Tartalom:

A borítón: MAURER DÓRA: Overlappings 38, 2007 © Fotó: Vintage Galéria | Bozsó András
inside express | MAURER DÓRA kiállítása (részlet) | Tate Modern, 2019. augusztus 5 – 2020. július 5. © Fotó: Tate | Matt Greenwood
4 | BARÁT ZSUZSANNA: Mauer Dóra kiállítása a Tate Modernben
10 | SZÉPLAKY GERDA: A nőművészettől a posztfeminizmusig | A magyarországi feminista képzőművészet rövid története
26 | MAJSAI RÉKA: A kölcsönkapott báliruha | Domanovszky Endre: Táncolók / Táncoló lányok vagy Zengő élet (1959), Pintér Béla: Mozi (1957–59 körül, Oroszlány)
32 | KÖRÖSVÖLGYI ZOLTÁN: Festészetrégészet | Erdélyi Gábor: Annyi minden van
35 | NÉMETH GÁBOR: Két öreg pók a homoktölcsérben – félcédulák – A végzet hatalmas. Révész László László és Roskó Gábor kiállítása.
40 | TOLNAY IMRE: A test: énünk és létünk fekete doboza | Maria Lassnig: Ways of being
44 | SIRBIK ATTILA: A testről alkotott reális képünk szétfeszítése | Beszélgetés Horváth Lóczi Judittal | Horváth Lóczi Judit: Bad Hair Years
48 | SEBESTYÉN ÁGNES ANNA: A lengyel függetlenség építészete | Örökkévalóság és egy pillanat 1918–1939 – Az építészet mint a lengyel nemzeti identitás építésének eszköze

ie

MAURER DÓRA kiállítása (részlet) | Tate Modern, 2019. augusztus 5 – 2020. július 5. © Fotó: Tate | Matt Greenwood

4

Maurer Dóra munkásságában keveredik a szigorú precizitás és az esetlegesség: az algoritmusokban helyet kap a véletlen. Ezeket a részletesen meghatározott, ábrákon, leírásokon és interjúkban pontosan kommunikált szabályrendszereket nem a természet törvényei vagy társadalmi előírások uralják.

Barát Zsuzsanna

10

A feminizmus történetén belül három korszakot különíthetünk el. A legkorábbi, az egyenlőségért folytatott emancipációs küzdelmek még az azonosulás logikáját követték. A feminizmus későbbi szakaszainak képviselői azonban már bizalmatlansággal fordultak minden politikai dimenzió felé: az 1968 után fellépő nőket a nemi- és a társadalmi szerepek kérdései izgatták.

Széplaky Gerda

26

Egy falkép leválasztásának és egy épület elbontásásának története következik, kevés ismert tény támasztékával. Szavak jelentésére, épületek hétköznapi és reprezentációs jelentőségére vetül némi fény, a végén pedig megvan az esély arra, hogy mindannyian eltemethetünk valamit vagy valakit.

Majsai Réka

32

Erdélyi a festészetvallás liturgusaként folyamatokban gondolkodik és alkot: számára a kronoszként értelmezett, mérhető idő jelentéktelen, alkotói munkája a kairoszban, a kitüntetett időben ölt testet.

Körösvölgyi Zoltán

35

Valóban a narrativitás problémája áll a közös kiállítás központjában. A figurális festészet előhívja a jelentéstulajdonítás ősi, erősen iskolázott, szociokulturális reflexét, de ebben az esetben csak azért, hogy aztán rögtön haza is zavarja.

Németh Gábor

40

Lassnig hosszú, aktív életet élt, életműve mintegy nyolcvan alkotói évet ölel fel. „Sosem számoltam az éveket, sosem voltam fiatal és most nem vagyok öreg.” – mondta kilencven éves kora körül. S míg a korábbi évtizedek képeiben a keresés, kétely és dráma volt tetten érhető, egy szétszabdalt vagy töredékes valóságban, addig utolsó művein a képfelületet bátran terhelő objektumokat, ironikusan vagy önironikusan előadott helyzeteket és szereplőket láttat.

Tolnay Imre

44

A Bad Hair Years című kiállításon Horváth Lóczi Judit szokatlan őszinteséggel beszél az anyasággal járó nehézségekről, kötelezettségekről, amellyel célja, hogy számos, tabunak számító kérdéskörre felhívja a figyelmet, és ezzel párbeszédet kezdeményezzen: elsőként az édesanyák, majd a társadalom szélesebb rétegei között.

Sirbik Attila

48

A lengyel építészeti párhuzam ismeretében is érdemes tehát rámutatni arra, hogy a „Bauhaus-stílus” homogenizáló címkéje ellenében a modern mozgalom hazánkban is sokszínű és lokális jegyekkel bíró építészeti termést hozott létre.

Sebestyén Ágnes Anna

ie

MAURER DÓRA kiállítása (részlet) | Tate Modern, 2019. augusztus 5 – 2020. július 5. © Fotó: Tate | Matt Greenwood