Tartalom:
HATÁRÁTLÉPÉSEK:
tudósítások a tudomány az ökológia és a művészet köztes valóságaiból
„Nekem valahogy semmi sem tűnik valóságosnak, ami a 2020-as évek előtt történt. Nem tudom elképzelni, hogy nem úsztak állandóan a boldogságban, tekintettel arra, hogy mennyi mindenük volt. Például tigriseik.” (William Gibson: Mozgástér)
Furcsa, átmeneti, folyamatosan változó közegben, váratlan helyzetekhez alkalmazkodva készült el ez a dupla szám. Valamiféle bemozdult pillanatkép, menetközben a Covid 19 disztópikus világának layerével felülírva, az egyre szürreálisabbá váló hazai háttér előtt. A koncepció, a szóba jöhető események, szövegek, szerzők köre – a terjedelmi korlátokat is figyelembe véve – az utolsó pillanatig alakult. Az átfogóbb, elemző szövegek egy hosszabb, az érintett – jórészt itthoni – kiállítások, események köre pedig egy körülbelül másféléves időtartamot fog át. (A korábban született írásokat – ha lehetőség volt rá – a közreműködők segítségével aktualizáltuk.) Mindez a múltbeli párhuzamok, s a jelenbeli szereplők tekintetében is a sokszorosára lett volna bővíthető: látható, hogy a fenti tematika az utóbbi évek egyik legizgalmasabb, ugyanakkor legidőszerűbb, jól dokumentált, a szó valódi értelmében vett interdiszciplináris csomópontja. Szűk válogatásunk azonban – amely önmagát is szervezte – talán képes néhány fontos találkozási pontra, a megszokott gondolkodási sémákból kizökkentő lehetőségre felhívni a figyelmet, s további olvasásra, kutatásra ösztönözni az érdeklődőt.
Az érintett projekteket nem az egy irányzathoz való tartozás, hanem a személyes tapasztalatok révén mindenkit érintő problémák teszik időszerűvé. Egymásba folynak az évszakok, egyre szélsőségesebb az időjárás, változik a klíma, sivatagosodik a táj, felértékelődnek az ivóvízkészletek, állat- és növényfajok pusztulnak ki, egyes erőforrások kimerülnek. Járványok követik egymást, a tenger partmenti településeket áraszt el, embertömegek kelnek útra gazdasági és/vagy politikai okokból. Úgy nyílik szét az olló szegények és gazdagok között, hogy teljesen egyenlőtlenné válnak a túlélés esélyei. Mindez most történik. Földszerte: helyi és globális hatalmi/politikai, gazdasági/társadalmi struktúráktól és szituációktól meghatározottan is. Ami mindennek bármely aspektusával is foglalkozik: aktuális. Legyen szó régi, új és jövőbeli tudásokról, emberi és nem emberi – holisztikus – szempontrendszerekről, perspektívaváltásokról, művészeti megközelítésmódokról, vagy éppen mindezek hálózatos rendszerének kiépítéséről, párbeszédéről és működtetéséről.
Százados László (szerk.)
A borítón: GOSZTOLA KITTI és PÁLINKÁS BENCE GYÖRGY: Vad kert utópia projekt, 2019, Jersey szigete © Fotó: Ember Sári
inside express | SÜVEGES RITA: biorevolution, 2020
4 | VARGA TÜNDE: Szép új világ? | Az antropocén-fogalom kritikai vizsgálatának művészeti aspektusai
16 | GADÓ FLÓRA: Vaktérképpel a kezünkben | A kortárs magyar művészet és az antropocén
24 | SALAMON JÚLIA: Elnyújtott konstelláció | Csillag-tér
27 | A tudós, a művész, az őslakos és az ambasszador | Cséfalvay Andrással Frazon Zsófia beszélget
34 | HORVÁTH MÁTYÁS: A tudomány demokratizálása | Cséfalvay András: Egy olyan világban, ahol nincsenek tények, ott csak a jóság marad
36 | VARGA TÜNDE: Láthatatlan élvonal | Elmélkedő befogadás, érzéki megismerés | Gosztola Kitti: Ruminatio
41 | HORVÁTH MÁTYÁS: A modernizmus mocsara | Horváth Gideon: I put my hand into a beehive
43 | FRAZON ZSÓFIA: Az elveszett ember | Kristóf Krisztián: 3 ember 2 világ
45 | LENDECZKI KINGA: Összezáró frontvonalak | Igor és Ivan Buharov legújabb munkáiról
49 | ERDŐDI KATALIN: Egymást erősítő párhuzamok
50 | MIKLÓSVÖLGYI ZSOLT: Folyékony textusok | Nedves hálózatok / Web of Wets
53 | HAMVAI KINGA: A leigázott erdő disztópiája | FOR FOREST – The Unending Attraction of Nature
56 | MÁRKUS ESZTER: Átélhetővé tenni az elgondolhatót | extrodæsia. Enciklopédia egy emberközpontúságot meghaladó világhoz
inside express | ZÉKÁNY DIA: Apa garázsa IV., 2018; London calling II., 2019
ie
SÜVEGES RITA: biorevolution, 2020, akril, fatábla, 25×50 cm
4
Az ember természettől való elválasztásának kérdése a különböző megközelítésekben más és más szempontot kap, mégis abban megegyeznek a kritikák, hogy az ennek nyomán előálló konceptuális keret alapozta meg a természet kizsákmányolásának nyugati rendszerét. Vagyis az a narratíva, mely a természetet mint külső, az embertől független, tudományos alapokon megismerhető, feltérképezhető, szabályozható entitást tételezte, hozzájárult a természet egyoldalú kizsákmányolásának elfogadásához is. Mint Moore rámutat: „A világ térképhálózatként való leképzése és a természet külsődleges tárgyként való felfogása lehetővé tette, hogy a természet gazdagságát a tőkefelhalmozásnak hatékonyan alárendelve sajátítsák el.”
Varga Tünde
16
Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy a magyar kortárs képzőművészetben milyen szinten és milyen művészeti stratégiákat alkalmazva foglalkoznak a képzőművészek az ökológiai, a környezetünket érintő kérdésekkel és az antropocénnek – az utóbbi időkben oly divatos – fogalmával, érdemes pár évet visszamennünk az időben. Noha a magyar kortárs képzőművészeti köztudatba nem robbantak akkora erővel a különböző non-antropocentrikus filozófiák, mint a spekulatív realizmus vagy a tárgyorientált ontológia, az mégis látható, hogy az utóbbi években számos kortárs művész foglalkozik tudatosan és következetesen a művészet és ökológia kapcsolatával.
Gadó Flóra
24
A Csillag-térről joggal juthatott eszünkbe az obszervatórium, mint a megfigyelést és a vizuális absztrakciót összekapcsoló intézmény. Egy, a galériatérben folytatott személyes beszélgetés során világossá is vált, hogy a kutatószobák és a csillagvizsgálók közege valóban nem ismeretlen Szécsényi-Nagy Loránd és Szekeres Ágnes számára. Loránd gyerekként – csillagász apja társasságában – több ízben járt a Piszkéstetői Obszervatóriumban, amely hazai viszonylatban a legnagyobb távcsövekkel rendelkezik. Ágnesnek pedig korábban – a művészeti pálya mellett – az asztronómia is számításba jött, mint lehetséges szakmai terület.
A kiállítás központi kérdése az volt, hogy egy olyan jelenséget, fenséges fogalmat, mint az Ekliptika-sík, hogyan lehet ábrázolni, láthatóvá tenni. Az Ekliptika dióhéjban a Naprendszerünk síkja a galaxisban, amely síkra a Föld Nap körüli pályája is illeszkedik. Mi a tapasztalat szintjén a Napnak az égbolton egy év alatt látszólagosan megtett útjaként találkozunk vele: ilyen formában az emberi civilizációk időmérésének alapja.
Salamon Júlia
27
A hawaiiak számára a Mauna Kea szent hely: mitológiájuk szerint a két fő isten, a földanya és az égapa nászából született a vulkán, az első fiúk – illetve nem is tudom, fiú-e? Majd következett a többi gyerek: madár, hínár, négylábú és kétlábú. Így lett világ. A Mauna Keán találkoznak az istenek, az emberek az isteneikkel, itt kommunikálnak egymással. Az építkezések ellen már a hetvenes évek óta zajlanak tüntetések. A legutóbbi teleszkóp építésekor megegyezés született, hogy nem csinálnak többet. Erre most itt ez az óriási. A hawaiiak mindennel próbálkoznak. Jogi megoldással is. 2019 februárjában azonban a hawaii legfelsőbb bíróság az építés folytatása mellett döntött: nyáron kellett volna kezdődnie. Viszont augusztusban, amikor fel akarták vinni az alapkövet, az őslakosok körbezárták a vulkánt. Az akciót lehetett követni a Facebookon. Ott láttam, hogy éjjel próbálták felcsempészni a buldózert. Hogy ne hagyjon nyomokat, a kerekek alá gumikat próbáltak becsúsztatni. Elég babra munka volt, mert a buldózer négy emelet magas. Igazából nem értem, hogy gondolták, hogy el tudják rejteni.
Cséfalvay Andrással Frazon Zsófia beszélget
34
Az ember az érzékeléstől kezdve az olyan magasabb rendű folyamatokig, mint az őt körülvevő világ részeinek megnevezésére és csoportosítása, arra van predesztinálva, hogy ezt a számára leghasznosabb módon tegye meg. Ez a tudatalatti önkényes elemekre bontás azonban megakadályozza, hogy akár spekulációk szintjén is kitörjünk a saját szubjektív észleleteink és gondolataink szintjéről. Az ember megkonstruálja magának a világot, amelyben a saját képességeinek megfelelően képes élni, de ezzel szigorúan behatárolja a világ befogadásának módját és mértékét.
A modernitás ennyiben éppúgy a világot koherensként és áttekinthetőként látni akaró hitkérdés, mint azok a vallási meggyőződések, amelyeknek átvette a helyét. Ezt Cséfalvay András egy tanmese letisztult sűrítettségével bíró, ráadásul megtörtént eseten keresztül teszi kézzelfoghatóvá Summit of Gods (2019) című munkában, ahol a konfliktus alapját a tudományos és a spirituális világszemlélet ütközése adja. A hawaii Mauna Kea vulkán csúcsáról az égbolt különösen jól megfigyelhető, emiatt a tudósok egy újabb hatalmas távcsövet szeretnének ott telepíteni, ám az őslakosok hagyománya szerint ez a hegycsúcs az ősi istenek lakóhelye. Az építkezést övező vita során a tudósok egy furmányosnak szánt levéllel próbálnak túljárni az őslakosok eszén azzal, hogy a tudományos tevékenységüket spirituálisnak állítják be.
Horváth Mátyás
29
Gosztola Kitti munkáiban olyan ismeretek kerülnek konstellációkba a művészet eszköztárának segítségével, melyek a gondolati kiegészítést és a szempontváltást a befogadó értelmezői feladataként állítják fel. A Székesfehérváron bemutatott Ruminatio (2018) műveinek összhatása nyomán egy komolyan végiggondolt, összetett kép rajzolódik ki a környezeti változások hátterében álló jelenségekről, illetve azok kultúrához, politikához, történelemhez való kapcsolódásáról.
Varga Tünde
41
Rávilágítva a mindent átfogó emberi nézőpont konstruáltságára, Horváth Gideon I put my hand into a beehive című kiállításán látható műveiben olyan heterotópikus helyszíneket választ, mint a természeti gyűjtemények és a múzeum elődje, a Kunst und Wunderkammer, illetve az állatkert, melyek a természet-kultúra distinkció és a hierarchia világmodelljeiként, a természet mesterséges, torz, antropocentrikus reprezentációjának szemléletes helyszíneiként olvashatóak össze.
Horváth Mátyás
43
„Engem nagyon nyomaszt, hogy Bruno elveszett” – mondja Kristóf Krisztián a Liget Galériában. Sok oka van annak, hogy el akarunk mondani egy történetnet. Gyakran reméljük, hogy ezáltal megérthetjük. Olykor pedig azt, hogy megváltoztathatjuk. A mesélésének sokféle motivációja lehet, és ezek a motivációk a történetet is formálják. A 3 ember 2 világ nincs kész, nem lezárt mű, és talán soha nem is lesz az. A befejezetlenség azonban jól áll neki. Szabaddá és a szóbeli kultúrához hasonlatossá teszi.
Frazon Zsófia
45
A fesztivál egyik kurátora, Erdődi Katalin meghívására a Buharov fivérek Örök szándékmező hangolás címmel egy több termet betöltő, multimédia installációt hoztak létre, amely az Osztrák Kommunista Párt székházában, a Volkshausban kapott helyet. Az installáció egy kisebb, a kiállítóterek adottságaihoz igazított változatát láthatta a magyar közönség 2019-ben Spirituális polgári engedetlenség címmel előbb az acb Attachmentben, majd a szombathelyi Új Irokéz Galériában. A fesztivál keretében az installáció egy performansszal egészült ki, amelynek magyarországi bemutatójára tavaly decemberben került sor a Magdolna utcai Vasas Szakszervezeti Szövetség Székházában. A szerzőpáros a kilencvenes évek közepe óta alkot együtt, elsősorban az experimentális film műfajában, de performanszok és installációk is szerepelnek az életműben.
Lendeczki Kinga
49
Buharovékat a munkájuknak helyet adó pártszékház is inspirálta: az obskurus laboratórium hangulatot szakrális-spirituális elemekkel ötvöző installáció egyik központi elemévé egy megállítótáblákból épített plakátlabirintus vált, amelynek „politikai útvesztőjében” rövid videomunkákkal és egy kelet-európai országokat vizsgáló (Vándor Csabával közösen jegyzett) elnyomásteszttel is találkozhattak a látogatók.
A kiállítás szempontjából fontos rendezőelv volt, hogy ne az egyes művek kerüljenek fókuszba, hanem a régebbi és új az alkotások, műtárgyak vagy filmrészletek beágyazódjanak a Volkshaus tereit aktiváló multimediális installációba, egyfajta transzformatív, már-már transzcendentális térélményt nyújtva.
Erdődi Katalin
50
A Nedves hálózatok című kiállítás egészének egyik legfőbb erénye abban áll, hogy a víz tematikáján keresztül nem csupán képzőművészeti illusztrációk és kommentárok formájában kapcsolódik a kortárs filozófia, művészetelmélet és kultúratudomány területein végbemenő ökológiai fordulathoz. A példaértékűen átgondolt, a lokális narratívákra, és a planetáris léptékű összefüggésekre egyaránt érzékeny kurátori munkának köszönhetően mind az egyes művek, mind pedig a közöttük létrejövő párbeszédek lényegesen új és izgalmas szempontokkal gyarapítják e diskurzusokat.
Miklósvölgyi Zsolt
53
A várakozásoknak megfelelően az összeválogatott fák valóban erdővé váltak az idő múlásával, mely vonzani kezdte a vadvilágot (pl. madarakat és rovarokat) is. A projekt ezen a szemüvegen keresztül olvasva ahhoz a poszthumán diskurzushoz is csatolható, amelyben a művészek megosztják az alkotói szerepet, szerzőséget más élőlényekkel – jó példát jelentenek erre Zheng Bo kínai művész rendszerkritikus művei, amelyekben – bizonyos politikai feliratokat virágokból kirakott, majd a virágképet nem gondozva – a kiskert elgazosodása vált művészeti produktummá, állásfoglalássá.
Hamvai Kinga
56
A „külvilágot” megcélzó tudáshoz való emberközpontú, tehát részleges, korlátolt hozzáférés mindig is a filozófia egyik fő problémája volt. Az xtro realm csoport tagjait foglalkoztató újrealizmus, újmaterializmus, objektumorientált ontológia, non-antropocentrizmus stb. elnevezések alatt futó új elméletek egyik legmarkánsabb közös jellemzője, hogy a körülöttünk lévő világgal való új típusú kapcsolódás elgondolhatóságát, a modern (és a posztmodern) gondolkodási struktúrák meghaladását, alternatívák keresését kísérlik meg, népszerűvé válásuk pedig szorosan kapcsolódik a jelent megkerülhetetlenül meghatározó ökológiai krízishelyzethez. E filozófiai irányzatok szerint a globális kapitalizmus válsága által felszínre hozott problémák (lásd. antropocén, kapitalocén elméletek stb.) szükségessé teszik az ember helyének újragondolását, elképzelését és megtervezését, a nem-emberi ökológiákkal való foglalkozás pedig igényli az élet és természet fogalmainak nem-emberközpontú újragondolását.
Márkus Eszter
ie