Skip to main content

Tartalom:

A borítón: Chilf Mária: Igazolom a létem, installáció, Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros, 2023. szeptember 29 – november 10. © Fotó: Sulyok Miklós
inside express: TAKÁCS MÁRTON & KAZSIMÉR SOMA: Boszorkánytábla, 2024, installáció, videó (2:45) MALEFICAE – A máglyától az online varázslásig, BTM Budapest Galéria, 2024.06.21.–09.08.
4 | Darida Veronika: Párizsi tavasz
12 | Hornyik Sándor: Az alkotó, a fogyasztó és a pszichogeográfia | Szolnoki József: A fogyasztó maga a termék. Papír alapú művek 2010–2022
15 | Tatai Erzsébet: A minták kötnek | Chilf Mária retrospektív kiállítása
21 | Takáts Fábián: Szemlélődöm, tehát vagyok | Forgács Péter: Füst/Fej/Pocsolya
24 | Somhegyi Zoltán: Időperspektívák | Magyar Ádám: MATTER
28 | Kozák Csaba: Vonal / On-line | Milasovszky László kiállítása
32 | Cserba Júlia: „Békeharc” a Palais de Tokyóban
34 | Konkoly Gyula: A bizonytalanság birtoklása | „Báró Ötvös Zoltán: Nagy birtok, nagy hatalom.”
inside express: NOWHERE / NOW HERE | Performansz fesztivál – 2024. július 5 – augusztus 11., MUMOK, Bécs

ie

inside express: Takács Márton & Kazsimér Soma: Boszorkánytábla, 2024, installáció, videó (2:45); MALEFICAE – A máglyától az online varázslásig, BTM Budapest Galéria, 2024.06.21.–09.08. © Fotók: Eln Ferenc

4

A kiállítás fontos eleme a tér sajátos elrendezése. A szecessziós épületbe belépve rögtön elénk tárul, egy üvegfal mögé zárva, Giacometti (eredetileg a rue Hyppolyte Maindron alatt található) műtermének pontos rekonstrukciója, mely olyan, mint egy túlzsúfolt díszletkép, csak a főszereplő hiányzik belőle. Meg persze a sűrű, mindent belepő, szürke por, amelyet Genet olyan érzékletesen írt le.

Darida Veronika

12

A szituácionizmus pápája szerint a megoldás csakis a művészet paradox meghaladása, politikai transzcendálása lehet. A pszichogeográfia azonban nem szakít tökéletesen a kapitalista látványtársadalommal, hiszen lényegében azon élősködik, ráadásul a rekuperáció logikája szerint maga a látványtársadalom is egyre inkább közelít egy alternatív fogyasztói társadalom valósága felé. És ez Norbert Bolz szerint valójában tök jó, Debord szerint viszont nem az, mert az autonómia, a szabadság és az önrendelkezés egyetlen útja a teljes szakítás a kapitalista társadalommal és a fogyasztás logikájával, ahogy ezt a szituácionisták révén a 1968-as mitológia részévé párizsi graffiti – Soha ne dolgozz! (Ne Travaillez Jamais!, 1952/53. k.) – is igen frappánsan megfogalmazta. A kritikai kilépés, illetve a távolság tartás egyetlen lehetősége az, ha egyáltalán nem is lépsz be a termelés és a fogyasztás világába.

Hornyik Sándor

15

A kiállítás talányos címe megszólít, és azonnal útvesztőbe vezet: vajon miféle mintákról lehet szó? Képi motívumok valamilyen szabály szerinti elrendezéséről? Vagy inkább családi, társadalmi mintázatokról, netán a művésszé válás és képzés során az alkotóra hurkolódott sémákról? Vagy Chilf Mária által kialakított szabályszerűségekről, rendszerről, módszerről? És mit tesznek ezek a minták, a láthatatlan gombafonalakként keresztül-kasul befonó mintázatok? Előírnak? Szabályoznak? Kijelölik a mozgásteret? Fogságban tartanak? Kapaszkodót nyújtanak? A minták kötnek cím egyébként Chilf egy 2007-ben festett, Dunaújvárosban nem szereplő képéről, mint vándormotívum került a kiállítás elé. Azon, egy kötésmintát ábrázoló képen épp elszabadult egy láncszem… Retrospektív kiállítás elé kerülve a szójátékból pszicho-filozófiává transzmutálódott cím evidensen az alkotó pályájára vonatkozik. Az elszabadult láncszem a kreativitás által megteremtett szabadság, menekülési, kitörési pont a magunkkal hordott és továbbfont minták hálójából.

Tatai Erzsébet

24

A Matter darabjai eredetileg diptichonként készültek, ugyanakkor a galéria adottságait figyelemben tartva itt két szemközti falon, így egymást kiegészítve jelentek meg. Ezáltal új befogadási tapasztalatot eredményez: a néző eldöntheti, hogy párhuzamosan próbálja nézni a sorozatokat, vagy egyszer az egyik oldalt követi végig, majd megfordul és a másik vetítést nézi végig. A videók hangaláfestését is Magyar Ádám készítette, és annak lassú, elmélyült jellege tovább erősíti a művek meditatív hangulatát. Érdekes ugyanakkor, hogy a művész – minden bizonnyal korábbi sorozatai miatt is – szükségét érezte, hogy a Matter videómunkái alapján „hagyományos” képeket, nyomatokat is készítsen. Talán azért is, mert az összes eddigi műve közül ezek a leginkább „festőiek”, azaz, ilyen értelemben képszerűek. A most kiállított nyolc kép így további átjárási lehetőséget mutat fel a művészi kifejezési módok között. Elmondható tehát, hogy akár álló-, akár mozgókép, akár tűéles, fekete-fehér mérnöki részletességű művek, akár színes, festői megjelenésű alkotások, a sorozatok mindegyike az emberiség rohamosan növekvő arányban nagyvárosban élő tömegeinek időtapasztalatát jeleníti meg. A művek magával ragadó és immerzív jellege a nézőt is arra készteti, hogy saját tapasztalatával összevetve alakítsa ki saját perspektíváját az idő felfogásáról.

Somhegyi Zoltán

28

A vászonképeken útjára indul a vonal, íveket, kanyarokat ír le, körkörös mozgásba, szédítő forgásba kezd a festék pászmája, majd spirált formál. A spirált különböző kultúrkörök azért tudták beépíteni a művészetükbe, mert ez az alakzat gyakorta előfordul a természetben, gondoljunk csak a csigaházra, a napraforgó virágának magjaira, a tobozok pikkelyeire, patás állatok csavarodó szarvaira, a forgószélre, az északi- és déli féltekén más-más irányban tölcsérként aláfolyó vízre, vagy magára a Tejútra.

Kozák Csaba

32

Korábban szinte csak a művészeti életben jártas emberek ismerték Sandra Hegedüs nevét, aki annak ellenére, hogy fontos szerepet tölt be a kortárs francia művészeti életben, mindeddig szeretett a háttérben maradni. Amióta azonban a közelmúltban szakított a Palais de Tokyóval, a média célkeresztjébe és a nyilvánosság látókörébe került. A nagy vihart kavart ügy körül két tábor alakult ki: a Sandra Hegedüs döntését támogatók és a Sandra Hegedüst támadók tábora.

Cserba Júlia

34

A minőségi lét olvadó süllyedése közben műtárgy nézésre már csak csöpp kötelező idő maradt. Az erre jutó nézés fogalmilag előkészített szemmel történik, a geometrikus absztrakció tautologikus információmennyiségéhez szoktatottan, vagyis, ha egy kép e szűk receptnek tűnik megfelelni, a profi néző kielégül és békésen halad tovább. Azok, akik a maximum tíz másodperc után még ott ragadnak, ők azok, akik miatt a műtárgyak létrejöttek. Ötvös Zoltán az előkészített nézők irányításának szakembere. Az Ötvös-mű egy igazi rossz premissza, ügyetlen, nyers, harsány, nem tudni mit ábrázol, közepes méretű és összetevőiben homályos, szóval néznivalónak pocsék, vagyis, legyünk szíves, haladjunk tovább.

Konkoly Gyula

ie

inside express: NOWHERE / NOW HERE, Performansz fesztivál, 2024. július 5 – augusztus 11., MUMOK, Bécs | © Fotó: Klaus Pichler / mumok | https://www.mumok.at/en/exhibitions/nowhere-now-here