1111, Budapest
2020. január 8 – január 11.
A természet regeneratív ciklikusságában nincs felesleg, sem hulladék, a létezők közötti hálózatok örök körforgásban tartják az anyagot. A szén, amely a földi élet alapja, azt is mondhatnánk, hogy egyik főszereplője, folyamatos átalakulásban van: más elemekkel vegyületeket alkotva vándorol az élő és élettelen, a szilárd, a folyékony és a gáz állapot közt.
A bolygó szénkészletének többsége a litoszférában raktározódik, például a mészkőben, amely tengeri eredetű élőlények meszes vázait tartalmazza, valamint a szerves szénből, azaz egykori élőlényekből kialakuló üledékes kőzetekben. Abban az esetben, ha az elpusztult élő szervezetek maradványai gyorsabban halmozódnak, mint ahogy elbomlanának, megfelelő környezetben kőolajjá, szénné, vagy földgázzá alakulhatnak.
A lassú szén-körforgás a szénnek a kőzetek, a talaj, a légkör, és az óceánok közötti több százmillió év alatt zajló tartó transzformációját jelenti. A szénciklusok termosztátként szabályozzák a Föld éghajlatát. Emberi beavatkozás nélkül a fosszilis üzemanyagok évmilliók alatt, a vulkanikus aktivitás eredményeképp, a lassú ciklusban jutnának a légkörbe. Ha azonban kitermeljük az évszázmilliók alatt felgyülemlett széntartalékokat: vagyis olajat, szént és földgázt, vagy éppen őserdőt égetünk, a szénraktárak átkerülnek a gyors körforgásba, és a légkör széndioxidszintjét emelik meg, amelyek visszafordíthatatlan változásokat okoznak az éghajlati viszonyokban is. A jelen vulkáni széndioxidkibocsátás kb. 100–300-szorosáért felel az emberi tevékenység.
A szén, az olaj, a földgáz energiatöbblete tette lehetővé a modernitás társadalmainak életmódját, amelynek az utóbbi században fő hajtóerejévé a végtelen gyorsulás, fejlődés és felhalmozás ideológiája vált. Az elmúlt évszázmilliókban az ökoszisztémában felhalmozott energia- és anyagkészleteket iszonyú koncentrációban és sebességgel kezdtük felélni. Fosszilis üzemagyagokból a Föld óriási tartalékokkal rendelkezik, az embernek kevésbé kell a tartályok kimerülésétől, mint az üzemanyagok égetésének következményeképp a saját életfeltételeinek kipusztulásától félnie.
‘out of control’ – Így jelzik az ausztrál térképes applikációban, ha egy adott erdőtüzet még nem sikerült a hatóságoknak megszelídíteniük. Süveges Rita kiállításán a szénciklusok stációinak jár utána.