Tartalom:
ie
inside express: TNPU (A Telekommunikáció Nemzetközi Paralel Uniója): INFINITEZIMÁLIS ERÓSZ, avagy Szexuális Fülke Ellenforradalom Gyerekeknek, (Neo-Hedonista Happening/Environment – Neo-Mazochista Performansz/Installáció) Trafó Galéria, Budapest, 2024.11.08. – 2025.01.05. © Fotók: Eln Ferenc
4
A geopolitika felől nézve, az Ukrajnából érkező menekültek fogadtatása – ellentétben a 2015-ös menekültválság idején tapasztalt reakciókkal –, egyértelműen visszatükrözte, hogy Európa fehér, európai országként tekint a perifériáján elhelyezkedő államra, ami szintén egy kivételezett helyzetet jelent. A dilemma oldásához hozzájárulhat a régión belüli komplex viszonyok, eltérő pozíciók feltárása. Az elmúlt években pedig több olyan esszé-sorozat és képzőművészeti alkotás született meg, amely éppen ezt célozza meg. Másrészről, ahogy a panel során is elhangzott, a háború miatt Ukrajnára irányuló figyelem lehetőség és ugyanakkor felelősség is: lehetőség arra, hogy a vele szolidaritást vállaló közösségek története is láthatóvá váljon, Ukrajna felelőssége pedig abban áll, hogy az így épülő hálózatok valóban egymást támogató, kölcsönös viszonyokon alapuljanak.
Lendeczki Kinga
12
Minden ornamentális elemnek, így a növényi eredetűeknek is fontos jellemzője, hogy az idők során a vizuális köznyelv részévé, jól azonosítható stílusjeggyé váltak. Ezt taglalja már Alois Riegl százharminc éve megjelent, többek közt a palmetta és az akantusz-levél pályafutását ismertető tanulmánya, „Az ornamentika története” is. A köznyelviség a ritmikusan ismétlődő, közben sematikus és dekoratív jelleget öltő formák számtalan metamorfózisa révén jön létre. Az út az egyeditől az általános felé tart, s ez a folyamat nem a művészettörténeti idővel mérhető. Monet nympheáiból nem lesz köznyelv, az „olasz korsó” virágaiból viszont igen. Varga Rita kedvenc növényei, a minden viszontagságot kibíró, elnyűhetetlen kaktuszok, illetve ezeknek a korábban tektonikus csendéleti tartozékként működő (vö. pl. Dénes Valéria), most és itt dzsungelként burjánzó növényeknek a képei valahol középen állnak: a látványhoz képest elemeltek, az ornamentika geometrikus szervező elvéhez képest konkrétak és organikusak.
Várkonyi György
24
Magyarországon nagyjából egyszerre jelentkezett az újhullám, és a nyugati újhullámos mozgások origójának számító punk; az ezekkel kapcsolatos hazai tendenciák feldolgozására már többen vállalkoztak. Jelen elemzés két dokumentummal, Czakó Zsolt grafikus 1987-es pécsi kiállításának plakátjával és meghívójával foglalkozik. E fekete-fehér grafikai munkák centrumában egy Czakó Zsoltot ábrázoló fotóportré helyezkedik el, mely jól összegzi a korszak „újhullámos” stílustendenciáit. A fotóportrékat Peter Handke Kaspar című drámájának 1987-es pécsi bemutatójához készített díszletfalak (fotófalak) motívumai egészítik ki. E dokumentumokat a korszak szubkulturális stílustendenciának összegzéseként elemzem, kitérve olyan tárgyi összetevőkre és kontextusaikra, mint az öltözködés fontossága, a jelvények halmozása (és általában a jelvénykultusz), a napszemüveg; az attitűdöt és a gesztusokat illetően pedig a póz, a tekintet, a testtartás színpadias megrendezettsége. A tárgyi részletek itt olyan esztétikai felületet alkotnak, melynek síkján hatásosan összegződtek a korszak mind elitkulturális, mind popkulturális diskurzusait meghatározó képi minőségek, illetve alakzatok. Az itt vizsgált tárgyak a nyolcvanas évek new wave esztétikájának jellegzetes darabjai, melyek stílustörténeti, divattörténeti (sőt, esetünkben, színháztörténeti) szempontból egyaránt tanulságosak.
Havasréti József
32
A 2022-ben majd’ kilencven évesen elhunyt Paula Rego temetésének napján a portugál kormány nemzeti gyásznapot hirdetett, de Nagy-Britanniában is megemlékeztek a Brit birodalom lovagrendjének nagykeresztjével kitüntetett portugál-brit művész haláláról. Rego 1935-ben Lisszabonban született, de a Salazar-diktatúra csúcsán, az ötvenes években szülei jobbnak látták kimenekíteni a portugál iskolarendszerből és Nagy-Britanniába küldték, ahol később művészeti tanulmányokat folytatott. Ezért a hetvenes évektől kezdődően családjával kétlaki életet élnek, hol Lisszabonban, hol Londonban időznek.
Nagy Edina
34
Milasovszky László festményein makro- és mikrovilágok lüktetnek. Ezt a pulzálást és dinamikát a rendező úgy kívánta fokozni, hogy például a Megáll az idő (1995) festmény peremvidékére, a kép bal és jobb oldalai mellé apró, a festmény motívumaihoz hasonlító applikációt ültetett a falra, ezzel is jelezve, hogy Milasovszky művei – és ez vonatkozik a „vonalas”, geometrizáló munkáira is – nem érnek véget a vakrámánál, hanem azok a tér végtelenjébe kívánnak terjeszkedni. A festmények különlegessége, hogy a művész mindegyik vásznára vízipisztollyal vitte fel a festéket! A „spriccelős” festészet a nemzetközi színtéren Splash Art néven fut, ami rokonítható ugyan a Jackson Pollock jegyezte „csurgatásos festészettel” (Drip Painting), de nem keverendő össze a szabályos, sokszor szimmetriára épülő, ismétlődő mintát/mintázatot, vonalakat, formákat és színeket használó Pattern Paintinggel, és semmiképpen nem illeszthető a Fluid Art – a „véletlen festés” – terminológiába, amit a ’30-as években a mexikói Alfaro Siquieros kísérletezett ki.
Kozák Csaba
ie, b4
inside express: TNPU (A Telekommunikáció Nemzetközi Paralel Uniója): INFINITEZIMÁLIS ERÓSZ, avagy Szexuális Fülke Ellenforradalom Gyerekeknek, (Neo-Hedonista Happening/Environment – Neo-Mazochista Performansz/Installáció) Trafó Galéria, Budapest, 2024.11.08. – 2025.01.05. © Fotók: Eln Ferenc
