Tartalom:

A borítón: HAJAS TIBOR: Költői est Kossuth Klub, Budapest, 1974
inside express | TASNÁDI JÓZSEF: Üres szoba, 2020 | Metaxy, 1996, 2020
4 | LUKÁCS NÓRA: „Minden ilyen eljárással gyengítjük a saját pozíciónkat a Berlin-kérdésben.” Első rész | Dalos György író és Jovánovics György képzőművész beszélget a DAAD Berlini Művészprogramjáról [Berliner Künstlerprogramm des DAAD], amelynek a nyolcvanas években mindketten ösztöndíjasai voltak.
14 | TURAI TAMÁS: Önzörejkritika – Hajas Tibor rádiója
24 | SCHULLER GABRIELLA: Párhuzamos életvilágok | BALRA ÁT, JOBBRA ÁT | Művészet és politikai radikalizmus a Kádár-korban | Az Orfeo és az Inconnu Csoport
30 | KOVÁCS ÁGNES: Itt van az otthonom: Joseph Beuys Itáliában
34 | FEHÉR DÁVID: Eredeti, másolat, lenyomat | Maurer Dóra, Lakner László és a grafika konceptualizálása
inside express | TASNÁDI JÓZSEF: Kityezs, 2020 | Képlet, 2020
A hátsó borítón: TASNÁDI JÓZSEF: Egyensúly molekula 101, 2017, 2020

ie

TASNÁDI JÓZSEF: Üres szoba, 2020 | Metaxy, 1996, 2020 © Fotók: Bíró Dávid

4

Problémája lehetett a magyar hatóságoknak az ösztöndíj a nyugat-berlini helyszíne mellett az is, hogy konkrétan a DAAD-ra úgy tekintettek, mint a „kapitalista országok fellazító tevékenységének” gyakorlati megvalósítására hivatott egyik szervre. Sőt, az ÁBTL-ben található egy Állambiztonsági értelmező kéziszótár 1980-ból, amely a DAAD-t a német hírszerzéssel is összefüggésbe hozza. Az ÁBTL-ben fennmaradt iratokból kiolvasható, hogy a Kulturális Kapcsolatok Intézete, aminek a hatáskörébe a külföldi, így a DAAD ösztöndíjak is tartoztak, folyamatosan nehezményezte, hogy az ösztöndíjakkal kapcsolatban kizárólag a „tőkés országok” kezdeményezései érvényesülnek.

Lukács Nóra

14

Ha megpróbáljuk tömören megragadni, hogy milyen művészi lehetőséget látott Hajas a rádióban, elsőként a tömegmédium által előállított áldokumentatív majdnem-valóság említhető, amelynek művészi szimulakrumát alkalmas provokációs lehetőségnek látta ahhoz, hogy a befogadót passzív és reflektálatlan fogyasztói helyzetéből kimozdítsa és felszabadítsa. Másik fontos csomópont a hiány és az ehhez kapcsolódó esztétika: a valóságmetszetek, narratívák, művi és értelmezési konstrukciók hiányzó elemeinek felismerésében és azonosításában, a hiány kiegészítésében megnyilatkozó kreatív, valóságteremtő egyben transzcendentális mozzanat a kitöltetlen helyeket a befogadói fantáziatevékenység révén kiegészítő hangjátékműfaj konstitutív eleme is.

Turai Tamás

24

A kiállítás legfőbb tanulsága, hogy mind az Inconnu, mind az Orfeo csoport jóval gazdagabb történettel bír, mint azt első pillantásra gondolnánk; ennek feltárásához további kutatások szükségesek. A tárlatvezetéseket kísérő viták, szóbeli kiegészítések, kérdések arra hívják fel figyelmünket, hogy mivel ezek a történetek a közelmúlt részei, egyelőre meglehetősen képlékeny, hogy pontosan mi és hogyan történt, mi fontos belőle mi nem, ugyanakkor az egykori résztvevők életkorából kifolyóan nem érdemes tovább odázni a témára vonatkozó kutatásokat. A kiállítás címe az egykori csoporttagok politikai utóéletére való utalással korunkhoz közelítette művészet és politikai radikalizmus kérdését, ezenkívül a kiállítást kísérő számos események egyike direkt módon is feltette a kérdést: Gyáva-e a kortárs művészet?

Schuller Gabriella

30

„Nekünk, Lucrezia, a vetés a dolgunk. Biztos nem kel ki minden mag, de ha egy kikel, az elég. Ez majd újabb gyümölcsöt hoz, amiből újabb magok lesznek” – vigasztalta Joseph Beuys munkatársát, amikor egy-egy akciója, egy vele folytatott politikai vagy a művészeti vita a közönségből értetlenséget, vagy éppen agressziót váltott ki. És igaza lett, mert a halála óta eltelt évtizedekben, legalábbis ami az ökológai kérdésekkel foglalkozó gondolatait és a természet védelmére felhívó munkáit illeti, termékeny talajra találtak a mostani nemzedékben.

Kovács Ágnes

34

Lakner és Maurer konceptuális művészete abban különbözik a korszak legtöbb konceptuális alkotásától, hogy a művészek kiindulópontjai rendszerint a hagyományos képalkotó eljárások és technikák, a festészet, a rajz, a sokszorosított grafika. Műveiken a legtöbbször nem „anyagtalanítják el” a műalkotás felületét, hanem a konceptuális kérdésekre épp az anyaggal való kísérletezés és küzdelem érzékiségének, és a képmező anyagszerűségének felmutatása által keresik a válaszokat. Konceptualizálják a grafikát, és felmutatják a hagyományos grafikai eljárásokban eleve benne rejlő konceptualitást.

Fehér Dávid

ie

TASNÁDI JÓZSEF: Kityezs, 2020 | Képlet, 2020 © Fotók: Bíró Dávid