Tartalom:
ie
inside express: TNPU (A Telekommunikáció Nemzetközi Paralel Uniója): INFINITEZIMÁLIS ERÓSZ, avagy Szexuális Fülke Ellenforradalom Gyerekeknek, (Neo-Hedonista Happening/Environment – Neo-Mazochista Performansz/Installáció) Trafó Galéria, Budapest, 2024.11.08. – 2025.01.05. © Fotók: Eln Ferenc
4
A háború kezdete óta a dekolonizáció a kortárs ukrán művészetről szóló párbeszéd egyik sarokpontjává vált. Ennek a kortárs művészetben és az akadémiai diskurzusban észlelhető, a dekoloniális megközelítést fókuszba helyező nemzetközi tendencián túlmutató oka is van. Az ukrán parlament a 2014-es Méltóság forradalmát és a kelet-ukrán fegyveres konfliktus kitörését követően, a Lenin szobrok hullása közepette fogadta el a dekommunizáció néven ismertté vált törvénycsomagot.
Lendeczki Kinga
18
„Képet festeni annyit tesz, mint egy síkon, tehát két dimenzióban tiszta festészeti elemekkel, vonallal és színsíkokkal, a síkot, mint egyedüli monumentális festészeti formát tiszteletben tartani” – írta mindezt a pályája delelőjéhez közeledő Derkovits 1927-ben, az Ernst Múzeumban kiállított képeit kísérő katalógus-szövegben. Elintézhetnénk annyival, hogy e néhány sor egy nagy festő ars poeticája, de a helyzet az, hogy több annál. A benne megfogalmazott felismerés nem az egyesre, az énre, hanem az általánosra vonatkozik, az egyetemesre mutat, földrajzi térben bizonyos mértékig korlátozott (képmást nem mindenhol lehet festeni), de időben abszolút érvénnyel, a nyilatkozat keletkezési idejéhez viszonyítva visszafelé, és előre vetítve is. És ehhez képest már mellékes teoretikus okoskodás, hogy a kétdimenziós képen a vonal is folt, ha tetszik színsík, nem is tud más lenni. Ez alól, az anyag természetéből adódó fátum alól a virtuális vonal egyetlen formája kivétel: az, ami Matisse ollója nyomán keletkezik.
Várkonyi György
24
A hetvenes-nyolcvanas évek fordulója jól érzékelhető változást idézett elő a popzenében, az ifjúsági szubkultúrák vizuális repertoárjában, illetve a kortárs képzőművészeti mozgásokban. A new wave egyszerre lett a posztpunk, posztavantgárd, Magyarországon gyakran az „új szenzibilitás” címke alatt összegzett törekvések gyűjtő-, illetve értelmező fogalma, illetve átfogó kulturális (és nem kizárólag szubkulturális) jelenségkör, mely egyszerre vonatkozott magára a popzenére, az öltözködési stílusra, a zeneiparhoz kapcsolódó dizájntörekvésekre, de a kortárs képzőművészetre ugyancsak. Átfogó keretben értelmezve a jelenséget, azt mondhatnánk, hogy a new wave, illetve posztpunk divat az egyik reprezentatív közege lett a nyugati kultúra posztmodernizációjának.
Havasréti József
32
A 2022-ben majd’ kilencven évesen elhunyt Paula Rego temetésének napján a portugál kormány nemzeti gyásznapot hirdetett, de Nagy-Britanniában is megemlékeztek a Brit birodalom lovagrendjének nagykeresztjével kitüntetett portugál-brit művész haláláról. Rego 1935-ben Lisszabonban született, de a Salazar-diktatúra csúcsán, az ötvenes években szülei jobbnak látták kimenekíteni a portugál iskolarendszerből és Nagy-Britanniába küldték, ahol később művészeti tanulmányokat folytatott. Ezért a hetvenes évektől kezdődően családjával kétlaki életet élnek, hol Lisszabonban, hol Londonban időznek.
Nagy Edina
37
A hazai képzőművészeti szcénában ritkaságszámba megy, hogy egy galéria két egyéni kiállítást is rendezzen egy évnyi intervallumban ugyanannak a kortárs magyar alkotónak. Mégis ezt tette a budai oldalon fekvő Nemes Galéria. Milasovszky László festőművésztől Nemes Péter galerista korábban egy életmű válogatást mutatott be, amiről ugyanennek a folyóiratnak a lapjain már tudósíthattam, míg az utóbbiról azért számolnék be, mert Milasovszky anyaga totálisan eltér az oeuvre-válogatástól, és itthon még nem volt bemutatva. (A festő érettségije után 1974-ben Németországba disszidált, de csak 2007-ben telepedett vissza Kölnből.) Az ún. „párizsi képek” a kilencvenes évek termései, ami a festő franciaországi tartózkodása idejére datálható. Tehát dupla csavar van a tárlat időzítésében; nem csak a szűk időhatár, hanem a sorrendiség is meglepő. Már a Strukturált véletlen címadás is anakronisztikus, hiszen hogyan is lehetne a véletlent (egy váratlanul bekövetkező, előre nem látott, nem tervezett dolgot) strukturálni (azaz rendszerezni, szervezetten felépíteni, összehangolni, rendezni, átláthatóvá tenni)? Lehetséges ez egyáltalán?
Kozák Csaba
ie
inside express: TNPU (A Telekommunikáció Nemzetközi Paralel Uniója): INFINITEZIMÁLIS ERÓSZ, avagy Szexuális Fülke Ellenforradalom Gyerekeknek, (Neo-Hedonista Happening/Environment – Neo-Mazochista Performansz/Installáció) Trafó Galéria, Budapest, 2024.11.08. – 2025.01.05. © Fotók: Eln Ferenc
