Tartalom:
ie
inside express: Kateřina Šedá: Kilátástalanság | No Light, 2010, 2023 | VIGYÁZAT, TÖRÉKENY!, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum | 2023.09.15.–2024.01.14. © Fotó: Eln Ferenc
4
Reigl nonfiguratív művészként tulajdonképpen testeket fest: az elemi részecskéktől az emberi testeken és az égitesteken át a kozmikus struktúrákig ívelően. Az ív, illetve a testek sajátos spektruma mögött rejlő filozófiát gyönyörűen megvilágítja 1985-ös ars poeticája: „A fény olyan test, amely foton részecskékből áll. A részecske, az atom, a molekula, a sejt szintén test. Égitest: nap bolygó, szupernova, galaxis, csillagközi por. Nemileg meghatározott test, állati, emberi, férfitest, asszonytest. Test: a legtökéletesebb eszköz és a legtragikusabb akadály. 15 milliárd éve.”
Hornyik Sándor
13
A murália leválasztására Gát Jánostól, a művész közeli barátjától, a Reigl Alapítvány kuratóriumi tagjától érkezett a felkérés 2020 nyarán. A falkép abban a házban született meg, amelyet Reigl Judit és Betty Anderson 1963 óta bérelt Párizstól nem messze, egy csendes faluban, Marcoussis-ban. Reigl halálát követően a ház tereinek kiürítésekor, a művész személyes tárgyainak és alkotásainak elszállítása mellett felmerült a falra készült festmény kimozdíthatóságának kérdése is.
Szokán Erika
17
A Tulman-történet mához kapcsolható üzenete szándékaim szerint annyiban összetett, hogy nem (csak) az az üzenet, ami első megközelítésre evidensnek tűnik, nevezetesen a világnézeti-felekezeti szakadékok áthidalhatósága, kibékítése, nem a „szeressük egymást gyerekek” szimplista ethosza. Természetesen valamennyire ez is része, de már az első figyelmesebb olvasat is nyilvánvalóvá teszi, hogy sokkal többről van szó, amit már a cím kétértelműsége is jelez: értelmezhető a befogadásra való felszólításként, egyben az elvágyódás, elengedés kifejeződéseként is, amint azt Turai Hedvig nagyon pontosan megfogalmazza írásában.
KissPál Szabolcs
21
Míg Peter de Thouars a monokróm festészet hagyományait folytatva látszólag igen visszafogottan dolgozza fel mindazt, amit edzett szeme a Balaton vízén/körül, a pára-levegő-fény-árnyék- éj/hajnal stb. találkozási pontok mentén, apropóján és viszonylataiban lát, addig Bernát – monokróm festészetének karakteres jellemzőit megtartva – ezúttal jóval látványosabb festői megoldások mellett dönt. Thouars festményeit figyelve az a benyomásom, hogy a természeti látványt, mint kiindulópontot a néző és nézett között létrejött értelmezői/„érzelmezői” perspektívák pillanatnyiságaként viszi fel a vászonra, a táj és a víz költőiségét részben a rendszerező elme geometriai formáiba transzponálja, amivel persze a világról alkotott véleményünk, a világból szerzett tudásunk/ismereteink viszonylagosságára is utal, mint mostanában oly sokan.
Barnás Ferenc
24
Minden a memento moriról beszél: arról, hogy világunk szétmállik, darabjaira hullik, bennünk vagy talán rajtunk kívül is, egy jónéhány évtizedes, és egy sokezer éves romon élünk, azt lakjuk be azzal is, hogy nekirontunk, hogy szétszedjük, szétroncsoljuk, mégpedig a restaurálás, az összerakás hamis illúziója nélkül, ámde mindeközben legalábbis az iszonyat mérséklésére cselekszünk.
Kocziszky Éva
26
Nem könnyű híres alkotók életművét, már bemutatott képeit olyan kiállítássá formálni, amely nem csak arra hivatott, hogy a kor szelleméhez igazítva tegyen erős állításokat a fotókról, a fotós jelentőségéről, helyezze olyan kontextusba azokat, hogy a mai látogató számára a lehető legadekvátabb formában mondja el mindezt, hanem azzal is számolnia kell, hogy ez lesz a tételmondat, amely hosszú távon meghatározó lesz Robert Capa életműve kapcsán. Úgy kell elmondani a történetet, hogy az is benne legyen, amit ismerünk, ugyanakkor valami újat is fel kell tudnia mutatni.
Somogyi Zsófia
30
A fotós témaválasztását, attitűdjét, eszközeit és módszereit, ennek elméleti és tapasztalati hátterét meghatározó szubjektív tabló után tegyünk egy kitérőt a fotóművészeti oktatás intézményesülése felé. 1985-ben elkezdődött a felsőfokú fotósképzés a budapesti Iparművészeti Főiskolán. A döntés jelezte: felértékelődött a fotó és a fényképezés. Susan Sontag írta: „…mind több körülöttünk a kép, amely a figyelmünket követeli. …A fényképező szemnek ez a kielégíthetetlensége megváltoztatja-barlangbéli-világunk béli fogságunk körülményeit. A fénykép, -azáltal, hogy új vizuális ábécére tanít-átformálja és kiszélesíti a fogalmainkat arról, mit érdemes megnézni, mit van jogunk megfigyelni. A fénykép a látás nyelvtani, – és ami még fontosabb-erkölcsi szabályrendszere. A fotózásnak… az a leglenyűgözőbb vívmánya, hogy általa úgy érezzük, az egész világot a fejünkben tartjuk, akár egy albumot. FÉNYKÉPET GYŰJTENI ANNYI, MINT VILÁGOT GYŰJTENI.”
Palotai János
42
Láng Eszter azokhoz az alkotókhoz tartozik, akik a művészetben, a művészet által önmaguk megismerésére törekednek. A külvilág és a belső világ kettőssége jelenik meg a figurális munkáiban, de a körformákban, a függőleges színsíkokban; a táj a természet puritán, absztraháló előadásában is. A vízhullámok egyenletes vagy zaklatott ritmikája lényegkeresésre, sűrítésre, struktúra-alkotás iránti törekvésre utal. A Tájelemek című sorozatában a természet élni akarását, felfelé növekvő, ég felé törő élővilágát megakasztja, keretbe szorítja az egymástól színben is elkülönülő részeket elválasztó vízszintes fekete kontúr.
Ruzsa Dénes
ie