Tartalom:

A borítón: DORIS SALCEDO: Fragmentos, Bogota (részlet) © Fotó: Juan Fernando Castro. A Fragmentos, Espacio de Arte y Memoria és a Kolumbiai Kulturális Minisztérium (Ministerio de Cultura de Colombia) jóvoltából.
inside express | CZENE MÁRTA: Művészcsalád, 2020 | Az én arcom a te arcod, 2020 | Apával, 2020
4 | SIRBIK ATTILA: Személyre szabott kódrendszerek | Az alkalmazkodásban való túlélés lehetőségei | Beszélgetés Keresztes Zsófiával és Zsikla Mónikával
10 | DANKA ZSÓFIA: Makai Mira Dalma: Treasure Hunt
14 | Visszacsempészett hagyomány | Simonyi Emővel beszélget Kovács Ágnes
20 | KOZÁK CSABA: Repeta | Ujj Zsuzsi: Képek, 1985–1991
23 | DEIM RÉKA: Szilánkokból békét építeni | A fegyveres konfliktus és a nemi erőszak női áldozatainak (ellen)emlékműve Kolumbiában | Doris Salcedo: Fragmentos, Bogota, Kolumbia
29 | CSERBA JÚLIA: L’Aventure Générale | Alain Fleischer kiállítása
33 | HAJDU MIKLÓS: Máris eljött volna a digitális dadaizmus? | BarabásiLab: Rejtett mintázatok – A hálózati gondolkodás nyelve
37 | ISTVÁNKÓ BEA: Határnyitás | Lebegve a határon | Bernát András fotói 1978–1983
inside express | KRISTÓF GÁBOR: Inner circles | (makrokozmosz részlet)

ie

CZENE MÁRTA: Művészcsalád, 2020, installáció | © Fotó: Simon Zsuzsanna | Az én arcom a te arcod, 2020, print, 12,5×21 cm © Fotó: Simon Zsuzsanna | Apával, 2020, akvarell, papír, 57×48 cm

4

A jelenleg virágkorát élő biennalizációs folyamatokban az alapkérdés leginkább az, hogy egy alulról felfelé szerveződő vagy egy felülről lefelé szervezett biennálés stratégiáról van-e épp szó. Illetve egy adott biennálé esetében, mindig fontos a létrejöttének a kontextusa: az a gazdasági, társadalmi, történelmi, geo- és kultúrpolitikai klíma, amelyben, vagy amelyre válaszul az adott biennálés kezdeményezés elindult. A biennálék történetében Velence a régi klasszikusnak, a „nagy öregnek” számít. Gyakran alaphivatkozás és lábjegyzet, de strukturálisan már egy meghaladott modell.

Zsikla Mónika

10

Kincsnek nevezhetünk bármit, ami az egyén vagy a közösség számára felbecsülhetetlen értéket jelent. Olyan pótolhatatlan tárgy, dolog, amely nem csak szépséggel, de kivételes hatalommal is rendelkezik. Ugyanakkor jelentheti az ismeret, a halhatatlanság és a végtelen tudás szimbólumát is. Keresőjének számos próbatételt és kihívást kell leküzdenie, hogy végül elnyerhesse. Küzdelmei által egyre magasabb spirituális szférákba nyer belépést, beavatottá válik.

Danka Zsófia

15

Simonyi Emő huszonnégy évig tanította Barcsay Jenő művészeti anatómiáját a Müncheni Képzőművészeti Akadémián. A hosszú évtizedeken át tartó „akadémiaellenesség” egyik megnyilvánulása azoknak a hagyományos tárgyaknak a lassú háttérbe szorulása volt, amelyek már reneszánsz óta az emberi test ábrázolásának alapját képezték. Különösen jellemző volt ez az egykori NSZK-ra, ahol huszadik század második felének művészetében a nemzeti szocialista ideológiát kiszolgáló figurális monumentalizmus tagadásaként és a tengerentúlról érkező új művészeti mozgalmak hatására főként az absztrakt, tárgy nélküli irányzatok váltak meghatározóvá a művészetben, legalábbis az 1960-s évek közepéig.

Kovács Ágnes

20

Body art, testbeszéd, testfestés. A művész fotói kapcsán ezt a három területet feltétlenül meg kell említeni. Ujj minden fényképének alanya és tárgya maga az alkotó. (Csak néha engedi a képre „Öcsit”, akivel bajuszt növesztet, fekete szemüveget ad rá, és van, hogy arccal a falnak fordítva fotózza. Mellékszereplő.) A fotókon, mindig szobrászként modellezve, önnön testét állítja be a jelenethez. Időzít, önkioldóval dolgozik, szelektál. Tematikája hektikus. A békebeli idill, a szexus, a szerelemféltés, a primátus a férfi-nő kapcsolatban, a provokálás, a halál misztériuma és a sokkoló, a fájdalomküszöböt átlépő reprezentáció egyaránt jelen van munkáiban.

Kozák Csaba

23

Salcedo tudatosan készített ellenemlékművet, amely a háború örökségét: a csendet, az ürességet és a hiányt jeleníti meg a romok körül kialakított, letisztult terekben. Az ellenemlékművek James Young meghatározása szerint megkérdőjelezik a hagyományos emlékmű alapelvét, amely passzív szemlélővé redukálja a nézőt. A gyakran nacionalista vagy totalitárius ideológiában gyökerező hagyományos emlékmű nem reflektál saját történeti és geopolitikai beágyazottságára, és mind anyaghasználatát, mind esztétikáját illetően egyoldalú kijelentéseket fogalmaz meg. Ezzel szemben a Fragmentos önreflexív módon az emlékezés komplexitását hangsúlyozza, és a múlt lezárása helyett kérdéseket nyit fel, szó szerint teret adva a párbeszédnek.

Deim Réka

29

Nem tudom, jellemezte-e már valaki Alain Fleischert a reneszánsz ember modernkori példájaként, de több szempontból is így határoznám meg őt. Ezt elsősorban széleskörű képzettsége, érdeklődése és sokféle alkotói területet magában foglaló tevékenysége indokolja. Multimédia-művészeti és oktatói munkássága mellett mintegy háromszázötven film és több komoly szcenográfiai munka fűződik nevéhez, ötven irodalmi mű és számos kritikai írás szerzője. Az Effondrement (Összeomlás) című regényében keményen bírálja a kortárs művészeti életet, a műalkotások értékmeghatározását befolyásoló erőket, és az ehhez asszisztáló művészeket, akiknek számlájára írható, hogy a kortárs mű kereskedelmi, befektetési, spekulációs és pénzmosásra használt árucikk lett.

Cserba Júlia

33

A kapcsolatok elemzésében, legyen szó akár honlapok kereszthivatkozásairól vagy bizonyos betegségek közös genetikai hátteréről, az elmúlt évtizedek során hatalmas lehetőségek adódtak többnyire a számítástechnika gyors fejlődésének köszönhetően. Ezt az interdiszciplinaritást a kiállítás is szemlélteti, ahol többek között galaxisok, tudományos munkák, ízek és ételek közötti kapcsolatokat vehetünk szemügyre.

Hajdu Miklós

37

A különös képsorozatokon végigkísérhetjük azt a folyamatot, amelynek során az összefestett akt egyre jobban feloldódik a szegényes albérlet hátterében, míg végül a test és a környezet végképp egybeolvad. Bernát az előhívás és fixálás során egyre inkább beavatkozott a kémiai folyamatokba, így sokszor eldönthetetlen, hogy a mintázat a test valódi megfestéséből, vagy a vegyi anyagokkal folytatott játékból adódik. A bemutatott anyag tehát, miközben a képzőművészet és a fotográfia határait feszegeti, az absztrakció és a figuralitás közti senkiföldjén lebegve, megvilágítja Bernát pályaívének experimentális kezdeteit is.

Istvánkó Bea

ie

KRISTÓF GÁBOR: Inner circles (makrokozmosz részlet)