1984-es Égő kő és dupla zászló akciója Breitenbrunnban Wolfgang Ernsttel pedig politikusokat megelőzve bontotta le a vasfüggönyt. Effektíve és szimbolikusan is. Közös akciójukhoz az osztrák-magyar határ drótkerítésből vágtak ki egy kb. 130 cm-es szögesdrót darabot.8

8

A Grenzzeichen/Határesetek című szimpozion keretében történt az akció. Az eseményről ld. Artpool Letters 11, 1985 tavasz, 18, 25. Az akcióról készült fotódokumentációt ld. Artpool Archívum

Vető János NahTe: Támadás, 2008–2019, Ferrari print, ragasztószalag, 198×135 cm és 29,7×42 cm © Fotó: Vető Gábor

A Zuzu-Vető korszak egybeesik Vető János zenei alkotói tevékenységének egyik legfontosabb korszakával, amikor is a Trabant és az Európa Kiadó zenekarokkal zenélt, dalszöveget írt, koncertezett. Ez a korszak nemcsak új utakat jelentett a képzőművészetben és a zenében, de az 1980-as évek elejétől a szub- majd a tömegkultúrát is befolyásolta.

A 90-es évektől a szerzőpáros csak alkalmilag dolgozik együtt. Vető Dániába költözésével új korszak kezdődött a művészetében: a digitális világé. Ennek az új korszaknak az elején készült még analóg technikával egy fotósorozat, amelyet 2018-ban a galeri ffrindiau-ban lehetett látni. A Bubble plastic sorozat (1995) visszatekintés a kezdetekre, Man Ray és Moholy-Nagy örökségére (fotogram), és híd a jövőbe, egészen a Fluo Zinc-Iron-Print-ekig. A Bubble plastic sorozat fényképei kamera nélkül készültek, nagyítóval, sötétkamrában. Apró tárgyakat nagyított, és képeket forgatott, tükrözött, preparált, roncsolt, színezett és ragasztott, felhasználva mindazt a tudást, amelyet a sötétkamrában megszerzett. Az előhívott filmeket bubble plastic-ra, pukkancsfólia csomagoló anyagra rögzítette. A „csodálatos semmi”-n, pedig ott csillognak, lebegnek a filmek, és rajtuk a művész teljes „szimbólum tábora”.

A Bubble plastik sorozat után több mint egy évtizeddel később készültek a Duo, Trio, Fluo sorozat első digitális képpárjai. A digitális képekből cink rázókeverékkel, vasalóval, pasztellkrétával és nyomtatóval létrehozott új sorozatnak is van szimbolikus-mágikus aspektusa. A fluoreszkáló színű papírlapokra ugyanis rázókeverékből fehér négyzeteket festett, hogy a vasalandó nyomatok helyét „megalapozza”. A rázókeverék cink tartalmú, fehér, gyorsan száradó folyadék, amelyet bőrkiütések, csípések viszkető tüneteire adnak hűsítőként. A forró vasalóval kezelt képek tehát egy hűtött alapra kerültek. A nagyméretű, új Ferrari printek épp ennek az anyaghasználatnak köszönhetik különös faktúrájukat és a kisméretű Ferrari printektől való elkülönbözésüket. A rázókeverék-alap meglehetősen megöregítette, antikolta a rávasalt fényképeket, úgy néznek ki, mint a régi, töredezett, kiszáradt olajfestmények. Ahogy a művész elmesélte, épp e nem túl üde hatás miatt nyúlt a színekhez, és pasztellkrétával a képeket kiigazította. Feldobta a hangulatukat, kitűnő mértékkel adagolva a színeket és a formákat, hasonlóképp, mint a Zuzu-Vető képeken. Ezek a színek és formák megismétlik vagy kiegészítik a képpárok színeit és egyes formáit, a 198×135 cm-es nagyításnak köszönhetően pedig érzéki, festői faktúrát láttatnak.

Vető János NahTe: Nulla kilóméterkő, 2008–2019, Ferrari print, ragasztószalag, 198×135 cm és 29,7×42 cm © Fotó: Vető Gábor

A képpárok digitális fényképei a művész életterében, lakóhelyein készültek. A panoráma képektől a makroportrékig. Az összefüggések csomópontjait és a soros kapcsolatokat a címek és a művész szavai világítják meg: „Kék üveggolyó és kék madár, híd, család, gyerekek, tenger, Koppenhága-Haverdal, pezsgődugót takaró alumínium fólia, Malmö-Szántód. Itt vagy ott, így vagy úgy, kiskanál, játékpuska, plasztik csontváz, sós cukorka, kábelvirág, folyószobor. Kamera, Photoshop, nyomtató, fluopapír, cink rázókeverék, vasaló, pasztellkréta. Fotográfia, festészet, alkímia, public art, szobagraffiti. Iron-, Fluo- Ferrari print.”

„Intim exhibicionizmus”,9 ahogyan a 1970-es évek beli fotói. A rázókeverék nemcsak a rovarcsípést hűsíti, hanem „feltűnési viszketegségre”10 is jó. A Két kilátás című művön például a bal oldali kép a malmöi lakásból, a jobb oldali kép a haverdali nyaralóból nyíló kilátást mutatja. A pasztellrajz háztetőformaként pedig a két életteret összeköti, egyesíti. A Nulla kilóméterkő címűn a koppenhágai szobájának a falán lévő gumiszalag képe a szántódi ház kertjéről készült fotóval áll párban. A cím és a gumiszalag formája, továbbá a pasztellrajz jelzik, mindkét helyszín „nulla”, maga a kezdet.

A Godzilla címűn Koppenhága és Szántód hasonló, „vonalas, rácsos” képeit, egy hidat és egy kerítést a mindkét képen megjelenő hasonló motívum, egy pezsgősdugót borító alufóliából hajtogatott állatforma köti össze. A pasztellrajz vonalai a híd és a kerítés vonalait folytatják és a végtelenbe tartva hosszabbítják meg. A Lakrids X címűn a két hasonló témájú képet, a Svédországban fényképezett két vízpartot a kompozíció közepére helyezett svéd sós cukorkák választják el. A két víz között nagy a különbség: a jobb oldalon sebes, zajló folyóvíz, a baloldalon nyugodt víztükör. A „gát”, a választóvonal a különböző színű és formájú medvecukrokból álló kompozíció, amely kedves totemre emlékeztet. A pasztellrajz a formákat elmosódottan, jelzésszerűen ismételi meg.

A Kék golyó, kék madár című képpár is Koppenhágában és Malmöben készült. A bal oldali, koppenhágai képen a művész kezében egy kék üveggolyót tart, a jobb oldalin a malmői lakás Rita nevű kék hullámos papagája latható. A cím és a képeken domináns azonos árnyalatú kék szín, sőt, az üveggolyó és a kék madár szimbolikus jelentése (mindkettő a vágy jelképe) a két kép azonosságára utal. De az azonosságokban megjelenik a különbség is. Amíg az üveggolyó távolság, az ismeretlen utáni vágy, addig a kék madár a megálmodott boldogság. A pasztellrajz a malmöi fotó felett a golyó és a madár formáját ismétli, a nagyításnak köszönhetően azonban a madár postássapkával a fején antropomorf.

A formák metamorfózisa a Rugó és telihold és a Telihold két piros fogantyúval című képpárokban a legszembetűnőbb. A jobb oldali kép mindkét esetben a malmöi teliholdról készült fényképek egyike. A Rugó és telihold esetében a telihold párja, és egyben formai ellentéte egy rugó képe, a Telihold két piros fogantyúval című kép esetében pedig a hold párja két koppenhágai piros szekrényfogantyú. Mindkét képen a pasztellrajz a fényképeken látható formákat ismételi és ellen pontozza, mindkét esetben a metamorfózis dinamikáját hangsúlyozva. A valóság művészi átalakítása és természetes, kifürkészhetetlen átalakulása elválaszthatatlanul összefügg: a Rugó és telihold képen a telihold mellet a kép szélén látszódó fekete lombkorona és a fekete rugó egy vágtató lovas formájává olvad össze. A Telihold két piros fogantyúval címűn, ahol a hold alatt az égen egy kondenzcsík is húzódik, a rázókeveréknek köszönhetően az eget felhők borítják, a két piros szekrényfogantyú pedig az árnyéknak köszönhetően is, mozog, halad, mint képpárján, az égen minden: repülő, felhő és hold.

9

Erről a hagyományról ld. Beke László: Intim exhibicionizmus. In: Fotóművészet, 1975/4. 54-55.

10

„Intim feltűnési viszketegség” – Vető János definíciója a „Szobagraffitik”-re. Farkas Laura: „Ennek itt még nincs vége, ez egy köztes állapot”. Papageno online https://papageno.hu/featured/2020/02/veto-janos-ennek-itt-meg-nincs-vege-ez-egy-koztes-allapot/

Vető János NahTe: Artists, 2008-2019, Ferrari print, ragasztószalag, 29,7×42 cm és 198×135 cm © Fotó: Vető Gábor

A Háború és béke helyszíne Malmö. A Turning Torso mögött épületbontás miatt láthatóvá váló ipari épületet, hatágú csillaggal a tetején, a művész boltba menet fényképezte le. Amíg vásárolt, az ipari épületet felrobbantották. A ‘volt-nincs’ képpárt kiegészítő színes pasztellrajz felül felhőre, alul fekvő, összetört emberi alakra emlékeztet.

A Két téli kerékpár helyszíne Koppenhága, mindkét képen a Fotografisk Center bejárata látható, a behavazott utcára nézve, az egyik kép egy lépéssel közelebb készült. Ezen a képpáron a rázókeverék és a vasalás nagy, foltszerű képződményeket eredményezett, mint egy Rorschach teszt, a vékony, fehér pasztellvonalak pedig ezekre rímelnek, ezeket ellensúlyozzák és szépítik meg.

A cink rázókeverék eredeti funkciója, a viszketés elleni hűsítés, a Támadás című képen kap szerepet, ahol a baloldali képen egy szántódi kőfelület látható közelről, az apró lyukak, redők, mint az emberi bőr, a jobb oldali képen pedig egy hatalmas szántódi szúnyog. Itt a pasztell kompozíció szabadkézi vonalakból, foltokból és bubble plastic lenyomataiból áll, és olyan spontán és lendületes, mint a vakaródzás.

A sorozaton belül van két képpár, amelyek public art művészek által készített műalkotásokat mutatnak. Vető komputeren készített képei ebből a szempontból „szobagraffitik”, a talált témák és képek pedig olyanok, mint „a bogarak a bogárgyűjteményben”.11 Mindkét képpár Malmöben készült. A Public Art című képpáron egy vízen úszó, félig elsüllyedt ház látható, két különböző állapotban (kevésbé és jobban elsüllyedve). A ház egy szobor, amelyet 2011-ben két fiatal építész készített és művészeti akcióként helyezett a malmöi kanálisba.12 A képpárt kiegészítő pasztellrajz felül egy fehér háromszögű formával összeköti, szorosabbra fűzi a két képet, lent, a jobb oldalon a fehér téglalap pedig az elmozdulás, a süllyedés érzetét erősíti.

11

Vető János NahTe: Köztéri művészet: Szobafirkák és a Csodálatos semmi. Verzó Online Galéria. https://www.youtube.com/watch?v=EXWlqpMik7I

12

Tea Mäkipää finn és Halldór Úlfarsson izlandi építészek munkája a kanálison úszó ház, Atlantis címmel. Anders Bengtsson szerint az úszó, süllyedő ház memento mori szobor, amely a modern élet, és az életünket körülvevő infrastruktúra törékenységére emlékeztet. https://www.flickr.com/photos/ barracuda666/6056289804/

Vető János NahTe: B.M.V. Kerék, 2008-2019, Ferrari print, ragasztószalag, 198×135 cm és 29,7×42 cm © Fotó: Vető Gábor

A másik képpáron, az Ipari kertészet címűn a malmöi strand eldugott bokrai, a baloldalon távolról, a jobb oldalon közelről. A közeli képen látható a lényeg, egy ismeretlen művész beavatkozása, aki a bokrok közt a földből kibúvó ipari kábelből vékony sárga virágokat hajtogatott. A fák, virágok művészeti felhasználása régi és nagy hagyomány, az ötletek és megoldások régóta átlépték a művészet határait és a dekoráció és a reklámipar közkincsei. 2011 telén Malmö belvárosában is egy kopasz fa ágait színes ajándékcsomagok díszítették. Vető János biciklizés közben talált rá a kábelvirágokra, amelyek szerényen, alig észrevehetően belesimulnak a perifériára eső, jellegtelen környezetbe. A fényképek appropriálják az ismeretlen művész művét, hogy rámutassanak az invenció eredetiségére, erre a „veszélyesen szép” költészetre. A sárga virágokat a képpár felett a sárga alapon piros pasztellkrétával rajzolt virágok tovább nagyítják, hangsúlyozzák, míg lent bubble plastic lenyomat, a „régi levegő” nyomai keretezik. A digitális fényképen a „virágzó kábelbokor” mögött a földön fehér téglalap alakú szemét (kartonlap, furnérlemez?) látható. Fent, a piros, rajzolt virágok között festett fehér téglalapok, négyzetek ismétlődnek. A fehér téglalapok és négyzetek Malevicsre is utalnak, valóság és költészet összefüggéseit jelzik, és a két köztéri művészetet mutató képpárt (Ipari kertészetet és Public Art) összekötik.

Az Artist és az Artists 2. képpárjai azonosak, de alapszínük (sárga és pink) és pasztellszínezésük eltérő. A pasztellrajzok megismétlik a képpárok baloldali képét, ahol egy négyzetes virágkompozíció látható, amelyet a művész egyik barátjának kilenc éves kislánya, Vincze Szonja készített Szántódon. A kompozíció nagyrészt zöld fűvekből, levelekből áll, fehér és lila virágokkal, kifinomult mértékkel, könnyedén komponálva. A legélettelibb ikebana, egy szép kertből egy gyeptéglányi részlet. Párja a jobb oldalon egy Szántód és Zamárdi között talált, cirkuszi bádog hirdetőtábla részlete, egy régi hangulatú karikatúra tollkoronás szexis állatidomárnővel és pitiző oroszlánnal. Az sárga verzión a pasztellrajz a tollkoronát folytatja.

A B.M.V. Kerék és a B.M.V. Kerék 2. képpárjai csak majdnem azonosak. Mindkettőn a művész művészfeleségének édesanyának haverdali virágairól készült fotómontázsok láthatók, digitális vonalrajzzal kiegészítve. A piros vonalrajz mindkét képpáron a virágmezőt ritmusosan behálózza, felosztja, szigetekre, „virágágyásokra” bontja. Az printek alapszíne (zöld és sárga) és a pasztellszínezésük különbözik. A zöld B.M.V. Kerék pasztellrajza csonka emberi alakot formáz, a sárga B.M.V. Kerék 2. a Zuzu-Vető korszak legfontosabb szimbólumát, egy négyszögesített kereket. Ahol a pasztellrajz a fényképeket emberi alakra egészíti ki, ott a piros digitális vonalhálózat az emberi érrendszerre emlékeztet, ahol viszont kerékküllőket formáz, ott a piros vonalak a küllők folytatásai.

Vető János NahTe: War is bad, 2008–2019, Ferrari print, ragasztószalag, 29,7×42 cm © Fotó: Vető Gábor

A sorozatban vannak kakukktojások. A War is bad című három fényképből áll, mindegyiken ugyanaz a tárgy látható: a művész fia által az erdőben talált ötvenes évek végén készült játékpuskatöredék, amely első ránézésre egy őskori idolra vagy harci maszkra, sisakra emlékeztet. A Fejlövés címűn csak egy fotó látható, a művész szimbólumtáborának két gyakori szereplője, a pukkancsfólia, és egy kisméretű, műanyag emberi csontváz, egykor kulcstartó, fekvő helyzetben, koponyáján apró lyukkal. Ez a csontváz egy másik képen, a Búcsúkoncert címűn is szerepel, világító zöld szellemekkel körbe véve, kezében elektromos gitárral. A Búcsúkoncert sem diptichon szerű képpár, mint a sorozatot alkotó kompozíciók többsége. A képmanipuláció révén a tárgyak képei (a kicsi műanyag csontváz, a vele méretazonos kicsi műanyag gitár és a hasonlóképp pici, műanyag, foszforeszkáló szellemek) egy képtérbe kerültek. Amíg a War is bad-ben az ellentétpár a valóság és a látvány között feszül (játékpuska – idol, harci sisak), addig a csontvázas képeken az idő-tér, lét-nemlét ellentétes fogalmai összesimulnak, egy képpé válnak. A Copy címűn pedig valóság és illúzió szemet megtévesztő egységet képez, a jobb oldalon látható fotót, amelyen virágok közt, fűben egy kiskanál látható, kiegészíti, folytatja a baloldalon a művész rajza. A képpár felett piros pasztell virág, a képpár alatt pedig erős fekete vonal látható, amely egyszerre egyenes folytatása a kép közepén a digitális virágmezőben elhelyezett kiskanálnak (nyél), és a képpár fölé rajzolt piros virágnak (szár).

A Fejlövés pasztellrajza nem szabadkézi, hanem nyomtatott, a bubble plastic lenyomata. A csontok a testben akár a fóliában a levegő: sorozatgyártott „semmi”, por és hamu. A Búcsúkoncert-en a rajz szabadkézi, megismétli, felnagyítja a fénykép egyik modelljét, a szellemet, humorral enyhítve a halálos témát. A War is bad képen épp ellenkezőleg, a szabadkézi rajz a fénykép folytatása is. A festett kék vonal „kijön a képből”, szinte eléri, érinti a nézőt, jelezve, hogy a téma komoly is, közös is. Fegyvernek, dárdának tűnik, amelyről piros vércseppek hullanak.

Vető János NahTe: Fejlövés, 2008–2019, Ferrari print, ragasztószalag, 42×29,7 cm, 198×135 cm, 29,7×42 cm © Fotó: Vető Gábor

2020. január 11-én nyílt a Duo-Trio-Fluo kiálltás az aqb Project Space-ben, a kurátor Farkas Laura. A kiállításmegnyitón dr. Horváth Putyi, Vető János gyerekkori barátja és alkotótársa beszélt, és a közösen készített Apropofotófilmstúdió filmjeit vetítette le. A vetítést koncert követte, ahol Vető János énekelt és zenélt, Keszei Krisztián és Horváth Gábor kísérték. Kozma György is fellépett, legújabb Kovács Kati című versét énekelte el, amelyet Vető zenésített meg, és ukulelével kísérte.13

A kiállítást Vető János rendezte, építette. A rusztikus környezetben a színes ragasztószalagokkal és színes rajzszögekkel rögzített színes művek hatása finom, könnyed, légies, valóban olyan, mint egy „lepkegyűjtemény”. Az installálás során a képpárok megfeleltetése újabb csavart kapott, és a sorozat újabb kakukktojással egészült ki, ezt a titkot azonban a látogatóra bízom. Csak annyit árulok el, hogy a kép címe Narancs tél, koppenhágai képekkel. A bal oldalin talált téma, egy vitorlást imitáló fakonstrukció, hobbyművészet vagy játék látható. A „vitorla”, mint üres képkeret, vagy tv képernyő kiemel a befagyott víztükörről egy narancsot. Párján, a jobb oldali képen: kilátás az erkélyről, hóban. Hasonlóképp, mint minden képpáron, a művész különböző optikai nézőpontjain keresztül gondolkodásának, világképének stabil nézőpontja jelenik meg. Az a pont, ahonnan lehetséges átformálni világot. War is bad.

13

A kiállítás megnyitója: https://www.youtube.com/watch?v=pVMZEXtLY14. Vető János tárlatvezetése a kiállításon: https://www.youtube.com/watch?v=Y8_Y64bEx-M&app=desktop