{"id":28732,"date":"2021-12-19T15:41:31","date_gmt":"2021-12-19T14:41:31","guid":{"rendered":"https:\/\/balkon.art\/home\/?p=28732"},"modified":"2024-02-14T22:32:53","modified_gmt":"2024-02-14T21:32:53","slug":"ket-pillanatkep-joseph-beuys-rol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/balkon.art\/home\/ket-pillanatkep-joseph-beuys-rol\/","title":{"rendered":"K\u00e9t pillanatk\u00e9p Joseph Beuys-r\u00f3l"},"content":{"rendered":"[vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” class=”p-4-0″ overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none” shape_type=”” gradient_type=”default”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”2\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]A kilencvenes \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben Joseph Beuys<\/span> volt sz\u00e1momra a kapudrog, amelynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel helyet tal\u00e1ltam magamnak a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetben. Most viszont, hogy ennek a sz\u00f6vegnek az \u00edr\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sz\u00fcltem, r\u00e1j\u00f6ttem, hogy legal\u00e1bb tizen\u00f6t \u00e9ve, ha eszembe is jut, csak mint valami t\u00e1voli, rossz\u00edz\u0171 eml\u00e9k. Az \u00e9vfordul\u00f3 kapcs\u00e1n megjelent reakci\u00f3k j\u00f3 r\u00e9sze arra mutat, hogy nem csak \u00e9n vagyok \u00edgy vele: Beuys hat\u00e1rozottan n\u00e9pszer\u0171tlen a kort\u00e1rsm\u0171v\u00e9szeti diskurzusban,1<\/span> m\u0171vei rosszul b\u00edrj\u00e1k az eny\u00e9szetet, eleve nyersek, riaszt\u00f3ak \u2013 \u00e9s azt ma \u00e9ppen nem szeretj\u00fck. P\u00f3zai, \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sai hamisan hatnak, aktivizmusa toxikus \u00e9s korszer\u0171tlen a jelenlegi mindenoldal\u00fa v\u00e1ls\u00e1gban, amellyel szemk\u00f6zt a m\u0171v\u00e9szet radik\u00e1lis visszavonul\u00f3t f\u00fajt. A hatalmas \u00e9letm\u0171b\u0151l \u00e9s a t\u00falm\u00e9retes, hiperakt\u00edv-hiperprodukt\u00edv m\u0171v\u00e9sz am\u00fagy ma is igen m\u0171piackonform alakj\u00e1b\u00f3l minden\u00fctt kimered valami oda nem ill\u0151, ami lehetetlenn\u00e9 teszi, hogy megnyugtat\u00f3an elhelyezz\u00fck a modern\/posztmodern m\u0171v\u00e9szeti k\u00e1nonokban. Egyet\u00e9rt\u00e9s mutatkozik abban, hogy az \u00e9vfordul\u00f3 egyik t\u00e9tje tal\u00e1n \u00e9ppen az lehet, hogy ezeket a k\u00e1nonokat, a kort\u00e1rsm\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9neti \u00f6nk\u00e9p\u00e9t vegy\u00fck \u00fajra vizsg\u00e1lat al\u00e1, kihaszn\u00e1lva a Beuys-<\/span>jelens\u00e9g ny\u00fajtotta es\u00e9lyt. Jobb h\u00edj\u00e1n \u00e9n is ezen a vonalon indulok el, mikor igyekszem megfogalmazni n\u00e9h\u00e1ny f\u00e9ligazs\u00e1got a Beuys-<\/span>recepci\u00f3 k\u00e9t, egym\u00e1ssal j\u00f3r\u00e9szt \u00f6sszem\u00e9rhetetlen \u00e1llom\u00e1s\u00e1val kapcsolatban: az egyik Amerika a nyolcvanas \u00e9vek elej\u00e9n, a m\u00e1sik Magyarorsz\u00e1g a kilencvenes \u00e9vekben. Mindehhez k\u00e9nytelen vagyok Beuys<\/span> alakj\u00e1t, m\u0171v\u00e9szet\u00e9t ismertnek t\u00e9telezni:2<\/span> Beuys<\/span> akkora t\u00e9ma, \u00e9s olyan k\u00f6zel \u00e1ll hozz\u00e1m, hogy k\u00e9ptelens\u00e9gnek bizonyult az adott keretek k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s adott k\u00e9pess\u00e9geim birtok\u00e1ban \u00e1tfog\u00f3, objekt\u00edv besz\u00e1mol\u00f3val szolg\u00e1lni.[\/vc_column_text][vc_column_text el_class=”p-4-0″]\n

\u201e…and America Likes Me\u201d<\/em>3<\/span><\/h3>\n[\/vc_column_text][vc_column_text el_class=”p-2-0″]Az 1979-es, Transformer<\/em> c\u00edm\u0171 vide\u00f3ban4<\/span> minden benne van, ami miatt a korai vide\u00f3m\u0171v\u00e9szet szinte n\u00e9zhetetlen: sz\u00e9tes\u0151, zajos szellemk\u00e9pek, agyonhaszn\u00e1lt tr\u00fckkasztal, mindent \u00e1tmos\u00f3 elektronikus minim\u00e1l-zene. A mintegy egy\u00f3r\u00e1s anyag Beuys 1979-es, Guggenheim M\u00fazeumb\u00e9li retrospekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz5<\/span> k\u00e9sz\u00fclt, amely rideg t\u00e1rl\u00f3ival, statikus, kronologikus \u201em\u00fazeumi\u201d install\u00e1ci\u00f3j\u00e1val el\u0151re vet\u00edtette a posztumusz Beuys-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok \u00e1lland\u00f3 betegs\u00e9g\u00e9t: hogy a m\u0171vek, objektek, a m\u0171v\u00e9sz jelenl\u00e9t\u00e9nek, szavainak hi\u00e1ny\u00e1ban elvesz\u00edtik kommunik\u00e1ci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g\u00fcket. Ez a t\u00e1rlat szolg\u00e1ltatott okot Benjamin Buchloh<\/span> f\u00f6ldbe d\u00f6ng\u00f6l\u0151 kritik\u00e1j\u00e1ra,6<\/span> amely a mai napig meghat\u00e1rozza Beuys negat\u00edv recepci\u00f3j\u00e1nak f\u0151 vonalait. A kegyetlen sz\u00f6veg egy \u201eidol alkony\u00e1r\u00f3l\u201d, egy \u00f6nmaga f\u00f6l\u00e9be n\u0151tt, k\u00f3rosan hazudoz\u00f3, infantilis, fasisztoid, an\u00e1lis visszatart\u00f3 s\u00e1m\u00e1nr\u00f3l besz\u00e9l egy a dantei pokol bugyraira hajaz\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s aprop\u00f3j\u00e1n, melyb\u0151l k\u00f6d\u00f6sen derengenek el\u0151 az \u00e9letm\u0171 cs\u00fanya, f\u00e9lk\u00e9sz vagy f\u00e9lig elrothadt, ahistorikus, a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet kontextus\u00e1b\u00f3l kihullott t\u00e1rgyai.<\/p>\n

Beuys \u00f6tvennyolc \u00e9ves ekkor, m\u00e1r nem \u00e9l sok\u00e1ig. A video k\u00f6zelk\u00e9pein j\u00f3l l\u00e1that\u00f3an fesz\u00fclt, n\u00e9ha unott, gyakran arrog\u00e1ns, \u00e9s mindenekfelett f\u00e1radt; mechanikusan, az angol nyelvet ker\u00e9kbe t\u00f6rve v\u00e1laszolgat a kincst\u00e1ri k\u00e9rd\u00e9sekre a sz\u00e1ll\u00edt\u00f3l\u00e1d\u00e1k, az anyagi form\u00e1kat kapott bels\u0151 vil\u00e1g\u00e1t ide-oda mozgat\u00f3 targonc\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt. Ezzel a f\u00e1radts\u00e1ggal tudok menni; ahogy \u00e1ttetsz\u0151v\u00e9 v\u00e1lik a ped\u00e1ns k\u00f6vetkezetess\u00e9ggel fel\u00e9p\u00edtett \u00e9s egyben tartott persz\u00f3na, s \u00e1t\u00e9lhet\u0151v\u00e9 az esend\u0151s\u00e9ge. (M\u00e1r ez meg\u00e9rne egy mis\u00e9t: mif\u00e9le igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s jel\u00e9nek akarom l\u00e1tni ezt a lemeztelened\u00e9st, mif\u00e9le elfojt\u00e1sok vannak bennem-magamban?)[\/vc_column_text][\/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” el_class=”box-l20″ gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid” offset=”vc_col-sm-offset-0″][divider line_type=”Small Line” line_alignment=”default” line_thickness=”4″ divider_color=”extra-color-2″ custom_height=”20″ custom_line_width=”100″][vc_column_text]\n

1<\/p>\n

Csak egy p\u00e9lda: Hans-Peter Riegel az \u00e9vfordul\u00f3ra id\u0151z\u00edtette 2013-as, n\u00e9mileg zsurnaliszta hang\u00fct\u00e9s\u0171 Beuys-\u00e9letrajza negyedik k\u00f6tet\u00e9nek, illetve az els\u0151 k\u00e9t k\u00f6tet angol ford\u00edt\u00e1s\u00e1nak megjelentet\u00e9s\u00e9t, ami mind a mainstream sajt\u00f3ban, mind a n\u00e9met m\u0171v\u00e9szeti diskurzusban jelent\u0151s hull\u00e1mokat keltett. (A k\u00f6nyv eredetileg Beuys hazugs\u00e1gainak \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 n\u00e1ci-szimpatiz\u00e1nsokkal val\u00f3 kapcsolat\u00e1nak leleplez\u00e9s\u00e9vel keltett botr\u00e1nyt.) Hans-Peter Riegel:<\/span> Beuys \/ Die Biographie Band 4 \/ Verbogenes Reden.<\/em> Riverside Publishing, Z\u00fcrich, 2021<\/p>\n

2<\/p>\n

Ha m\u00e9gsem \u00edgy volna, aj\u00e1nlom az \u00e1ltalam ismert legjobb magyar nyelv\u0171 \u00f6sszefoglal\u00e1st, V\u00e1rnagy Tibor<\/span> toll\u00e1b\u00f3l, in: Lucrezia De Domizio Durini:<\/span> A filckalap.<\/em> Kij\u00e1rat Kiad\u00f3, Budapest-2001, 7-25. ld. m\u00e9g: www.ligetgaleria.c3.hu\/ldd1.html<\/a> (utols\u00f3 bel\u00e9p\u00e9s a sz\u00f6vegben hivatkozott webhelyekre: 2021. november 15.)<\/p>\n

3<\/p>\n

\u201eI Like America and America Likes Me\u201d<\/em> \u2013 Joseph Beuys 1974-es akci\u00f3ja a New York-i Ren\u00e9 Block Gal\u00e9ri\u00e1ban. https:\/\/vimeo.com\/240418390<\/a><\/p>\n

4<\/p>\n

https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=6qxVbbrZaNk<\/a><\/p>\n

5<\/p>\n

Joseph Beuys. The Solomon R. Guggenheim Musem,<\/em> New York, 1979. november 2 \u2013 1980. janu\u00e1r 2., ld. https:\/\/www.guggenheim.org\/wp-content\/uploads\/2016\/12\/beuys2.pdf<\/a><\/p>\n

6<\/p>\n

Benjamin H. D. Buchloh:<\/span> \u201eBeuys: The Twilight of the Idol. Preliminary Notes for a Critique\u201d Artforum,<\/em> vol. 18 no. 5, 1980, 35-43., ld. https:\/\/www.artforum.com\/print\/198001\/ beuys-the-twilight-of-the-idol-35846<\/a><\/p>\n[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”full_width_content” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” class=”p-6-0 full-5-40″ advanced_gradient_angle=”0″ overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none” shape_type=”” gradient_type=”default”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/1″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][image_with_animation image_url=”28737″ image_size=”full” animation_type=”entrance” animation=”Fade In” animation_easing=”default” animation_movement_type=”transform_y” hover_animation=”none” alignment=”center” img_link_large=”yes” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default” el_class=”full-img”][vc_column_text]\n

Joseph Beuys: I Like America and America Likes Me,<\/em> 1974, akci\u00f3 \u00a9 luminer.org https:\/\/www.flickr.com\/photos\/58031880@N06\/5334731753\/sizes\/o\/<\/p>\n[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” class=”p-4-0″ overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none” shape_type=””][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”2\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]A sz\u00e1mos \u00f6v\u00f6n aluli \u00fct\u00e9s mellett, amit Buchloh eml\u00edtett cikk\u00e9ben bevisz, furcsam\u00f3d az expon\u00e1l\u00f3dik legs\u00falyosabbk\u00e9nt, hogy Beuys \u201e…felhig\u00edtja \u00e9s feloldja Duchamp ready made-j\u00e9nek konceptu\u00e1lis precizit\u00e1s\u00e1t azzal, hogy a t\u00e1rgyat a jelent\u00e9sreprezent\u00e1ci\u00f3 leghagyom\u00e1nyosabb \u00e9s legnaivabb kontextus\u00e1ba, az idealista metafor\u00e1ba integr\u00e1lja vissza…\u201d, \u00e9s ezzel a retrogr\u00e1d mozdulattal kil\u00e9p a kort\u00e1rs eszt\u00e9tika funkcion\u00e1lis kontextus\u00e1b\u00f3l. Ez az \u0151sb\u0171n; ez az oka, mondja Buchloh, hogy Beuys-r\u00f3l sz\u00f3lva folyamatosan a m\u0171v\u00e9szeti diskurzus perem\u00e9n egyens\u00falyozunk.<\/p>\n

Ez a diskurzus maga \u00e9ppen ekkoriban kap \u00faj min\u0151s\u00e9get. A nyolcvanas \u00e9vek Amerik\u00e1ban a posztmodern gyakorlatok \u00e9s elm\u00e9letek meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9nek, egyben a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet akademiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak az id\u0151szaka. \u00daj f\u00f3rumok, lapok, tansz\u00e9kek, \u00faj m\u0171v\u00e9szetk\u00f6zvet\u00edt\u0151i szakm\u00e1k j\u00f6nnek l\u00e9tre, geneal\u00f3gi\u00e1k er\u0151s\u00f6dnek meg, amelyek a jelent is korszakolni kezdik; tulajdonk\u00e9ppen ekkor alakul ki a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet komplex int\u00e9zm\u00e9nye. Brian O\u2019Doherty<\/span> nagyhat\u00e1s\u00fa cikksorozata8<\/span> eml\u00e9ket \u00e1ll\u00edtott a ki\u00fcresedett, \u00e1m finoms\u00e1gukban vonz\u00f3 apr\u00f3, modernista gesztusok t\u00f6rt\u00e9netileg egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 kostrukci\u00f3inak a gal\u00e9ria feh\u00e9r jelent\u00e9ster\u00e9ben, amihez hozz\u00e1ad\u00f3dtak a hatvanas \u00e9vek radik\u00e1lis, majd a hetvenes \u00e9vek reflex\u00edv int\u00e9zm\u00e9nykritikai mozg\u00e1sai; a fejneh\u00e9z konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet mellett \u00faj k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u0171v\u00e9szeti form\u00e1k j\u00f6nnek l\u00e9tre. Az Artforum<\/em>r\u00f3l leszakadt October<\/em> foly\u00f3irat ekkor m\u00e1r eg\u00e9sz p\u00e1ly\u00e1s let\u00e1mad\u00e1ssal irtja az avantg\u00e1rd elk\u00f6telezetts\u00e9g, a master narrative, le\u00e1nykori nev\u00e9n az oszt\u00e1lyharc nyomait a m\u0171v\u00e9szetben, poszt-strukturalista alapon kelti a szerz\u0151 (aki alapvet\u0151en feh\u00e9r, heteroszexu\u00e1lis f\u00e9rfi) hal\u00e1lh\u00edr\u00e9t, rombolja az \u00e1ltala k\u00e9pviselt m\u0171v\u00e9szeti ide\u00e1kat \u00e9s hierarchi\u00e1kat. Nagy munka folyt teh\u00e1t, komplex \u00e9p\u00fclet emelkedett, amely a jelent\u00e9salkot\u00e1sban egyre ink\u00e1bb sz\u00e1m\u00edtott a kifinomult kompetenci\u00e1k egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re \u00e9s a k\u00e1non szents\u00e9g\u00e9re. A jelent\u00e9stulajdon\u00edt\u00e1s autoritat\u00edv Beuys-i modusa ebbe p\u00e1ros l\u00e1bbal sz\u00e1llt bele.[\/vc_column_text][\/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” el_class=”box-l20″ gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid” offset=”vc_col-sm-offset-0″][divider line_type=”Small Line” line_alignment=”default” line_thickness=”4″ divider_color=”extra-color-2″ custom_height=”20″ custom_line_width=”100″][vc_column_text]\n

8<\/p>\n

Brian O\u2019Doherty:<\/span> Inside the White Cube \u2013 The Ideology of the Gallery Space [Artforum,<\/em> 1976]. The Lapis Press, Santa Monica, San Francisco, 1986 ld. https:\/\/monoskop.org\/images\/2\/29\/ ODoherty_Brian_Inside_the_White_Cube_ The_Ideology_of_the_Gallery_Space_1986.pdf<\/a><\/p>\n[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”full_width_content” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” class=”p-6-0 full-5-40″ advanced_gradient_angle=”0″ overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none” shape_type=”” gradient_type=”default”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/1″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][image_with_animation image_url=”28739″ image_size=”full” animation_type=”entrance” animation=”Fade In” animation_easing=”default” animation_movement_type=”transform_y” hover_animation=”none” alignment=”center” img_link_large=”yes” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default” el_class=”full-img”][vc_column_text]\n

Joseph Beuys: I Like America and America Likes Me,<\/em> 1974, akci\u00f3 \u00a9 luminer.org<\/p>\n[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” class=”p-4-0″ overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none” shape_type=””][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”2\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]A huszadik sz\u00e1zadi modern \u00e9s avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00e1thatja a negativit\u00e1s: eredend\u0151en reprezent\u00e1ci\u00f3-ellenes, k\u00e9prombol\u00f3.<\/em> Legyen b\u00e1r v\u00e9gletesen redukcionista vagy j\u00e1tsszon a t\u00e1rsadalmi-politikai aktivit\u00e1s ide\u00e1j\u00e1val, a m\u0171v\u00e9szet megsz\u00fcntetve-meg\u0151rz\u00e9s\u00e9nek sz\u00e1nd\u00e9ka mutatkozik meg benne: a m\u0171v\u00e9szet k\u00e9pezze a l\u00e9tez\u0151 vil\u00e1g radik\u00e1lis ellenpontj\u00e1t, \u201em\u00e1sikj\u00e1t\u201d (absztrakci\u00f3), avagy radik\u00e1lisan old\u00f3djon fel az \u00e9letben, forradalmas\u00edtsa azt (aktivizmus). A posztmodern k\u00e1nonk\u00e9pz\u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9ben a fentiekkel szemben hat\u00e1rozta meg mag\u00e1t, de mik\u00f6zben feloldotta, \u00e9rv\u00e9nytelen\u00edtette ennek az \u00f6nfelsz\u00e1mol\u00f3 mozg\u00e1snak a tragikum\u00e1t \u00e9s melank\u00f3li\u00e1j\u00e1t, a negativit\u00e1st<\/em> \u00e9rintetlen\u00fcl meg\u0151rizte, nem tett a hely\u00e9be semmit. A Beuys \u00e1ltal \u201emeggyal\u00e1zott\u201d Duchamp-i ready made gesztusa, a maga j\u00e1t\u00e9kos radikalit\u00e1s\u00e1val \u00e9s nihilista \u201ecsendj\u00e9vel\u201d9<\/span> a posztmodern sz\u00e1m\u00e1ra az egyik legfontosabb el\u0151k\u00e9p.<\/p>\n

Beuys igazi botr\u00e1nya teh\u00e1t az akronikus, explicit pozitivit\u00e1s:<\/em> nem megsz\u00fcntetve-meg\u0151rizni akarja a m\u0171v\u00e9szetet, hanem kiterjeszteni, \u00e9s ezzel l\u00e9nyeg\u00e9ben felmondja a kort\u00e1rsm\u0171v\u00e9szet ekkoriban sz\u00fclet\u0151 alapszerz\u0151d\u00e9seit. Megnyilv\u00e1nul\u00e1saival az \u00e9let, a t\u00e1rsadalom, a politika, a gazdas\u00e1g direkt<\/em> \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1nak avantg\u00e1rd sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t k\u00e9pviseli, ugyanakkor \u00e9rintetlen\u00fcl hagyja a m\u0171v\u00e9szet, a kreat\u00edv<\/em> alkot\u00f3 romantikus<\/em> m\u00edtosz\u00e1t. R\u00e1ad\u00e1sul a m\u0171v\u00e9szet int\u00e9zm\u00e9nyrendszer\u00e9t is kritik\u00e1tlanul fogadja el, amely pedig a korszak legfontosabb kritikai m\u0171veleti ter\u00fclet\u00e9t alkotta. A nyugati m\u0171v\u00e9szet saj\u00e1t rendszer\u00e9nek konkr\u00e9t kritik\u00e1j\u00e1t O\u2019Doherty, visszatekintve, egyenesen a posztmodern egyik legl\u00e9nyegibb tartalm\u00e1nak tartotta: \u201eN\u00e9ha k\u00f6nnyebb s\u00falyos politikai k\u00e9rd\u00e9sekben sz\u00f3lamokat eregetni, mint kitakar\u00edtani a saj\u00e1t konyh\u00e1nkat.\u201d10<\/span>[\/vc_column_text][\/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” el_class=”box-l20″ gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid” offset=”vc_col-sm-offset-0″][divider line_type=”Small Line” line_alignment=”default” line_thickness=”4″ divider_color=”extra-color-2″ custom_height=”20″ custom_line_width=”100″][vc_column_text]\n

9<\/p>\n

Marcel Duchamp hallgat\u00e1sa t\u00fal van \u00e9rt\u00e9kelve<\/em> (Das Schweigen von Marcel Duchamp wird \u00fcberwertet), Beuys egyik 1964-es Fluxus akci\u00f3j\u00e1nak c\u00edme, amelyre Buchloh utal a cikk\u00e9ben.<\/p>\n

10<\/p>\n

Brian O\u2019Doherty:<\/span> A feh\u00e9r kock\u00e1ban \u2013 A gal\u00e9riat\u00e9r ideol\u00f3gi\u00e1ja, Ut\u00f3sz\u00f3 (1986), exindex<\/em> 2014. okt\u00f3ber 10., ld. http:\/\/exindex.hu\/index.php?l=hu&page=3&id=940<\/a><\/p>\n[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”full_width_content” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” class=”p-6-0 full-5-40″ advanced_gradient_angle=”0″ overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none” shape_type=”” gradient_type=”default”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/1″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][image_with_animation image_url=”28743″ image_size=”full” animation_type=”entrance” animation=”Fade In” animation_easing=”default” animation_movement_type=”transform_y” hover_animation=”none” alignment=”center” img_link_large=”yes” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default” el_class=”full-img”][vc_column_text]\n

Joseph Beuys Auguste Rodin szobra (Pierre de Wiessant,<\/em> 1887) el\u0151tt, 1968 \u00a9 Fot\u00f3: Angelika Platen \/ BPK https:\/\/beuys2021.de\/de\/presse<\/p>\n[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” class=”p-4-0″ overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none” shape_type=””][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”2\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]\n

Saj\u00e1t konyha<\/h3>\n[\/vc_column_text][vc_column_text el_class=”p-2-0″]Ez a k\u00e9p j\u00f3val szem\u00e9lyesebb: a keret\u00e9t a kilencvenes \u00e9vek saj\u00e1tos magyarorsz\u00e1gi viszonyai adj\u00e1k, k\u00f6zelebbr\u0151l a saj\u00e1t tanulm\u00e1nyi id\u0151szakom tapasztalatai a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola Interm\u00e9dia szak\u00e1n, ahol el\u0151sz\u00f6r ker\u00fcltem meg\u00e9lhet\u0151 k\u00f6zels\u00e9gbe Joseph Beuys alakj\u00e1val.<\/p>\n

A kilencvenes \u00e9vek magyar m\u0171v\u00e9szeti \u00e9lete nem nagyon termelt ki sem legend\u00e1kat, sem k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolhat\u00f3 mozgalmakat; ahogy Szentj\u00f3by Tam\u00e1s<\/span> fogalmazott egyik el\u0151ad\u00e1s\u00e1n, mi amolyan unalmas gener\u00e1ci\u00f3 voltunk\/vagyunk. Unalmas \u00e9s meglehet\u0151sen terhelt, tenn\u00e9m hozz\u00e1. Az Interm\u00e9dia szak mikrok\u00f6rnyezet\u00e9ben p\u00e9ld\u00e1ul egy techno-pozitivista, multimedi\u00e1lis \u00e1ll\u00e1spont (els\u0151sorban Petern\u00e1k Mikl\u00f3s,<\/span> \u00e9s a Soros Alap\u00edtv\u00e1ny c3 k\u00f6zpontja r\u00e9v\u00e9n), \u00e9s a hatvanas \u00e9vek avantg\u00e1rdj\u00e1nak anti-m\u0171v\u00e9szeti, \u00f6nkorl\u00e1toz\u00f3, ikonoklaszta vonulata (Szentj\u00f3by Tam\u00e1s) fesz\u00fclt egym\u00e1snak, \u00e9s az ily m\u00f3don polariz\u00e1lt er\u0151t\u00e9rben kellett volna helyet tal\u00e1lnunk magunknak.<\/p>\n

Nem mellesleg, egyik trendnek sem volt val\u00f3s kapcsolata a szc\u00e9na realit\u00e1s\u00e1val. Kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szettel foglalkoz\u00f3 kereskedelmi gal\u00e9ri\u00e1k gyakorlatilag nem l\u00e9teztek, a m\u00fazeumi-int\u00e9zm\u00e9nyi utakat csak r\u00e9snyire hagyta nyitva az id\u0151eltol\u00f3d\u00e1sb\u00f3l fakad\u00f3 ut\u00f3lagos igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s az el\u0151z\u0151 gener\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra. A neoavantg\u00e1rd eleve a l\u00e1thatatlans\u00e1gra rendezkedett be, id\u0151k\u00f6zben egyetemi poz\u00edci\u00f3khoz jutott k\u00e9pvisel\u0151i pedig a belterjes magyar akad\u00e9miai k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szk\u00e9pz\u00e9s alternat\u00edv\u00e1jak\u00e9nt a kor\u00e1bban kialakult viselked\u00e9si \u00e9s alkot\u00f3i mint\u00e1kat adt\u00e1k tov\u00e1bb. Ek\u00f6zben a kilencvenes \u00e9vek globaliz\u00e1l\u00f3d\u00f3, politiz\u00e1l\u00f3d\u00f3 kort\u00e1rsm\u0171v\u00e9szeti mozg\u00e1saib\u00f3l \u2013 egy\u00e1ltal\u00e1n, az aktu\u00e1lisan val\u00f3s\u00e1gos helyzetre reag\u00e1l\u00f3 \u201ekort\u00e1rsm\u0171v\u00e9szet\u201d int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9nek ki\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9b\u0151l \u2013 Magyarorsz\u00e1g (a k\u00f6rnyez\u0151, volt szocialista orsz\u00e1gokkal ellent\u00e9tben) kimaradt.<\/p>\n

Ami a makrok\u00f6rnyezetet illeti, a nyolcvanas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l kezdve a New Age \u00e9s a kapitalizmus egyszerre h\u00f3d\u00edtotta meg Magyarorsz\u00e1got. A mindennapok szintj\u00e9n ez valamif\u00e9le szinergi\u00e1t hozott l\u00e9tre az agykontroll \u00e9s a mell\u00e9k\u00e1ll\u00e1s-, illetve mell\u00e9k\u00fczem\u00e1g halmoz\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt, ami, a rendszerv\u00e1lt\u00f3 orsz\u00e1g politika \u00e9s gazdas\u00e1g k\u00e9nyszerp\u00e1ly\u00e1j\u00e1n, a kilencvenes \u00e9vek teljes hossz\u00e1ra felsz\u00e1molta a t\u00e1rsadalmat mint funkcion\u00e1lis entit\u00e1st, mint a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szolidarit\u00e1s keret\u00e9t. A kezdeti kollekt\u00edv euf\u00f3ri\u00e1t egyre meghasonlottabb individualista id\u0151szak k\u00f6vette. A kult\u00far\u00e1ban mindez kev\u00e9s ellen\u00e1ll\u00e1ssal tal\u00e1lkozott. A baloldali kritika csak r\u00e9mes eml\u00e9keket h\u00edvott el\u0151, val\u00f3s, be\u00e1gyazott hagyom\u00e1nyai nem voltak, \u00edgy az ideol\u00f3giai \u0171rt term\u00e9szetes m\u00f3don t\u00f6lt\u00f6tte ki a kapitalista PR, illetve az ezoterikus filoz\u00f3fi\u00e1k \u00e9s filoz\u00f3fiap\u00f3tl\u00e9kok.<\/p>\n

A m\u0171v\u00e9szetbe a New Age, els\u0151sorban Rudolf Steiner<\/span> \u00e9s Hamvas B\u00e9la<\/span> k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel,11<\/span> hamarabb \u00e9rkezett meg, mint a kapitalizmus, \u00e9s feltehet\u0151en az k\u00e9sz\u00edtette el\u0151 a talajt Joseph Beuys egy\u00e9rtelm\u0171en pozit\u00edv recepci\u00f3j\u00e1hoz is.12<\/span> A rendszerv\u00e1lt\u00e1s-k\u00f6rny\u00e9ki Hamvas-kultuszt ugyanaz a t\u00edpus\u00fa ideol\u00f3giai \u00e9hs\u00e9g gerjesztette, amely Beuys siker\u00e9t is megalapozta a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni n\u00e9met kult\u00far\u00e1ban: egy elfojtott traum\u00e1kat hordoz\u00f3 t\u00e1rsadalomban mindketten utat mutattak valamif\u00e9le transzcendencia fel\u00e9, alternat\u00edv\u00e1t egyik oldalon a piaci, m\u00e1sik oldalon a born\u00edrt pszeudo-marxista materializmusra.<\/p>\n

Hamvas befoly\u00e1sa a magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetre j\u00f3val a rendszerv\u00e1lt\u00e1st megel\u0151z\u0151 id\u0151kre dat\u00e1lhat\u00f3, a hatvanas \u00e9vekben m\u00e1r egyik fontos szellemi forr\u00e1sa volt a modernista vonalon elindult fiatal fest\u0151knek csak\u00fagy,13<\/span> mint Szentj\u00f3by Tam\u00e1snak,14<\/span> rajta kereszt\u00fcl pedig felt\u00e9telezhet\u0151en az eg\u00e9sz magyar neoavantg\u00e1rdnak. A magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet Hamvast v\u00e1lasztotta apafigur\u00e1nak, a m\u00e1sik lehets\u00e9ges opci\u00f3, Luk\u00e1cs Gy\u00f6rgy<\/span> helyett (sokat nem nyert volna vele sem, eszt\u00e9tikai \u00e9rtelemben mindketten k\u00f6ztudom\u00e1s\u00falag vakok voltak).<\/p>\n

A magyar neoavantg\u00e1rdnak (\u00e9s \u201eel\u0151retolt\u201d hely\u0151rs\u00e9g\u00e9nek, az Interm\u00e9dia szaknak) j\u00f3val konkr\u00e9tabb apafigur\u00e1ja Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s<\/span> volt, akinek attit\u0171dj\u00e9ben, m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben, pedag\u00f3giai tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben Joseph Beuys k\u00f6zvetlen hat\u00e1sa j\u00f3l tetten\u00e9rhet\u0151 \u00e9s \u2013 legal\u00e1bb a pedag\u00f3giai tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t illet\u0151en \u2013 az\u00f3ta alaposan kutatott15<\/span> t\u00e9ny. Erd\u00e9ly<\/span> \u00e1rnya n\u00e9mileg fenyeget\u0151en borult a gener\u00e1ci\u00f3mra, az Interm\u00e9dia szakon ahhoz hasonl\u00f3 legend\u00e1k k\u00f6r\u00e9ben mozogtunk, mint amit Beuys csin\u00e1lt a saj\u00e1t \u00e9let\u00e9b\u0151l. Hogy a l\u00e1thatatlans\u00e1g \u00e9s elszigetelts\u00e9g, amely a magyar neoavantg\u00e1rdnak, azon bel\u00fcl is k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Erd\u00e9lynek<\/span> mag\u00e1nak, alaptapasztalata volt, milyen torz\u00edt\u00f3 hat\u00e1ssal lehetett a magyar kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet alakul\u00e1s\u00e1ra, m\u00e1sutt m\u00e1r \u00edrtam.16<\/span> Itt csak azt emeln\u00e9m ki, hogy a t\u00e1rsadalmi \u00e1gencia lehetetlens\u00e9ge \u00e9s a piac hi\u00e1nya a szocializmus id\u0151szaka alatt olyan helyzetet teremtett az eg\u00e9sz magyar nemhivatalos m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9na sz\u00e1m\u00e1ra, amelyben a m\u0171v\u00e9szet mint magatart\u00e1s<\/em> romantikus \u00e9thosza konzerv\u00e1l\u00f3dott, a m\u0171v\u00e9sz-szubjektum szerepe, \u201emindenben illet\u00e9kes\u201d17<\/span> mivolta ar\u00e1nytalanul fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00f6tt.<\/p>\n

R\u00f6viden ezek tal\u00e1n azok az elemei a magyar kultur\u00e1lis hagyom\u00e1nynak, azon bel\u00fcl pedig a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet lok\u00e1lis hagyom\u00e1nyainak, amelyekbe igen j\u00f3l szerves\u00fclt Beuys kiterjesztett m\u0171v\u00e9szet programja, a maga hangs\u00falyos individualizmus\u00e1val, radik\u00e1lis antimaterializmus\u00e1val, okkultizmus\u00e1val \u00e9s \u201eharmadik utas\u201d, alapvet\u0151en romantikus kv\u00e1zi-kritikai tartalm\u00e1val, \u00e9s egyben azok, amelyek a kilencvenes \u00e9vekben elfedt\u00e9k a Beuys-i \u00e9letm\u0171 alapvet\u0151 ellentmond\u00e1sait, amelyek ekkor a nemzetk\u00f6zi sz\u00ednt\u00e9ren m\u00e1r r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezt\u00e9k a diskurzusnak.[\/vc_column_text][\/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” el_class=”box-l20″ gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid” offset=”vc_col-sm-offset-0″][divider line_type=”Small Line” line_alignment=”default” line_thickness=”4″ divider_color=”extra-color-2″ custom_height=”20″ custom_line_width=”100″][vc_column_text]\n

11<\/p>\n

Steiner \u00e9s Hamvas m\u0171veinek kiad\u00e1sa, ezoterikus filoz\u00f3fi\u00e1juk \u00fajrafelfedez\u00e9se l\u00e9nyeg\u00e9ben p\u00e1rhuzamosan zajlott a rendszerv\u00e1lt\u00e1ssal.<\/p>\n

12<\/p>\n

Ld. Bercs\u00e9nyi 28-30 \/ 1983\u201387, A Budapesti M\u0171szaki Egyetem \u00c9p\u00edt\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki Kar Koll\u00e9gium\u00e1nak id\u0151szakos t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3ja<\/em> (1988, (http:\/\/bercsenyi2830.hu\/node\/90<\/a>). A nyolcvanas \u00e9vek leg\u00e1tfog\u00f3bb magyar nyelv\u0171 publik\u00e1ci\u00f3ja Joseph Beuys \u00e9letm\u0171v\u00e9r\u0151l a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9n\u00e1n k\u00edv\u00fclr\u0151l \u00e9rkezett, benne fontos Beuys-sz\u00f6vegek els\u0151 ford\u00edt\u00e1s\u00e1val, Beke L\u00e1szl\u00f3<\/span> bevezet\u0151j\u00e9vel. Az anyag szerkeszt\u0151je \u00e9s egyik ford\u00edt\u00f3ja a fiatal steineri\u00e1nus \u00e9p\u00edt\u00e9sz, Ertsey Attila<\/span> volt, akinek szem\u00e9lye er\u0151sen k\u00f6t\u0151dik a magyarorsz\u00e1gi z\u00f6ld mozgalom kezdeteihez.<\/p>\n

13<\/p>\n

V.\u00f6. Andr\u00e1si G\u00e1bor:<\/span> A zugl\u00f3i k\u00f6r (1958\u20131968) Egy m\u0171v\u00e9szcsoport a hatvanas \u00e9vekb\u0151l. Ars Hungarica<\/em> 19. \u00e9vf. 1. sz (1991), 47-64.<\/p>\n

14<\/p>\n

V.\u00f6. K\u00fcrti Emese:<\/span> Pedagogy on Reality: Tam\u00e1s Szentj\u00f3by\u2019s Parallel Course \/ Study Track Program. In: Creativity Exercises: Emancipatory Pedagogies in Art and Beyond.<\/em> GfZK \u2013 Museum of Contemporary Art Leipzig, tranzit.hu, Sternberg Press, 2020<\/p>\n

15<\/p>\n

Ld. p\u00e9ld\u00e1ul a 14. l\u00e1bjegyzetben hivatkozott kiadv\u00e1nyt.<\/p>\n

16<\/p>\n

Erhardt Mikl\u00f3s:<\/span> Menni \u00e9s maradni \u2013 Megjegyz\u00e9sek kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet \u00e9s kritika kapcsolat\u00e1hoz. 2015. \u00e1prilis 19., exindex,<\/em> ld. http:\/\/exindex.hu\/index.php?l=hu&page=3&id=950#1sym<\/a><\/p>\n

17<\/p>\n

Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s:<\/span> A posztneoavantg\u00e1rd magatart\u00e1s jellemz\u0151i.<\/em> (1981), ld. https:\/\/artpool.hu\/ Erdely\/Posztneo.html<\/a><\/p>\n[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”full_width_background” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” class=”p-6-0″ advanced_gradient_angle=”0″ overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none” shape_type=”” gradient_type=”default”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/1″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][image_with_animation image_url=”28744″ image_size=”full” animation_type=”entrance” animation=”Fade In” animation_easing=”default” animation_movement_type=”transform_y” hover_animation=”none” alignment=”center” img_link_large=”yes” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default” el_class=”full-img”][vc_column_text]\n

Joseph Beuys, d\u00e1tum n\u00e9lk\u00fcl \u00a9 Fot\u00f3: Ute Klophaus, Stiftung Museum Schloss Moyland, Joseph Beuys Archiv \/ BPK https:\/\/beuys2021.de\/de\/presse<\/p>\n[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” class=”p-4-0″ overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none” shape_type=””][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”2\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]Joseph Beuys l\u00e9nye \u00e9s m\u0171v\u00e9szete engem egyszerre ny\u0171g\u00f6z\u00f6tt le \u00e9s riasztott. T\u00fal azon, hogy egyes m\u0171veit \u00e9s akci\u00f3it a mai napig fel\u00fclm\u00falhatatlannak tartom, a kezdeti vonz\u00f3d\u00e1sban szerepet j\u00e1tszott a Buchloh \u00e1ltal k\u00e1rhoztatott, l\u00e1tsz\u00f3lag naiv didaxis, amely sz\u00e1momra, aki a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szethez meglehet\u0151sen nagy t\u00e1vols\u00e1gb\u00f3l k\u00f6zel\u00edtettem, seg\u00edtett feloldani az avantg\u00e1rd \u00e9s kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet hideg idegens\u00e9g\u00e9t, seg\u00edtett \u00faj m\u00f3don viszonyulnom a m\u0171v\u00e9szet lehets\u00e9ges megjelen\u00e9si form\u00e1ihoz \u00e9s szerepeihez. Felszabad\u00edtott a r\u00e1ismer\u00e9s a kreativit\u00e1s demokratikus l\u00e9nyeg\u00e9re (\u201eMindenki m\u0171v\u00e9sz\u201d!), a m\u0171v\u00e9szet radik\u00e1lis deprofesszionaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra.<\/em> A kilencvenes \u00e9vek \u201el\u00e1thatatlan\u201d t\u00e1rsadalm\u00e1ban els\u0151sorban a t\u00e1rsadalmi plasztika<\/em> fogalma izgatott fel, mert hordozta a m\u0171v\u00e9szet mint egys\u00e9ges \u00e9letgyakorlat \u00e9s mint emancipat\u00edv t\u00e1rsadalmi aktivit\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t; en\u00e9lk\u00fcl v\u00e9lhet\u0151leg nem fordul k\u00e9s\u0151bb a figyelmem a t\u00e1rsadalmilag elk\u00f6telezett m\u0171v\u00e9szet fel\u00e9. Ugyanakkor m\u00e1r kor\u00e1n sz\u00f6get \u00fct\u00f6tt a fejembe egy sor k\u00e9rd\u00e9s: ha egyszer mindenki m\u0171v\u00e9sz, akkor mi\u00e9rt Joseph Beuys \u201ea m\u0171v\u00e9sz\u201d?; a fennen hirdetett \u00e1ltal\u00e1nos emancip\u00e1ci\u00f3 v\u00e9g\u00fcl is nem a m\u0171v\u00e9sz \u00f6nemancip\u00e1ci\u00f3ja?; a kreativit\u00e1s vajon nem \u00e9ppen a nagyon is materialista kapitalizmus legfontosabb m\u00edtosza \u00e9s \u00fczemanyaga?; az emberek k\u00f6z\u00f6tt sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3d\u00f3 kreativit\u00e1s vajon milyen t\u00e1rsadalmat hoz l\u00e9tre?; vajon az \u00e9letnek van sz\u00fcks\u00e9ge a m\u0171v\u00e9szetre, vagy a m\u0171v\u00e9szetnek az \u00e9letre? K\u00f6r\u00fclbel\u00fcl ezek azok a k\u00e9rd\u00e9sek, amelyek, id\u0151r\u0151l-id\u0151re v\u00e1ltoz\u00f3 hangs\u00falyokkal, az\u00f3ta is foglalkoztatnak.<\/p>\n

V\u00e9gezet\u00fcl tal\u00e1n elmondhat\u00f3, hogy fontos \u00e9vfordul\u00f3 ritk\u00e1n j\u00f6n annyira rosszkor, mint Joseph Beuys-nak ez a mostani. A jelenlegi glob\u00e1lis politikai, t\u00e1rsadalmi, gazdas\u00e1gi, \u00f6kol\u00f3giai v\u00e1ls\u00e1gban, hasonl\u00f3an a modern kor minden nagy kataklizm\u00e1j\u00e1hoz, \u00e9rtelemszer\u0171en \u00e1t\u00e9rt\u00e9kel\u0151dnek a kultur\u00e1lis paradigm\u00e1k. Ennek j\u00f3r\u00e9sze \u00e9ppen a romantikus, mindenhat\u00f3 szubjektum k\u00e9pzet\u00e9t \u00e9rinti. Beuys ide\u00e1lis \u00e9s logikus c\u00e9lpontja lehet a spekutal\u00edv realizmus vagy az objektumorient\u00e1lt ontol\u00f3gia filoz\u00f3fiai k\u00eds\u00e9rlet\u00e9nek, hogy lesz\u00e1moljon a \u201etoxikus\u201d emberk\u00f6zpont\u00fas\u00e1ggal; vagy \u00e9ppen a posztkoloni\u00e1lis \u00e9s genderszempont\u00fa kritika \u00e9lesed\u0151 harc\u00e1nak a feh\u00e9r nyugati f\u00e9rfi patriarch\u00e1lis \u00f6nk\u00e9ny\u00e9vel. Instrumentalista hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sa, gondolatai \u00e9s javaslatai felett j\u00f3v\u00e1tehetetlen\u00fcl elj\u00e1rt az id\u0151. A mitologiz\u00e1l\u00e1s, az ezot\u00e9ria mint megold\u00e1s a vil\u00e1g probl\u00e9m\u00e1ira, a felvil\u00e1gosod\u00e1ssal \u00e9s a tudom\u00e1nnyal szembeni szkepszis jelenleg a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9letek \u00e9s okkult hitek k\u00f6vet\u0151iben tal\u00e1lt f\u00e9lelmetes t\u00f6megb\u00e1zisra, \u00e9s mik\u00f6zben a nyugati t\u00edpus\u00fa k\u00e9pviseleti demokr\u00e1cia ugyan k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl v\u00e1ls\u00e1gban van, de a k\u00f6zvetlen demokr\u00e1cia Beuys \u00e1ltal propon\u00e1lt megold\u00e1sa ma okkal kelthet jeges r\u00e9m\u00fcletet, \u00e9s m\u00e9g hosszan sorolhatn\u00e1nk.<\/p>\n

Beuys m\u0171v\u00e9szet\u00e9t lehet \u00e9s v\u00e9lhet\u0151leg indokolt is \u00fagy t\u00e9telezni, mint amely valahol a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet diskurzus\u00e1n, kanoniz\u00e1lt geneal\u00f3gi\u00e1j\u00e1n k\u00edv\u00fcl k\u00e9pz\u0151d\u00f6tt \u00e9s foglal helyet, de a legkevesebb, amit v\u00e9delm\u00e9ben felhozhatunk, maga a t\u00e9ny, hogy egy ekkora, ilyen komplexit\u00e1s\u00fa \u00e9letm\u0171 l\u00e9trej\u00f6hetett, hogy az\u00f3ta is b\u00e9relt helye van a k\u00f6zelm\u00falt \u00e9s a jelen legfontosabb m\u0171v\u00e9szeti eredm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt,18<\/span> vagy hogy gondosan lev\u00e1lasztott, \u201em\u00e9regtelen\u00edtett\u201d elemei mindm\u00e1ig ekkora, ha nem is mindig bevallott hat\u00e1ssal vannak a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb ter\u00fcleteire \u00e9s alkot\u00f3ira. Mindez ugyanilyen er\u0151vel jelenti a mondott diskurzus szennyes\u00e9t. Joseph Beuys probl\u00e9ma, de j\u00f3 volna vigy\u00e1zni erre a probl\u00e9m\u00e1ra, vigy\u00e1zni a sors\u00e1ban \u00e9s m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben inherens tragikus elemre, amely mindenen t\u00fal hiteles\u00edti.[\/vc_column_text][\/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” el_class=”box-l20″ gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid” offset=”vc_col-sm-offset-0″][divider line_type=”Small Line” line_alignment=”default” line_thickness=”4″ divider_color=”extra-color-2″ custom_height=”20″ custom_line_width=”100″][vc_column_text]\n

18<\/p>\n

Jelenleg \u00e9ppen 4. helyen van az artfacts.net<\/a> mindenhat\u00f3 list\u00e1j\u00e1n<\/p>\n[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”full_width_content” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” vertically_center_columns=”true” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none” shape_type=””][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” el_class=”p-2-0″ gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/1″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”]

<\/i>