Tartalom:

A borítón: CSERNIK ATTILA: Cím nélkül, 1972
inside express | WU TSANG: Sustained Glass, 2019, with Fred Moten, boychild, Lorenzo Moten & Hypatia Vourloumis | Gropius Bau, Berlin
4 | FEHÉR DÁVID: A reflexió művészete | Perneczky Géza konceptuális műveiről
9 | VOJNITS-PURCSÁR VÍTÓ: Jugoszláv szocialista arrière-garde (különvélemény) | A Bosch+Bosch Csoport és a vajdasági neovantgárd mozgalom
18 | VETŐ ORSOLYA LIA: Utóképek | David Reed: Vice and Reflection #2
21 | KOVÁCS GERGELY: Tiszteletkörök | Hárman – Lossonczy Tamás, Bánki Ákos és Fábián Zoltán kiállítása
24 | A kontrasztokból épített képi világ demokráciája | SIRBIK ATTILA beszélgetése Keresztesi Botonddal
30 | TOLNAY IMRE: Az ön-gúzsbakötő | Günter Brus: A késő-klasszikus művész magányossága
34 | GERMAN KINGA: Lehetőségek terei a múzeumban | A múzeumi raktár áttört szimultaneitása kortárs szobrászati intervenciókkal
38 | KOVÁCS ÁGNES: Húszéves a Sárospataki Képzőművészeti Szabadiskola
inside express | KERESZTES ZSÓFIA: Olthatatlan szomj, 2017, üvegmozaik, purhab, cementhabarcs, cérna, réz

ie

WU TSANG: Sustained Glass, 2019, with Fred Moten, boychild, Lorenzo Moten & Hypatia Vourloumis | Gropius Bau, Berlin | 2019. szeptember 4 – 2020. január 12. © Fotók: Eln Ferenc

4

Perneczky munkásságában a teória és a művészet, a reflexió és a produkció folyamatos dialektikus egymásra hatása figyelhető meg: kritikusként és teoretikusként reflektál saját művészi tevékenységére, művészi tevékenysége által árnyalja kritikusi álláspontját.

FEHÉR DÁVID

9

Az emlékezet fontossága különösen felértékelődik a politikai változások, fordulópontok korszakaiban. Ugyanakkor számos kérdés merül(het) fel egy olyan retrospektív jellegű kiállítás kapcsán, mint amilyen a Ludwig Múzeum-beli is, hiszen kiemelt főhőseinek egy része még jelenleg is aktív a művészet terén, megőrizve a maga számára azt a jogot, hogy a múlt, jelen, de akár a jövő szövevényes, és egyre nehezebben kibontható folyamatainak közegében újra értelmezze saját kreatív cselekedetei, művészeti célkitűzései és azok politikai, társadalmi következményeinek hatását.

Vojnits-Purcsár Vító

18

David Reed alkotói pályájának indulását az 1970-es években az amerikai absztrakt expresszionizmus, a pop art, a minimalizmus, a posztminimalizmus és az azt övező művészetelméleti diskurzus intézménykritikai nézőpontjának hatása befolyásolta. Elköteleződve a festészet médiuma mellett, a nyomhagyás heroikus és személyes gesztusát kisajátítva tematizálta annak retorikáját.

Vető Orsolya Lia

21

Kozák Csaba olyan szisztéma szerint tárta elénk a gondosan válogatott anyagot, amely egy különösen izgalmas összképet eredményezett. Az Ibolya-ciklus merész és szerencsés megbontásával például olyan rendszer keletkezett a kiállítótérben, hogy annak részeiként az egymás mellé került képek – melyeket egyébként adott esetben évtizedek választanak el egymástól – szinte elképzelhetetlen egyértelműséggel magyarázzák egymást, világítanak rá legfontosabb stíluskritikai és ikonográfiai, motivikus sajátosságaikra, valamint arra, hogy az árnyalatnyi változások mellett a mester korábbi képei is mennyire időszerűek.

Kovács Gergely

24

A pop art az 1960-as és 1970-es években elsősorban egy rendkívül érdekes kísérlet volt arra, hogy megkésve bár, de a művészeten keresztül szemléltesse az ipari forradalom vívmányait az emberiség számára. Egészen addig erre nem volt, vagy nem adódott történelmi pillanat, csak pár kezdeti kísérlet a két világégést megelőzőleg, vagy a köztes időszakban. Nem véletlen, hogy pont Amerikában jött létre és pont a szélsőségesen individuális absztrakt expresszionizmusra adott válaszként. Warhol és Lichtenstein példája nagyszerűen mutatja, hogy amikor a művész gép akar lenni, az egy csírájában elvetélt ötlet.

Keresztesi Botond

33

Brus felkavaró munkásságával szembesülve az elegáns bécsi palotában egy nem teljesen szoros, de húsba vágó párhuzamot idéz fel: 2009-ben Rómában, a tekintélyt parancsoló Ruspoli Palotában a tragikusan fiatalon eltávozott Jean-Michel Basquiat életmű-kiállítását láthattuk. Az utcáról jött graffitis, drámaian expresszív, olykor infantilis ifjú fekete sztár ugyan Brus-sal szemben az utca üzenetét vitte a magas-művészetbe, míg az osztrák művész az introvertáltabb, intellektuálisabb tartalmakat.

Tolnay Imre

34

A kérdés, miszerint hogyan is képzeljük el a jövő múzeumát? azonban továbbra sem kerülhető meg, és ezzel magyarázható, hogy a 2000-es években különféle fordulatok mentén, a korai akcióművészetek tapasztalatainak előhívásával és a reprezentáció folyamatos megkérdőjelezésével, mára a kortárs látogatóra és annak bevonására vetüljön a figyelem fénycsóvája. A kérdésnek tehát, hogy milyen megoldások alkalmazásával lehet élő, élőbb egy múzeum, a nemzetközi kortárs muzeológiában is konjunktúrája van. Ennek egyik igen fontos lehetősége a gyűjtemények 90%-át szó szerint elrejtő múzeumi raktárak áttetszővé tétele, megnyitása, falainak lebontása, az úgynevezett köztes terek létrehozása.

German Kinga

38

Az akadémiáktól független szabad művészeti iskolák és a lazább művészi csoportosulások a 19. század végén, de főként a 20. század elején szaporodtak el Európában, melyek a sokat emlegetett piaci érvényesülés mellett magasabb célokat is igyekeztek maguk elé tűzni. A művészcsoportok történetét és művészetszociológiai jelentőségét csak néhány évtizeddel ezelőtt kezdték el alaposabban megvizsgálni, de a pszichológiai magyarázatok sem maradtak el. Az egyik német kutató szerint egy művészcsoport egyfajta közössége a magánosoknak, és összefogása az önállóaknak.

Kovács Ágnes

ie

KERESZTES ZSÓFIA: Olthatatlan szomj, 2017, üvegmozaik, purhab, cementhabarcs, cérna, réz | Nedves hálózatok | Trafó Galéria | 2019.11.16. – 2019.12.30. © Fotók: Eln Ferenc