Tartalom:

A borítón: IGOR és IVAN BUHAROV: Revolúcióparabotanika, 2021, ISBN könyv+galéria, Budapest, részlet a kiállításból © Fotó: The Orbital Strangers Project / OFF-Biennále Budapest
inside express | OLÁH NORBERT: A cigány művész szorongása, 2021
4 | GÁSPÁR MIKSA: Rendszergazdák – hogyan válhatunk a jelenkor komplex rendszereinek alakítóivá? | Személyes interpretáció Vladan Joler nyomán | Egy automatizált jelen allegóriái – Vladan Joler egyéni kiállítása
12 | ISTVÁNKÓ BEA: Mit (t)együnk? MENÜ Imaginaire | Mit (t)eszel, ha az erőforrások végesek?
17 | LENDECZKI KINGA: Forradalmi elmozdulások | „Aki nincs velünk, az is velünk van.” Hungarofuturista projekt | Igor & Ivan Buharov: Revolúcióparabotanika
23 | MÁRKUS ESZTER: A hiábavaló keresés traumája | xtro realm: ACLIM! Klímaképzeleti Ügynökség
30 | CSATLÓS JUDIT: A periféria prezentációja és reprezentációja | PAD: Hétköznapi hiánycikkek
35 | SÁRAI VANDA: Meditáció méhzümmögésre | Architecture Uncomfortable Workshop: Egyedüllét méhekkel
38 | LENDECZKI KINGA – ZSURÓ ZSUZSANNA: Új kapcsolódások a félperiférián | Transzperiféria Mozgalom: Globális Kelet-Európa és Globális Dél
inside express | BÖRÖCZ JUDIT és PÁLINKÁS BENCE GYÖRGY: A kis olvasztótégely, 2021

ie

OLÁH NORBERT: A cigány művész szorongása, 2021 | https://offbiennale.hu/hu/2021/program/a-cigany-muvesz-szorongasa

4

A tudományosság a részletekbe merülve érvényesül, ahol az egyes elemek is önálló jelentést kapnak, saját üzenetet, történetet mesélnek el és úgy kapcsolódnak a mind nagyobb és nagyobb egységekhez, hogy végül a műalkotás formájában érnek össze és kapcsolódnak rendszerré. Ez az az első két felismerés, amire Joler rávezeti a szemlélőt: egyrészt, hogy a valóság teljességének ábrázolására tett próbálkozás – annak komplexitásából adódóan – csak absztrakció, legalább részben kreatív és művészi törekvés lehet, illetve hogyha ezt az absztrakciót meg szeretnénk érteni, akkor egyszerre kell a részletekből a rendszer felé és a rendszer felől a részletek irányába gondolkozni.

Gáspár Miksa

16

A 21. századi ember identitását maximálisan meghatározza, hogy mit eszik, és méginkább, hogy mit nem. Mégis, az asztalnál ülve, vagy sietős étkezéseink közben ritkán van időnk végigvenni és mérlegelni azokat a tényezőket, amelyek napjaink élelmiszeriparát formálják, valamint meghatározzák az elénk kerülő táplálék előállításának múltját, jelenét és jövőjét. Bár hajlamosak lehetnénk azt hinni, hogy a közelmúltban, a gasztro forradalmat követően kezdte el a téma foglalkoztatni a kortárs művészeket is, mégsem teljesen van ez így.

Istvánkó Bea

17

A kiállítás központi témája – a növények lehetséges szerepe a társadalmi változások előmozdításában és az emberek öntudatra ébredésében – 2018-ban kezdte el intenzívebben foglalkoztatni a Buharov-testvéreket. Ekkor mutatták be a Stájer Ősz fesztivál keretében az Örök szándékmező hangolás című multimédia installációjukat, amely a növényekkel való szövetségre lépés első lépcsője volt és a kommunikációs hálózatok építésére fókuszált. Szintén a fesztivál keretében mutatták be az azonos címet viselő performanszukat, amelyet a magyar közönség 2019 decemberében a Magdolna utcai Vasas Szakszervezeti Szövetség Székházában láthatott. A multimédia installáció kisebb méretű, átalakított változatát itthon 2019-ben előbb az acb Attachmentben, majd a szombathelyi Új Irokéz Galériában nézhettük meg. A Revolúcióparabotanika című kiállítás tehát ennek a következetesen épülő projektnek egy újabb állomása.

Lendeczki Kinga

23

Az xtro realm által képviselt spekulatív realista és posztantropocén elméletekre alapuló szellemi irányzat egyik alap tétele, hogy korunk társadalmi kríziseit – köztük a klímaválságot is –, az a típusú természet-kultúra dichotómia teremtette és tartja fönn, ami a 19. század óta alapvetően meghatározza gondolkodásmódunkat. A jelenlegi helyzetből csak ennek az idejétmúlt, pozitivista gondolkodásmódnak az elhagyásával találhatunk kiutat, a berögzült gondolkodási sémák elvetésének és új utak megtalálásának lehetősége pedig a „társadalmi képzelőerő” újraaktiválásában, felszabadításában gyökerezik. Az ACLIM! „ügynökei” e fogalommal analóg módon használják a „klímaképzelet” kifejezést, mely konkrétan az ökológiai krízissel kapcsolatos képzelet felszabadítására vonatkozik: „Az ügynökség célja nem kevesebb, mint hogy a globális klímaválságra választ keresve, egy olyan új tudásformát mutasson be, amely a tudomány és a művészet együttműködéséből születik. (…) ahhoz, hogy megküzdhessünk az éghajlatváltozás szorongató jelenségeivel, fel kell szabadítani a képzelőerőnket” – írják a projektet bemutató kiáltvány-szerű szövegben.

Márkus Eszter

30

A kiállítási koncepció a környezet fogalmán keresztül kapcsolta össze a társadalmi kirekesztettség és az ökológiai fenntarthatóság problémáját, azaz „a közművesítés hiányából és a káros környezeti tényezőkből adódó életkörülményeket”. Ebben az értelmezésben a környezet egy olyan, egyenlőtlenségeket létrehozó színtér, mely nem csak a természeti adottságok, hanem a gazdasági és politikai folyamatok következménye is. A kiállításnak megágyazó kutatás a 20. század első felében épült tatabányai Mésztelepen zajlott. Az ipari terület terjeszkedése miatt már az 1940-es évektől jelentős lég- és porszennyeződés jellemezte az egykor szociális szolgáltatásokkal ellátott, a kor igényeit kiszolgáló lakóövezetet. Az államszocializmus idején – az új lakótelepek létrehozásával párhuzamosan – elmaradt a lakóházak és a terület fejlesztése, s ugyanakkor (ettől nem függetlenül) megkezdődött a vállalkozóbb és tehetősebb családok elköltözése. A lakosság átrétegződése az 1980-as években kapott lendületet, amikor a gazdasági válság idején az üzemi létszámleépítések következtében munkanélkülivé váló, többségében szakképzetlen munkásság egyre inkább kiszorult a magas infrastruktúrával ellátott városi területekről. Ugyanakkor – mindezzel párhuzamosan – a Mésztelepen megjelentek azok a munkanélkülivé vált új beköltözők is, akik az ország más régióiból érkeztek a jobb körülmények vagy munkalehetőség reményében. A rendszerváltást követő gazdasági és politikai átrendeződés felgyorsította az itt élők elszegényedését és a telep elszigetelődését. Más bányásztelepülésektől eltérően az ipari és a lakóövezet itt nem vált el egymástól, így a település alatti aknák és a vasút mai napig megnehezítik a nagyobb léptékű urbanisztikai rendezéseket, köztük az egymástól elzárt városrészek összekapcsolását. Hasonlóan a fennmaradt borsodi és mecseki munkáskolóniákhoz, a mai életmód igényeinek nem megfelelő kialakítású előszoba-szoba-konyhás tagolású, kis alapterületű lakások önkormányzati tulajdonban maradtak, a hiányos közszolgáltatások (vezetékes víz és gáz, a csatornázás hiánya), az egészségtelen környezet és bizonyos településfejlesztési döntések továbbra is fenntartják és megerősítik a szegregáció mechanizmusait.

Csatlós Judit

35

Az Egyedüllét méhekkel esetében értelemszerűen kitüntetett szerepet kap az építészeti megközelítés is: nevezetesen a kaptár. Az AUW alkotói a kaptárak kapcsán tematizálják azok emberközpontú átalakulását: ahogyan az antropocén korban minden, így a kaptárak kortárs kialakítása is teljes mértékben az ember, és annak kényelme felől nyer értelmet. Hiába szolgálnak a méhek otthonául, elsődleges céljukká az vált, hogy a méhészek könnyedén férjenek hozzá a méhek által megtermelt mézhez. A kaptár mint építmény jól illeszkedik az AUW által kutatott építészeti határterületek sorába: integráns részét képezi ugyan a természetnek, hiszen a méhek lakásaként funkcionál, ugyanakkor emberek építik és formálják egyre nagyobb részben saját igényeikre. Az alkotók ennek etikai vonatkozásán túlmenően igyekeznek arra is felhívni a figyelmet, hogy mindez milyen élettani hatással bír a méhek szervezetére, viselkedésére, és nem mellesleg a túlélési esélyeire is. Bár korunk méhészeti eljárásai értelemszerűen nem összehasonlíthatóak azokkal az időkkel, amikor a méhészek a méhcsaládok leölésével fértek hozzá a mézhez (egyes helyeken ez még a 20. század első felében is bevett szokás volt), a tény, hogy a méhek mára gyakorlatilag teljes mértékben függenek az emberi beavatkozástól, és legfőbb feladatuk a minél produktívabb (és ezzel együtt stresszesebb) mézelőállítás lett, szintén nehezen védhető álláspont. Nem véletlen, hogy a vegán mozgalom nemcsak a tejtermékeknek, de az állatok bárminemű kihasználásának üzent hadat – így értelemszerűen a méz is tiltólistán szerepel a vegán életmódot követők számára.

Sárai Vanda

38

A kortárs művekkel párbeszédbe állított archív anyagok a gyarmatiság, periférikus pozíció, és a migráció hármasának kérdéskörét taglalják. Legutóbbi különösen érdekes a Transzperiféria beszélgetések háromnapos konferencián elhangzott prezentációk tükrében. Ginelli például előadásában párhuzamot vont Ifj. Horthy Miklós magyar kolóniákban tett rendszeres diplomáciai látogatásai, és a mostani Fidesz-kormány törekvései között, miszerint újra felveszik a kapcsolatot a diaszpórában élő magyarokkal, s ezáltal egyre több ember veszi fel az állampolgárságot. A globális aktualitások terén pedig kiemelte a dekolonializmus növekvő népszerűségét a kolonizáló országokban (pl. black lives matter mozgalom), míg nemzeti és regionális szinten a populista politikai diskurzus szerves részeként említi a dekolonialista elméletet tükröző megnyilvánulásokat, így például a Fidesz-kormány propaganda szövegezését az Európa által gyarmatosított Magyarországról.

Lendeczki Kinga – Zsuró Zsuzsanna

© Fotó: Ember Sári