Skip to main content

Tartalom:

A borítón | LAKNER LÁSZLÓ: Saigon, 1969, olaj, vászon, 123×210 cm (részlet) | Alter ego, MODEM, Debrecen, 2022. május 28 – szeptember 25.
inside express | Balogh Kristóf József: Skit 6, 2022 | Keresés, 2022
4 | Péter Szabina: Flux Aeterna – Gondolatok Lakner László retrospektív tárlatáról
14 | Hornyik Sándor: A kísérteties fenséges és a cli-fi | Süveges Rita: Kietlen lankák
18 | Kelényi Béla: Az átváltozó szellem
25 | Kosinsky Richárd: Szín-tér expanziók | Barabás Zsófi: A felhők súlya
30 | A legöregebb fiatal francia galerista: Kamel Mennourral beszélget Cserba Júlia
30 | Kurdy Fehér János: Korodi Luca | A Föld bőre 2.
inside express | KICSINY MARTHA: Ravatolozó, 2021

ie

KISS RICHÁRD: World Wide Map #1, Algoritmikus képmontázs, inkjet print, MDF lemezre kasírozva, 180×95 cm

4

Lakner László művészete a magyarországi neoavantgárd egyik legjelentősebb, így megkerülhetetlen szegmense. Fehér Dávid kurátori munkájának köszönhetően a MODEM falai között a művész több, mint 50 évet felölelő alkotói munkássága látható. Az Alter ego című tárlat példásan keretezi a Laknerre jellemző polifóniát, a tematikus és stiláris sokrétűséget, azt a folytonos kísérletezésből fakadó változást, ami az életművében talán egyedüliként tekinthető állandónak. A bemutatott művek megidézik a 20. század második felének jelentősebb esztétikai reflexióit és jónéhány fontos művészeti tendenciáját: a szürnaturalizmust, a pop artot, a fotórealizmust, a konceptualizmust, a szkripturális jellegű informel festészetet, illetve a posztkonceptuális szemléletű festőiséget.

Péter Szabina

14

A skizoid természetfilozófia mára egy skizofrén ontológiához vezetett: a globális kapitalizmus spektákulumában ugyanis sok szempontból éppen saját pusztulásunk fenséges látványvilágát élvezzük. Süveges Rita kietlen lankáin azonban feldereng egy lehetséges alternatíva: egy aktivista és szituácionista, cli-fi festészeti praxis, ahol a kép immáron nem az autonóm esztétikai élvezet tárgya és nem is a művészi alkotás fenséges célja, hanem inkább egy gondolkodásra ösztönző eszköz a valóban közelgő Apokalipszis elkerüléséhez.

Hornyik Sándor

18

„A kortárs kultúrában Elvis körül olyan mitológia és imádat alakult ki, hogy az emberek még a halála után is úgy látják, mintha egy istenség (spirit) lenne. Warhol a kép ismétlésével és a szitanyomás hibái révén való degradálásával a hírnév kivetülését kezdi eltörölni. Hasonlóképpen a tibeti istenségekre is különböző jelentéseket vetítenek ki. Azok az emberek, akiket nem megfelelően avattak be, esetleg nem látják a kép mögött rejlő lényeget, és ezáltal egy egyszerűbb és hiányos jelentéshez ragaszkodnak.” Mindazonáltal Warhol képe egy sajátosabb hivatkozási alapot is nyújthatott Tsherin Sherpa számára. A nyolcas szám ugyanis a buddhizmusban megkülönböztetett jelentőséggel rendelkezik (mint azt már a Pillangóhatás – káoszelmélet című művénél is látható volt); elég itt csak a történeti Buddha tanításait részben összefoglaló Nemes Nyolcas Ösvényre vagy a megvilágosodása után Buddhának felajánlott tárgyakra, a tibetiek mindennapjait is vizuálisan átható Nyolc Szerencsés Jelképre, leginkább pedig a Sherpa által „szellem”-nek aposztrofált istenségek és démonok nyolcas osztályára (t. lha srin sde brgyad) gondolni.

Kelényi Béla

25

A formák kapcsán érdemes megjegyezni a szembetűnő dichotómia mellett (az organikus formák a geometrikus ellenében és kontrasztjában határozzák meg magukat, illetve fordítva), hogy taktilis minőségekkel is bírnak, amelyek tovább mélyítik Barabás Zsófi festményeinek szenzualitását. A puha, szivacsos, hullámzó, bőrszerűen redős áll szemben a kemény, érdes és éles felületekkel. Ezek a navigációs pontok is segítenek orientálódni a képen belül, és megtalálni az olvasási irányt, miközben asszociatív minőségeket közölnek. Ezek a felületek tehát felszínként (is) mutatják magukat a festék erős textúráján keresztül, amely újabb kérdéseket vet fel. Felszíne a térbeli matériának van, a térbeliség másik evidenciája pedig annak időbelisége. A művek ezzel is folyamatukban válnak jelenvalóvá.

Kosinsky Richárd

30

Olyan környezetben nevelkedtem, ahol nem találkoztam a képzőművészettel, nem jártam soha múzeumban, galériában, nem kerültek elém festészeti albumok. Egyetemista voltam, amikor sok más után adódott egy olyan pénzkereső munka, aminek során jelentéktelen festményeket árultam. És miközben semmilyen ismeretem, semmilyen képzettségem nem volt a képzőművészet terén, furcsa módon ezek az egyébként tartalmatlan képek győztek meg arról, hogy nekem a műkereskedelmi körbe kell bekerülnöm. Nem volt mentorom, nem voltak ismereteim, mindezek ellenére ez a gondolat szinte rögeszmémmé vált.

Kamel Mennour

36

A Korodi féle Föld-festészeti színpadon a tudományos-technológiai szingularitás, a történelem, a közgazdaságtudomány, és a politika, lép fel. De egyben a nézőtéri oldalt is megjeleníti, ahol a figyelem ’sodródásban’ egy félelemből és közösség vágyból berobbanó imperatívusz dominál, miszerint személyes viszonyra kell lépnünk a Földdel!

Kurdy Fehér János

ie

KICSINY MARTHA: Ravatolozó, 2021, 4,1×2,95 m

A weboldalon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.