{"id":17263,"date":"2018-11-30T22:23:35","date_gmt":"2018-11-30T21:23:35","guid":{"rendered":"https:\/\/balkon.art\/home\/?p=17263"},"modified":"2024-06-07T17:00:15","modified_gmt":"2024-06-07T15:00:15","slug":"remelem-hamarosan-talalkozunk","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/balkon.art\/home\/remelem-hamarosan-talalkozunk\/","title":{"rendered":"Rem\u00e9lem, hamarosan tal\u00e1lkozunk\u2026"},"content":{"rendered":"[vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” class=”p-2-0″ overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none” gradient_type=”default” shape_type=””][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/1″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]\n

Egy kritikai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s lehet\u0151s\u00e9gei a Bauhaus \u00e9v el\u0151est\u00e9j\u00e9n<\/h3>\n[\/vc_column_text][vc_column_text el_class=”p-2-0″]\n

50 Jahre nach 50 Jahre Bauhaus 1968<\/em> \/ 50 Years after 50 Years of the Bauhaus 1968<\/em>*<\/h3>\n[\/vc_column_text][vc_column_text el_class=”p-2-0″]\n
W\u00fcrttembergischer Kunstverein, Stuttgart
\n2018. m\u00e1jus 5 \u2013 szeptember 23.<\/h5>\n[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” top_padding=”0″ bottom_padding=”0″ text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” class=”p-2-0″ overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none” shape_type=””][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”2\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]\n

\u201cBauhaus is the name of an artistic inspiration.\u201d<\/p>\n

(Asger Jorn letter to Max Bill,<\/em> Jan, 1954)<\/p>\n

\u201cBauhaus is not the name of an artistic inspiration, but the meaning of a movement that represents a well-defined doctrine.\u201d<\/p>\n

(Max Bill letter to Asger Jorn,<\/em> Jan, 1954)<\/p>\n

\u201cIf Bauhaus is not the name of an artistic inspiration, it is the name of a doctrine without inspiration \u2013 that is to say, dead.\u201d<\/p>\n

(Asger Jorn letter to Max Bill,<\/em> Febr, 1954)1<\/span><\/p>\n

\u201cThe [cine-]train [of Medvedkin] also somehow accumulated imaginary material. But the imagination was no longer the enemy of reality nor was\u00a0art the enemy of life.\u201d<\/p>\n

Le train en march<\/em> (r.: Chris Marker, 1971, \u201927)2<\/span><\/p>\n[\/vc_column_text][divider line_type=”No Line” custom_height=”60″][\/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” top_margin=”0″ bottom_margin=”0″ column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” el_class=”box-l20″ gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid” offset=”vc_col-sm-offset-0″][divider line_type=”Small Line” line_alignment=”default” line_thickness=”4″ divider_color=”accent-color” custom_height=”20″ custom_line_width=”100″][vc_column_text]\n

*<\/p>\n

https:\/\/www.wkv-stuttgart.de\/en\/program\/2018\/exhibitions\/50-years-after-50-years-of-the-bauhaus-1968\/<\/a><\/p>\n

1<\/p>\n

Az id\u00e9zet forr\u00e1sa: Ockman, Joan: Object Lessons from the Bauhaus In: Art in America, Vol. 98, N\u00ba. 1, 2010, 76-87 \u201eA Bauhaus egy m\u0171v\u00e9szi inspir\u00e1ci\u00f3 neve \/ A Bauhaus nem egy m\u0171v\u00e9szi inspir\u00e1ci\u00f3 neve, hanem egy meghat\u00e1rozott doktr\u00edn\u00e1t k\u00e9pvisel\u0151 mozgalom jel\u00f6l\u0151je \/ Amennyiben a Bauhaus nem egy m\u0171v\u00e9szi inspir\u00e1ci\u00f3 neve, akkor egy inspir\u00e1ci\u00f3 n\u00e9lk\u00fcli doktr\u00edna neve \u2013 m\u00e1sk\u00e9nt fogalmazva; halott. [ford.: P.J.]\n

2<\/p>\n

\u201eA filmvonat k\u00e9pzeletbeli anyagot is felhalmozott. De a k\u00e9pzel\u0151er\u0151 t\u00f6bb\u00e9 nem a val\u00f3s\u00e1g ellens\u00e9ge volt, \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet sem az \u00e9let\u00e9.\u201d [ford.: P.J.]\n[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” top_padding=”0″ bottom_padding=”0″ text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”2\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]Egy Bauhaus ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, ahol egyetlen Barcelona sz\u00e9k, Wagenfeld l\u00e1mpa vagy Marianne Brandt<\/span> f\u00e9le te\u00e1skanna sem l\u00e1that\u00f3. Helyette prol\u00f3gusk\u00e9nt egy vide\u00f3 fogad, amelyen Helmut Hei\u00dfenb\u00fcttel, az 1941-ben az orosz fronton bal karj\u00e1t elveszt\u0151 n\u00e9met k\u00f6lt\u0151 egy Wassily-sz\u00e9kben \u00fcl, \u00e9s a \u2019Der Mann, der lesbisch wurde\u2019<\/em> (A f\u00e9rfi, aki leszbikus lett,<\/em> 1967) c\u00edm\u0171 vers\u00e9t olvassa fel. L\u00e1that\u00f3 tov\u00e1bb\u00e1 a Medvedkin-csoport Rhodia 4\u00d78<\/em> c\u00edm\u0171 dokumentum-r\u00f6vidfilmje, Vincent Meessen<\/span> Wild Architecture<\/em>-je, \u00e9s a Container Corporation of America Herbert Bayer \u00e1ltal tervezett, szelekt\u00edv pap\u00edrgy\u0171jt\u00e9sre buzd\u00edt\u00f3 h\u00e1bor\u00fas plak\u00e1tjai.<\/p>\n

A 2005 \u00f3ta Iris Dressler<\/span> \u00e9s Hans D. Christ<\/span> vezette4<\/span> stuttgarti W\u00fcrttembergischer Kunstverein (WKV) ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak alapj\u00e1ul saj\u00e1t, 1968-ban megrendezett Bauhaus 50 \u00e9ve<\/em> (50 Jahre Bauhaus<\/em>) t\u00e1rlatuk szolg\u00e1lt. Az \u00f6tven \u00e9vvel ezel\u0151tti esem\u00e9ny, Dressler \u00e9s Christ \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben, a fasiz\u00e1l\u00f3d\u00f3 N\u00e9met Birodalomb\u00f3l az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba emigr\u00e1l\u00f3 \u00e9s ott kiteljesed\u0151 Bauhaust egys\u00e9ges eszmeis\u00e9gk\u00e9nt \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyk\u00e9nt, illetve l\u00e9nyegileg apolitikus gyakorlatk\u00e9nt mutatta be.<\/p>\n

Az 1968-as ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s koncepci\u00f3j\u00e1t mindenekel\u0151tt a nemzetiszocialista diktat\u00fara \u00e1ltal megt\u00e9p\u00e1zott n\u00e9met kult\u00farak\u00e9p rehabilit\u00e1l\u00e1sa motiv\u00e1lta. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben a t\u00e1rlatot Walter Gropius<\/span> nyitotta meg, majd a K\u00fcl\u00fcgyminiszt\u00e9rium t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val, a k\u00f6vetkez\u0151 h\u00e1rom \u00e9vben nyolc tov\u00e1bbi v\u00e1rosban mutatt\u00e1k be, a r\u00f6vid\u00edtett katal\u00f3gust pedig t\u00f6bb nyelven kiadt\u00e1k. A projekt \u00edgy egyszerre j\u00e1rult hozz\u00e1 a hidegh\u00e1bor\u00fas kontextusban n\u00e9met-amerikai koprodukci\u00f3k\u00e9nt megmutatkoz\u00f3 domin\u00e1ns narrat\u00edva \u00e9s egy\u00fattal \u2013 tekintve, hogy a m\u00e1ig az egyik legjelent\u0151sebb 1945 ut\u00e1ni Bauhaus-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk \u2013 a WKV poz\u00edci\u00f3j\u00e1nak meger\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s 50. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n \u00e9s a k\u00f6zelg\u0151 Bauhaus-\u00e9v el\u0151est\u00e9j\u00e9n Dressler \u00e9s Christ nem a fenti olvasat \u00fajratermel\u00e9s\u00e9re \u00e9s az int\u00e9zet ennek r\u00e9v\u00e9n szerzett szimbolikus t\u0151k\u00e9j\u00e9nek meg\u0151rz\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekszik. Sokkal ink\u00e1bb egy \u00e1ltal\u00e1nos, modernista fejl\u0151d\u00e9smodell kibillent\u00e9s\u00e9r\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk.
\nA gesztus \u00e9rt\u00e9k\u00e9t teh\u00e1t az adja, hogy egy olyan szerepl\u0151h\u00f6z k\u00f6t\u0151dik, akinek els\u0151dlegesen az \u00e1llna \u00e9rdek\u00e9ben, hogy meger\u0151s\u00edt\u00e9se, \u00e9s ne kikezdje ezt a domin\u00e1ns olvasatot.<\/p>\n

A k\u00e9t nagyobb \u00e9s sz\u00e1mos kisebb egys\u00e9gre osztott t\u00e9rben h\u00e1romf\u00e9lek\u00e9ppen bizonytalanodik el a kor\u00e1bbi narrat\u00edva. Egyr\u00e9szt olyan, a Bauhaus-eszmerendszerhez \u00e9s a Bauh\u00e4uslerekhez is k\u00f6thet\u0151, centrum-orsz\u00e1gbeli praxisokat mutatnak be, amelyek csak nehezen \u00e9rtelmezhet\u0151ek a szabads\u00e1g, a demokr\u00e1cia \u00e9s a fejl\u0151d\u00e9s el\u0151mozd\u00edt\u00f3ik\u00e9nt. M\u00e1sr\u00e9szt felh\u00edvj\u00e1k a figyelmet a domin\u00e1ns narrat\u00edv\u00e1b\u00f3l jobb\u00e1ra hi\u00e1nyz\u00f3, marginaliz\u00e1lt kultur\u00e1lis praxisokra. Harmadr\u00e9szt teret adnak a Bauhaus-eszmerendszer egyes elemeire vagy eg\u00e9sz\u00e9re vonatkoz\u00f3 kritik\u00e1knak. E h\u00e1rom megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s, elt\u00e9r\u0151 s\u00fallyal, de v\u00e9gig szervez\u0151elv marad a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s n\u00e9gy f\u0151 tematikus egys\u00e9g\u00e9ben.5<\/span> Ezek a k\u00f6vetkez\u0151k: Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-, \u00e9s tervez\u0151grafika az 1920-as \u00e9s 1940-es \u00e9vek k\u00f6z\u00f6tt, Ellen-modellek a funkcionalit\u00e1sra \u00e9s a kapitalista fogyaszt\u00f3i t\u00e1rsadalomra, M\u0171v\u00e9szet, avantg\u00e1rd \u00e9s a katonai-ipari komplexum, T\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s modernizmus.<\/em> A kur\u00e1torok egy tov\u00e1bbi, az int\u00e9zm\u00e9nyi \u00f6nreflexi\u00f3val p\u00e1rhuzamos, a befogad\u00f3i kontempl\u00e1ci\u00f3ra sarkall\u00f3 technik\u00e1t is m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe hoznak. Az\u00e1ltal ugyanis, hogy a nem egyszeri l\u00e1togat\u00e1sra kalibr\u00e1lt, hallatlanul gazdag anyag fel\u00e9p\u00edt\u00e9se t\u00f6bbf\u00e9le \u00fatvonalat is felk\u00edn\u00e1l, a n\u00e9z\u0151 \u00f3hatatlanul szembes\u00fcl nem csup\u00e1n a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st tekintve konstitut\u00edv szerep\u00e9vel, de az egy\u00e9ni d\u00f6nt\u00e9sek \u00e9s szelekci\u00f3k ment\u00e9n kialak\u00edtott Bauhaus-t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek esetlegess\u00e9g\u00e9vel is. Mindezekt\u0151l nyilv\u00e1nval\u00f3an \u00e9n sem f\u00fcggetlen\u00edthetem magam: m\u00edg egyes elemeket kiemelek, a t\u00e1rlat sz\u00e1mos r\u00e9szlete nem ker\u00fcl sz\u00f3ba, v\u00e9g\u00fcl hivatkozom majd n\u00e9h\u00e1ny olyan filmre is,\u00a0melyek nem k\u00e9pezt\u00e9k a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s r\u00e9sz\u00e9t, de szervesen kapcsol\u00f3dnak gondolatmenetemhez.[\/vc_column_text][\/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” top_margin=”0″ bottom_margin=”0″ column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” el_class=”box-l20″ gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid” offset=”vc_col-sm-offset-0″][divider line_type=”Small Line” line_alignment=”default” line_thickness=”4″ divider_color=”accent-color” custom_height=”20″ custom_line_width=”100″][vc_column_text]\n

3<\/p>\n

Zweifel an der Sprache. Helmut Hei\u00dfenb\u00fcttel, ein Portrait,<\/em> dir: Urs Widmer, 1967. Ld. https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=jPlqSCmTtnU<\/a> (utols\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s: 2018. november 9.)<\/p>\n

4<\/p>\n

Magyar vonatkoz\u00e1sban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen jelent\u0151s volt Subversive Practices. Art under Conditions of Political Repression 60s\u201380s \/ South America \/ Europe<\/em> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1suk (2009. m\u00e1jus 30 \u2013 augusztus 2., ld. https:\/\/www.wkv-stuttgart.de\/en\/program\/2009\/exhibitions\/ subversive\/<\/a>), melyet magyar r\u00e9szr\u0151l Sz\u0151ke Annam\u00e1ria \u00e9s Petern\u00e1k Mikl\u00f3s ko-kur\u00e1lt. Iris Dressler \u00e9s Hans D. Christ a jelen \u00e1ll\u00e1s szerint 2018. decemberben Budapestre l\u00e1togat az OFF-Bienn\u00e1le Budapest<\/em> szervez\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n

5<\/p>\n

A WKV t\u0151le \u2013 a megszokott m\u00f3don \u2013 a saj\u00e1t poz\u00edci\u00f3j\u00e1val is \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 \u00e9s helyileg be\u00e1gyazott t\u00e9ma kritikai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9n t\u00fal a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1srendez\u00e9s sz\u00e1mos kontextu\u00e1lisnak t\u0171n\u0151 r\u00e9szlet\u00e9ben is kapcsol\u00f3dik a nyitott, befogad\u00f3, elk\u00f6telezett m\u00fazeum koncepci\u00f3hoz. A bar\u00e1ti nyitvatart\u00e1ssal, sz\u00e1mos vezet\u00e9ssel, szakmai programokkal, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3, az el\u0151t\u00e9rben elhelyezett, ingyenesen haszn\u00e1lhat\u00f3 k\u00f6nyvt\u00e1rral \u00e9s azzal, hogy egyetlen \u2013 kiss\u00e9 fel\u00e1ras \u2013 jeggyel b\u00e1rh\u00e1nyszor visszat\u00e9rhet a l\u00e1togat\u00f3, jelent\u0151s gesztusokat tesznek a hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151s\u00e9g ter\u00e9n (a felm\u00e9r\u00e9sek szerint sokan 5-6 alkalommal is visszat\u00e9rtek).<\/p>\n[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”full_width_content” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” class=”full-5-40″ overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none” shape_type=””][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”left-right” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/1″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][divider line_type=”No Line” custom_height=”50″][image_with_animation image_url=”17336″ image_size=”full” animation_type=”entrance” animation=”None” animation_movement_type=”transform_y” hover_animation=”none” alignment=”center” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default” el_class=”full-img”][vc_column_text]\n

50 Years after 50 Years of the Bauhaus 1968,<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si n\u00e9zet, W\u00fcrttembergischer Kunstverein Stuttgart, 2018 \u00a9 Fot\u00f3: Florian Model<\/p>\n[\/vc_column_text][divider line_type=”No Line” custom_height=”80″][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” top_padding=”0″ bottom_padding=”0″ text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”2\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]A Bauhaus alap\u00edt\u00f3 misszi\u00f3ja di\u00f3h\u00e9jban a k\u00f6vetkez\u0151 volt: a relevanci\u00e1j\u00e1t vesztett m\u0171v\u00e9szetet \u00fajra a t\u00e1rsadalom szerves \u00e9s hasznos r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 kell tenni. Az 1919-es manifesztum tan\u00fas\u00e1ga szerint ennek megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t els\u0151sorban a t\u00e1rsadalmi kih\u00edv\u00e1sokra a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mesters\u00e9gekkel, illetve az iparral val\u00f3 szoros egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sen \u00e9s ennek megfelel\u0151 \u00f6sszm\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl k\u00e9pzelt\u00e9k el. Mivel az iskola az 1918\u20131919-es n\u00e9metorsz\u00e1gi forradalom m\u00e1snapj\u00e1n, gyakorlatilag egyszerre sz\u00fcletett a N\u00e9metorsz\u00e1g Szoci\u00e1ldemokrata P\u00e1rtja (SPD) vezet\u00e9s\u00e9vel l\u00e9trehozott weimari k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1ggal, t\u00f6rt\u00e9nete elv\u00e1laszthatatlan az \u00faj \u00e1llam keretei k\u00f6z\u00f6tt megval\u00f3s\u00edthat\u00f3 konkr\u00e9t praxisokt\u00f3l. Az \u00faj k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g a gazdas\u00e1gi kr\u00edzis enyh\u00edt\u00e9s\u00e9t tekintette legalapvet\u0151bb feladat\u00e1nak, a megold\u00e1st pedig a fordizmus eszm\u00e9i r\u00e9v\u00e9n racionaliz\u00e1lt termel\u00e9sben ismerte fel. Mint Mary Nolan<\/span> \u00edrja: mik\u00f6zben a N\u00e9met Vasmunk\u00e1sok Szakszervezet\u00e9nek vezet\u0151s\u00e9ge fordista el\u0151ad\u00e1sokat tartott, a n\u0151i szoci\u00e1lis munk\u00e1sok \u00e9s a H\u00e1ziasszonyok Egyes\u00fclete az amerikai \u201edomestic science\u201d6<\/span> m\u00f3dszereit tanulm\u00e1nyozta, 1926-ban pedig a frankfurti T\u00e1rsadalmi M\u00fazeum v\u00e1llalkoz\u00f3k, m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k, szervezetszociol\u00f3gusok, fiziol\u00f3gusok, pszichol\u00f3gusok r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel grandi\u00f3zus konferenci\u00e1t rendezett \u201eFord and Us\u201d7<\/span> c\u00edmmel. Az egyik alapvet\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g abban \u00e1llt az amerikai v\u00e1ltozathoz k\u00e9pest, hogy a n\u00e9met t\u0151ke nem a rendszerbe a fogyaszt\u00f3i oldalon visszaforgatott b\u00e9rekkel (\u2019wage-and-price-policy\u2019) kompenz\u00e1lta a dolgoz\u00f3kat a munka racionaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1\u00e9rt cser\u00e9be, hanem lojalit\u00e1sukat akarta kiv\u00e1ltani, amelynek egy karizmatikus vezet\u0151 lett volna a let\u00e9tem\u00e9nyese. Mint az eml\u00edtett konferencia el\u0151ad\u00f3ja, a m\u00e9rn\u00f6k H. Benkert mondja, \u201eA vezet\u0151 [F\u00fchrer] az \u00e9len kell hogy \u00e1lljon, mentesen b\u00e1rmif\u00e9le korl\u00e1toz\u00f3 \u00e9s fals kapitalista nyeres\u00e9gv\u00e1gyt\u00f3l, szabadon minden szem\u00e9lyes hatalmi t\u00f6rekv\u00e9st\u0151l. A gy\u00e1ri k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g vezet\u0151j\u00e9v\u00e9 kell hogy v\u00e1ljon, amely vele egy\u00fctt j\u00f6n l\u00e9tre, \u00e9s amely cselekedetei egyed\u00fcli c\u00e9ljak\u00e9nt a k\u00f6teless\u00e9gtud\u00f3 teljes\u00edt\u00e9st ismeri fel, amely \u00edgy sz\u00e1m\u00e1ra egyet jelent a teljes\u00edtm\u00e9ny \u00e9s \u00f6nmaga t\u00f6k\u00e9letes\u00edt\u00e9s\u00e9vel.\u201d8<\/span> A taylorizmus eszm\u00e9je pedig \u2013 a munka hat\u00e9konys\u00e1g-n\u00f6vel\u00e9s\u00e9nek gondolat\u00e1n kereszt\u00fcl \u2013 megtal\u00e1lhat\u00f3 volt gyakorlatilag a weimari k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g teljes politikai spektrum\u00e1n: a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tt monarchista-alkotm\u00e1nyos berendezked\u00e9sben gondolkod\u00f3 jobboldali sz\u00e1rnyt\u00f3l a szocialista \u00e9s kommunista p\u00e1rtokig. A Bauhaus a t\u00e1rsadalmi hasznoss\u00e1got elm\u00e9leti \u00e9rtelemben a termel\u00e9s racionaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1n, gyakorlati megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t pedig az iparba val\u00f3 bevon\u00f3d\u00e1son kereszt\u00fcl k\u00e9pzelte el, \u00e9s ennek megfelel\u0151en az SPD \u00e9s a KPD is t\u00e1mogatta.9<\/span> A korai, expresszionista korszakban egy sokr\u00e9t\u0171, \u00e9s az eml\u00edtett misszi\u00f3 \u00e9rtelm\u00e9ben meg\u00fajul\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti gondolkod\u00e1st lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 oktat\u00e1si, illetve ehhez kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00e9letviteli f\u00f3kusz uralkodott. Sokan azonban hangs\u00falyosabban szerettek volna bevon\u00f3dni a termel\u00e9sbe, az oktat\u00e1st pedig ennek megfelel\u0151en sz\u0171k\u00edteni \u00e9s alkalmazottabb\u00e1 tenni.10<\/span> A korai \u00e9veket \u00e9rt egyre hevesebb kritik\u00e1k ut\u00e1n nagyr\u00e9szt ez\u00e9rt k\u00f6vetkezett be 1923-ban a konstruktivista fordulat. Ebbe a t\u00f6rekv\u00e9sbe illeszkedett a Dessauba k\u00f6lt\u00f6z\u00e9s, ami egyszerre tette lehet\u0151v\u00e9 a minta\u00e9p\u00fclet l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t, valamint az egyre l\u00e9nyegesebb ipari egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9seket.11<\/span> Az iskola fokozatos be\u00e1gyaz\u00f3d\u00e1sa a termel\u00e9sbe egyszerre j\u00e1rt nagyobb l\u00e1that\u00f3s\u00e1ggal \u00e9s fejtett ki gyors hat\u00e1st. Ugyanakkor, az egyes alkalmaz\u00e1sokon kereszt\u00fcl a praxis folyamatosan visszahatott az eszmerendszer alakul\u00e1s\u00e1ra is. A Bauhaus k\u00f6lt\u00f6z\u00e9seinek t\u00f6rt\u00e9nete \u00edgy nemcsak a t\u0151ke \u00e9s a politikai akarat mozg\u00e1s\u00e1nak lenyomata, hanem annak is, ahol \u00e9s ahogyan a di\u00e1kok hasznos\u00edtott\u00e1k \u00e9s az ipar r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 tett\u00e9k tud\u00e1sukat a tanul\u00f3\u00e9vek ut\u00e1n. Ha a Bauhausra egyszer\u0171en iskolak\u00e9nt, illetve annak sorozatak\u00e9nt tekint\u00fcnk, m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek \u00e9s hat\u00e1srendszer\u00e9nek csak egy j\u00f3val sz\u0171kebb szelet\u00e9re l\u00e1thatunk r\u00e1, \u00e9s nem \u00e9rz\u00e9kelhetj\u00fck az eszmerendszer \u00e9s a gyakorlati t\u00e1rsadalmi szerepv\u00e1llal\u00e1s komplexit\u00e1s\u00e1t.[\/vc_column_text][\/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” top_margin=”0″ bottom_margin=”0″ column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” el_class=”box-l20″ gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid” offset=”vc_col-sm-offset-0″][divider line_type=”Small Line” line_alignment=”default” line_thickness=”4″ divider_color=”accent-color” custom_height=”20″ custom_line_width=”100″][vc_column_text]\n

6<\/p>\n

\u201eDomestic science\u201d vagy \u201ehome economics\u201d: a XX. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n megjelen\u0151 mozgalom. Tagjai (jobb\u00e1ra n\u0151k) a tudom\u00e1nynak \u00e9s a technol\u00f3gi\u00e1nak a h\u00e1zimunk\u00e1ra gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lt\u00e1k azzal a c\u00e9llal, hogy \u2013 a taylorizmus jegy\u00e9ben \u2013 a tudom\u00e1nyos elveket \u00e9s felfedez\u00e9seket hat\u00e9konyabban tudj\u00e1k a h\u00e1ztart\u00e1ssal \u00e9s gyereknevel\u00e9ssel kapcsolatos munkav\u00e9gz\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n alkalmazni. Ld. Nona Glazer-Malbin: Housework. Signs, Vol. 1, No. 4 (Summer, 1976), 905-922.<\/p>\n

7<\/p>\n

Mary Nolan: Visions of Modernity. American Business and the Modernization of Germany,<\/em> Oxford University Press, Oxford, 1994. 44.<\/p>\n

8<\/p>\n

ibid. 70. [ford.: P.J.]\n

9<\/p>\n

John Barker: Bauhaus and The Human Motor.<\/em> El\u0151ad\u00e1s a WKV ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz szervezett konferenci\u00e1j\u00e1n. WKV, Stuttgart, 2018. szeptember 14-15.<\/p>\n

10<\/p>\n

A korai korszak tan\u00e1ri g\u00e1rd\u00e1ja (pl. Feininger, Marcks, Muche, Kandinsky, Schlemmer, Klee, Itten) az alapelveket mindenekel\u0151tt a mindennapi \u00e9letvitelbe \u00e9s az oktat\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9gekbe be\u00e1gyazva k\u00edv\u00e1nta kialak\u00edtani \u00e9s meg\u00e9lni. Ekkor alak\u00edtott\u00e1k ki a meghat\u00e1roz\u00f3 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 kurzusokat (Vorlehren), amelyek a tanulm\u00e1nyrajzok helyett az anyag, forma \u00e9s sz\u00ednismeret alapvet\u00e9seivel foglalkoztak, \u00e9s amelyek a mozg\u00e1s, zene, vizualit\u00e1s szint\u00e9zis\u00e9re t\u00f6rekedtek. Az alapelvek mindennapi \u00e9letvitelbe val\u00f3 \u00e1gyaz\u00e1s\u00e1nak keret\u00e9ben \u00e9rtelmez\u0151d\u00f6tt az iskola falai k\u00f6zt sz\u00e1mos k\u00f6vet\u0151re lel\u0151 mazdaznan \u00e9letfiloz\u00f3fia, de e felfog\u00e1s ment\u00e9n v\u00e1ltak hangs\u00falyoss\u00e1 a h\u00edres soir\u00e9e-k (felolvas\u00e1sok, sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1s, besz\u00e9lget\u00e9sek stb., minden hierarchia n\u00e9lk\u00fcl mesterek \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6tt) \u00e9s a Bauhaus Band is. Itten m\u0171v\u00e9szet \u00e9s \u00e9let olyan egys\u00e9g\u00e9re t\u00f6rekedett, amelynek bels\u0151 gy\u00fajt\u00f3pontja maga az ember; ahhoz, hogy Gesamtkunstwerk j\u00f6hessen l\u00e9tre, az azt l\u00e9trehoz\u00f3 egy\u00e9neknek maguknak is Gesamtkunstwerkekk\u00e9 kell v\u00e1lniuk, amelyben szint\u00e9zisbe l\u00e9p a m\u0171v\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9g az \u00e9letvitellel. Ez a m\u0171v\u00e9szetpedag\u00f3gia felfog\u00e1s egy\u00e9bk\u00e9nt sokban gy\u00f6keredzett Franz Cizek m\u0171v\u00e9szetpedag\u00f3giai m\u00f3dszereiben, akinek mag\u00e1niskol\u00e1j\u00e1ban dolgozott Itten 1916\u20131919 k\u00f6z\u00f6tt, miel\u0151tt Weimarba ment volna Gropius h\u00edv\u00e1s\u00e1ra. Gropius 1923-as The Theory and Organization of the Bauhaus c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1sa vezette be az egy\u00e9bk\u00e9nt sz\u00e1mos \u2013 a r\u00e9szben a korabeli B\u00e9cs ink\u00e1bb kass\u00e1ki, semmint a cizeki k\u00f6r\u00e9hez tartoz\u00f3 \u2013 magyar tag (pl. Moholy-Nagy, Weininger Andor) \u00e1ltal is t\u00e1mogatott konstruktivista fordulatot.<\/p>\n

11<\/p>\n

P\u00e9ld\u00e1ul: Junkers, Schwintzer&Graff, Rasch, BMW, Bosch, Siemens, Bayer.<\/p>\n[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”full_width_content” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” class=”full-5-40″ overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none” shape_type=””][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”left-right” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/1″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][divider line_type=”No Line” custom_height=”50″][image_with_animation image_url=”17338″ image_size=”full” animation_type=”entrance” animation=”None” animation_movement_type=”transform_y” hover_animation=”none” alignment=”center” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default” el_class=”full-img”][vc_column_text]\n

50 Years after 50 Years of the Bauhaus 1968,<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si n\u00e9zet, W\u00fcrttembergischer Kunstverein Stuttgart, 2018 \u00a9 Fot\u00f3: Florian Model<\/p>\n[\/vc_column_text][divider line_type=”No Line” custom_height=”80″][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” top_padding=”0″ bottom_padding=”0″ text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”2\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]R\u00e9szben tal\u00e1n pontosan e fokozott szerepv\u00e1llal\u00e1s miatt t\u0171nhetett a Bauhaus szellemis\u00e9ge Gropius sz\u00e1m\u00e1ra a politik\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlennek, illetve f\u00fcggetlen\u00edthet\u0151nek \u00e9s v\u00e1lhatott egyre formak\u00f6zpont\u00fabb\u00e1 az olvasata. Maga Gropius err\u0151l \u00edgy \u00edr egy Friedrich L\u00f6rchnernek c\u00edmzett 1934-es level\u00e9ben: \u201eA laikus nem tudhatja, hogy ugyanarr\u00f3l a mozgalomr\u00f3l van sz\u00f3, m\u00e9g ha N\u00e9metorsz\u00e1gban \u2019\u00e9p\u00edt\u00e9szeti bolsevizmusnak\u2019, Oroszorsz\u00e1gban \u2019nyugati burzso\u00e1 st\u00edlusnak\u2019, Olaszorsz\u00e1gban pedig \u2019hivatalos fasiszta st\u00edlusnak\u2019 nevezik is\u2026 \u00c9ppen az ellentmond\u00e1sos \u00e9s zavaros fogalmak e t\u00e1rh\u00e1za a bizony\u00edt\u00e9k arra, hogy ennek az \u00faj \u00e9p\u00edt\u00e9szetnek abszol\u00fate semmi k\u00f6ze egyik vagy m\u00e1sik politikai rendszerhez.\u201d12<\/span> A Bauhaus nemzetk\u00f6zi jelleg\u00e9b\u0151l azonban m\u00e9g nem k\u00f6vetkezik, hogy politika feletti volna. Ahogyan a taylorizmus sem tekinthet\u0151 apolitikusnak puszt\u00e1n att\u00f3l, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamokon k\u00edv\u00fcl a N\u00e9met Birodalomban \u00e9s a Szovjetuni\u00f3ban is inspir\u00e1l\u00f3an hatott. \u00c9pp\u00edgy a harmadik igazgat\u00f3, Mies van der Rohe sem v\u00e1lik apolitikuss\u00e1 att\u00f3l, hogy 1926-ban m\u00e9g Rosa Luxemburg \u00e9s Karl Liebknecht eml\u00e9km\u0171vet tervez, 1934-ben pedig m\u00e1r egy Hitlert t\u00e1mogat\u00f3 nyilatkozatot \u00edr al\u00e1. Az viszont nagyon is k\u00f6vetkezik, hogy probl\u00e9m\u00e1s egy eszm\u00e9t megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1nak t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezet\u00e9b\u0151l kiemelve, egy nullpont valamif\u00e9le kiterjed\u00e9sek\u00e9nt \u00e9rtelmezni. Kifejezetten probl\u00e9m\u00e1s p\u00e9ld\u00e1ul azt \u00e1ll\u00edtani, hogy a Bauhaus-eszmerendszer az 1919-es manifesztum \u00e1ltal \u00e9rintetlen\u00fcl \u0151rizte az eredeti misszi\u00f3t, m\u00e9g akkor is, ha k\u00e9s\u0151bb esetleges \u2013 \u00e9s a Bauhaus jel\u00f6l\u0151r\u0151l ily m\u00f3don az \u00e9rtelmez\u00e9sben lev\u00e1l\u00f3 \u2013 elhajl\u00e1sok is t\u00f6rt\u00e9ntek ahhoz k\u00e9pest az alkalmaz\u00e1sok sor\u00e1n. Hiszen az, hogy a t\u00e1rsadalmi szerepv\u00e1llal\u00e1st t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt hangs\u00falyosan ipari r\u00e9szv\u00e9telk\u00e9nt k\u00e9pzelt\u00e9k el, egy\u00fattal az eszmerendszer gyors terjed\u00e9s\u00e9nek el\u0151mozd\u00edt\u00f3jak\u00e9nt is szolg\u00e1lt.<\/p>\n

\u00c1tt\u00e9rve a 2018-as ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra; mint a tabl\u00f3k \u00e9s falfeliratok bemutatj\u00e1k, el\u0151sz\u00f6r a p\u00e1rizsi Exposition de la Soci\u00e9t\u00e9 des Artistes D\u00e9corateurs<\/em> (1930) n\u00e9met pavilonja reprezent\u00e1lta a Bauhaust apolitikus, az egyetemes fejl\u0151d\u00e9s szolg\u00e1lat\u00e1ban \u00e1ll\u00f3, formacentrikus csoportosul\u00e1sk\u00e9nt. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s jelent\u0151s\u00e9ge abban \u00e1llt, hogy ez volt az els\u0151 alkalom a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, amikor a N\u00e9met Werkbund megmutatta mag\u00e1t Franciaorsz\u00e1gban. A Bauhaus gr\u00e9miuma \u00e1ltal tervezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st13<\/span> Gropius saj\u00e1t igazgat\u00f3i peri\u00f3dus bemutat\u00e1s\u00e1nak szentelte. Ez t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt azzal j\u00e1rt, hogy a fentiekkel \u00f6sszhangban, kihagyt\u00e1k a t\u00e1rlatb\u00f3l a ny\u00edltan marxista Hannes Meyer<\/span> igazgat\u00f3i \u00e9veit (1928\u20131930), aki lev\u00e1lt\u00e1sa ut\u00e1n a Szovjetuni\u00f3ba t\u00e1vozott \u00e9s r\u00e9szt vett az els\u0151 \u00f6t\u00e9ves terv munk\u00e1lataiban. Meyer egy\u00e9bk\u00e9nt a Baselb\u0151l indul\u00f3, majd Breslaut, Essent, Dessaut, Mannheimet \u00e9s Z\u00fcrichet is megj\u00e1r\u00f3 1929-es 10 Jahre Bauhaus<\/em> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s eset\u00e9ben szint\u00e9n csak a saj\u00e1t \u00e9veire f\u00f3kusz\u00e1lt, 1930-ban pedig b\u00e1r Sonja Delaunay megh\u00edvta az Exposition<\/em>-ra. visszautas\u00edtotta a r\u00e9szv\u00e9telt annak tudat\u00e1ban, hogy a Deutscher Werkbund Gropiust b\u00edzta meg a n\u00e9met pavilon ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak megrendez\u00e9s\u00e9vel.14<\/span> Mindenesetre az 1938-ban a MoMA-ban ny\u00edlt reprezentat\u00edv Bauhaus 1919\u20131928<\/em>,15<\/span> amelyet szint\u00e9n Gropius rendezett, \u00e9s amelynek tervez\u00e9se aprop\u00f3j\u00e1n emigr\u00e1lt v\u00e9g\u00fcl Herbert Bayer is az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba, ugyancsak a p\u00e1rizsi olvasatot nyomat\u00e9kos\u00edtotta. Vagyis Hans Maria Wingler, Ludwig Grote<\/span> \u00e9s a WKV akkori igazgat\u00f3ja Dieter Honisch<\/span>16<\/span> m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 narrat\u00edv\u00e1hoz ny\u00faltak, amikor 1968-ban Stuttgartban a Bauhaus 50 \u00e9ve<\/em> c\u00edm\u0171 t\u00e1rlatot rendezt\u00e9k. A folytonoss\u00e1got er\u0151s\u00edtette az 1968-as ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son Bayer ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sterve \u00e9s Gropius nyit\u00f3besz\u00e9de is.[\/vc_column_text][\/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” top_margin=”0″ bottom_margin=”0″ column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” el_class=”box-l20″ gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid” offset=”vc_col-sm-offset-0″][divider line_type=”Small Line” line_alignment=”default” line_thickness=”4″ divider_color=”accent-color” custom_height=”20″ custom_line_width=”100″][vc_column_text]\n

12<\/p>\n

Jeffry M. Diefendorf: In the wake of war.<\/em> Oxford University Press, Oxford, 1993, 47. [ford.: P.J.]\n

13<\/p>\n

Walter Gropius, Breuer Marcell, Herbert Bayer, Moholy-Nagy L\u00e1szl\u00f3, Oskar Schlemmer, Xanti Schawinsky.<\/p>\n

14<\/p>\n

Droste, Magdalena: The successor\u2019s disinheritance. The conflict between Hannes Meyer and Walter Gropius. In: Philipp Oswalt (ed.): Bauhaus Conflicts, 1919\u20132009. Controversies and Counterparts,<\/em> Hatje Cantz Verlag, Stiftung Bauhaus Dessau, 2009. pp.68-86.<\/p>\n

15<\/p>\n

Bauhaus 1919\u20131928. MoMA, New York, 1938. december 7 \u2013 1939. janu\u00e1r 30., ld. https:\/\/www.moma.org\/calendar\/exhibitions\/2735<\/a><\/p>\n

16<\/p>\n

Aki egy\u00e9bk\u00e9nt az 1960-as \u00e9s 1970-es \u00e9vek egyik legfontosabb nyugat-eur\u00f3pai kapcsolata volt a magyar neo-konstruktivist\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”full_width_content” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” class=”full-5-40″ overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none” shape_type=””][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”left-right” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/1″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][divider line_type=”No Line” custom_height=”50″][image_with_animation image_url=”17340″ image_size=”full” animation_type=”entrance” animation=”Fade In” animation_easing=”default” animation_movement_type=”transform_y” hover_animation=”none” alignment=”” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default” el_class=”full-img”][vc_column_text]\n

50 Years after 50 Years of the Bauhaus 1968,<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si n\u00e9zet, W\u00fcrttembergischer Kunstverein Stuttgart, 2018 \u00a9 Fot\u00f3: Florian Model<\/p>\n[\/vc_column_text][divider line_type=”No Line” custom_height=”80″][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” top_padding=”0″ bottom_padding=”0″ text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”2\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]A WKV mostani t\u00e1rlat\u00e1nak anyaga oly m\u00f3don kritiz\u00e1lja a fenti olvasatot, hogy egym\u00e1s mell\u00e9 helyez k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le (geo)politikai helysz\u00edneken \u00e9s helyzetekben megval\u00f3sult tov\u00e1bbi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat, amelyek mindegyike szint\u00e9n mag\u00e1n viseli a Bauhaus technika-, \u00e9s formavil\u00e1g\u00e1t. A nagym\u00e9ret\u0171 fot\u00f3reprodukci\u00f3k illetve fot\u00f3mont\u00e1zsok haszn\u00e1lata, a bauhaus tipogr\u00e1fia \u00e9s a kiterjesztett t\u00e9rfelfog\u00e1s a XX. sz\u00e1zad elej\u00e9n radik\u00e1lisan \u00fajnak sz\u00e1m\u00edtottak \u00e9s nagyban hozz\u00e1j\u00e1rultak ahhoz, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, mint forma gyakorlatilag t\u00f6megkommunik\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6zz\u00e9 avanzs\u00e1lt a korszakban. Mint Kai-Uwe Hemken fogalmaz, ett\u0151l kezdve a k\u00f6zszerepl\u00e9s \u00e9s a m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1s szorosan \u00f6sszekapcsol\u00f3dott.17<\/span> Sz\u00e1mos Bauh\u00e4usler rekl\u00e1mgrafikai tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek k\u00e9pezte r\u00e9sz\u00e9t a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-, \u00e9s kiadv\u00e1nytervez\u00e9s. Ide sorolhat\u00f3k olyan ipari ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok, mint a stuttgarti Die Wohnung<\/em> (1927, m\u0171v\u00e9szeti vezet\u0151: Ludwig Mies van der Rohe), amelynek keret\u00e9ben \u00e9p\u00fclt fel a Weissenhofsiedlung komplexum, vagy a berlini Die Mode der Dame<\/em> (1927, Design: Lily Reich,<\/span> Ludwig Mies van der Rohe). Ez ut\u00f3bbi a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s technikai strukt\u00far\u00e1j\u00e1ba \u00e9p\u00edtette be a rekl\u00e1mozni k\u00edv\u00e1nt anyagokat. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos ebb\u0151l a szempontb\u00f3l az 1920-as \u00e9vek leghat\u00e1sosabb tipogr\u00e1fi\u00e1val, fotogr\u00e1fi\u00e1val \u00e9s nyomtat\u00e1ssal kapcsolatos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, az 1928-as k\u00f6lni Pressa.<\/em> Ezen megf\u00e9rt egym\u00e1s mellett az \u2019alapvet\u0151 typogr\u00e1fia\u2019 c\u00edm\u0171 Bauhaus-szekci\u00f3, El Liszickij propagandac\u00e9lb\u00f3l \u00e9p\u00fclt Szovjet Pavilon<\/em>ja,18<\/span> \u00e9s Konrad Adenauer \u2013 akkoriban m\u00e9g K\u00f6ln polg\u00e1rmestere \u2013 kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re megrendezett, az \u00faj n\u00e9met koloni\u00e1lis t\u00f6rekv\u00e9seket ideol\u00f3giailag el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151, K\u00fcl\u00f6nleges Gyarmati Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/em>a.19<\/span><\/p>\n

A Harmadik Birodalom propagandaki\u00e1ll\u00edt\u00e1sainak k\u00f6r\u00e9be tartoz\u00f3 t\u00f6bb t\u00e1rlat is szerephez jut a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son. Herbert Bayer \u2013 aki 1928-ban, Gropius t\u00e1voz\u00e1sa ut\u00e1n Berlinbe k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt \u00e9s hamar a j\u00f3nev\u0171 DORLAN ST\u00daDI\u00d3 rekl\u00e1mc\u00e9g m\u0171v\u00e9szeti vezet\u0151je lett, majd megtervezte a n\u00e9met Vogue \u00e9s meg\u00faj\u00edtotta a lipcsei die neue linie<\/em> arculat\u00e1t \u2013 m\u00e1r a korszak egyik legh\u00edresebb \u00e9s legkeresettebb rekl\u00e1mgrafikus\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott, amikor a Deutsches Volk deutsche Arbeit<\/em> (1934),20<\/span> illetve a Das Wunder des Lebens<\/em> (1935)21<\/span> rekl\u00e1mgrafik\u00e1j\u00e1nak kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t elv\u00e1llalta. Zavarbaejt\u0151, hogy a N\u00fcrnbergi T\u00f6rv\u00e9nyek el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9sek\u00e9nt szervezett t\u00e1rlatokhoz k\u00e9sz\u00fclt vizu\u00e1lis anyagok avantg\u00e1rd l\u00e1tv\u00e1nyvil\u00e1gukkal tov\u00e1bbra is a szakma nemzetk\u00f6zi elismer\u00e9s\u00e9t v\u00e1ltott\u00e1k ki, f\u00fcggetlen\u00fcl a sz\u00f6veges tartalom \u00e9s a bemutatott statisztikai kimutat\u00e1sok egy\u00e9rtelm\u0171 faji ideol\u00f3gi\u00e1kat \u00e9s a nemzetiszocialista \u00f6r\u00f6kl\u00e9stanokat tartalmaz\u00f3 n\u00e9zeteit\u0151l. K\u00e9s\u0151bb, m\u00e1r 1938-ban, a Gesundes Leben \u2013 Frohes Schaffen<\/em> (Eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9let \u2013 Boldog alkot\u00e1s<\/em>) ki\u00e1ll\u00edt\u00e1skiadv\u00e1ny\u00e1t is k\u00e9t volt Bauhaus di\u00e1k, Hannes<\/span>\u00a0\u00e9s Hein Neuner<\/span> tervezte, ugyan\u00fagy, ahogy a Hitler n\u00e9gy\u00e9ves terv\u00e9nek siker\u00e9t promot\u00e1l\u00f3 1937-es Gebt mir vier Jahre Zeit<\/em> f\u0151ter\u00e9nek diz\u00e1jnj\u00e1\u00e9rt is a modernista \u00e9p\u00edt\u00e9sz, Egon Eiermann<\/span> felelt. Ezek a praxisok, mint Patrick R\u00f6ssler<\/span> fogalmazott a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3 konferenci\u00e1n,22<\/span> tulajdonk\u00e9ppen el\u0151bb az avantg\u00e1rd formavil\u00e1g rekl\u00e1miparba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 domesztik\u00e1l\u00e1s\u00e1t hajtott\u00e1k v\u00e9gre, majd egym\u00e1ssal \u00f6sszekapcsol\u00f3dva fokozatosan j\u00e1rultak hozz\u00e1 a Harmadik Birodalom radikaliz\u00e1l\u00f3d\u00f3 propagand\u00e1j\u00e1nak arculat\u00e1hoz.23<\/span> A rekl\u00e1miparban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen sok\u00e1ig, mivel itt \u00e9s a sajt\u00f3 vizu\u00e1lis arculat\u00e1ban kev\u00e9ss\u00e9 \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt a cenz\u00fara (m\u00e9g az 1936-os berlini olimpi\u00e1n is lehetett avantg\u00e1rd lapokat kapni). Ennek oka egyr\u00e9szt az volt, hogy a n\u00e9met \u00e9rtelmis\u00e9g fel\u00e9 gesztusk\u00e9nt fenntartott\u00e1k egy m\u0171k\u00f6d\u0151 m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6z\u00e9let l\u00e1tszat\u00e1t, m\u00e1sr\u00e9szt a nemzetiszocialist\u00e1k egyszerre akartak a n\u00e9pess\u00e9g k\u00f6r\u00e9ben sikeres propagand\u00e1t folytatni, ugyanakkor, beemelve a Bauhaus \u00e1ltal k\u00e9pviselt modernizmust eszt\u00e9tikai reperto\u00e1rjukba, kort\u00e1rsnak \u00e9s kozmopolit\u00e1nak mutatkozni.24<\/span>[\/vc_column_text][\/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” top_margin=”0″ bottom_margin=”0″ column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” el_class=”box-l20″ gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid” offset=”vc_col-sm-offset-0″][divider line_type=”Small Line” line_alignment=”default” line_thickness=”4″ divider_color=”accent-color” custom_height=”20″ custom_line_width=”100″][vc_column_text]\n

17<\/p>\n

Hemken, Kai-Uwe: \u201eClash of the natural and the mechanical human\u201d. Theo van Doesburg versus Johannes Itten, 1922. In: Philipp Oswalt (ed.): Bauhaus Conflicts, 1919\u20132009. Controversies and Counterparts,<\/em> Hatje Cantz Verlag, Stiftung Bauhaus Dessau, 2009. pp.34-50.<\/p>\n

18<\/p>\n

A korszakban a Pressa<\/em> (1928) mellett El Liszickij k\u00e9t tov\u00e1bbi, kiemelten jelent\u0151s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sterve val\u00f3sult meg: 1930-ban az Internationale Pelzfach-Ausstellung (Lipcse),<\/em> illetve az Internationale Hygiene-Ausstellung (Drezda).<\/em><\/p>\n

19<\/p>\n

Mint a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si tabl\u00f3 \u00edrja: Hans Grimm Egy n\u00e9p \u00e9lett\u00e9r n\u00e9lk\u00fcl<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9nek c\u00edm\u00e9t mott\u00f3k\u00e9nt haszn\u00e1lva a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s azt az \u00f6tletet hirdette, hogy mivel az Afrik\u00e1ban \u00e9l\u0151 embereknek t\u00fal sok a t\u00e9r, a n\u00e9meteknek viszont t\u00fal kev\u00e9s, Afrika fel\u00e9 k\u00e9ne terjeszkedni.<\/p>\n

20<\/p>\n

https:\/\/www.moma.org\/collection\/works\/7500<\/a><\/p>\n

21<\/p>\n

https:\/\/www.moma.org\/collection\/works\/7509<\/a><\/p>\n

22<\/p>\n

Patrick R\u00f6ssler: \u201cI had a good life in Berlin\u201d: Herbert Bayer, the Studio Dorland, and German Advertising Graphics of the 1930s<\/em> \u2013 El\u0151ad\u00e1s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz szervezett konferenci\u00e1n. WKV, Stuttgart. 2018. szeptember 14\u201315.<\/p>\n

23<\/p>\n

Ennek eklat\u00e1ns p\u00e9ld\u00e1ja Herbert Bayer 1937-ben tervezett ADEFA rekl\u00e1m<\/em>ja, amelyet k\u00e9s\u0151bb Bayer monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban 1930-ra d\u00e1tumoztak vissza, kiretus\u00e1lva a rekl\u00e1mhoz tartoz\u00f3 nemzetiszocialista embl\u00e9m\u00e1t. Forr\u00e1s: Patrick R\u00f6ssler el\u0151ad\u00e1sa, 2018. szeptember 15.<\/p>\n

24<\/p>\n

Patrick R\u00f6ssler el\u0151ad\u00e1sa, 2018. szeptember 15.<\/p>\n[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none” shape_type=””][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”left-right” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/1″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][divider line_type=”No Line” custom_height=”50″][image_with_animation image_url=”17343″ image_size=”full” animation_type=”entrance” animation=”Fade In” animation_easing=”default” animation_movement_type=”transform_y” hover_animation=”none” alignment=”” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default” el_class=”full-img”][vc_column_text]\n

Herbert Bayer: Anzeige der Container Corporation of America,<\/em> 1942, 35\u00d727,5 cm, erschienen in der Zeitschrift Fortune | Courtesy: Sammlung Thomas Hackl \u00a9 VG Bild-Kunst, Bonn 2017<\/p>\n[\/vc_column_text][divider line_type=”No Line” custom_height=”60″][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” top_padding=”0″ bottom_padding=”0″ text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”2\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]Mint a kur\u00e1torok \u00edrj\u00e1k, a fenti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok bemutat\u00e1s\u00e1val nem egy\u00e9nek mor\u00e1lis meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekedtek, sokkal jelent\u0151sebbnek tartott\u00e1k, hogy a formavil\u00e1g \u00e9s a reprezent\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6z\u00f6k terjed\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl vizsg\u00e1lhat\u00f3v\u00e1 v\u00e1ljon, mennyiben tekinthet\u0151 a totalitarizmus eleve a modernizmus nev\u0171 projekt r\u00e9sz\u00e9nek. Hiszen rekl\u00e1mgrafika \u00e9s term\u00e9k (legyen az egy es\u0151kab\u00e1t vagy az eugenika, magazinban vagy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si standon) szorosan \u00f6sszef\u00fcggnek, s a termel\u00e9si hat\u00e9konys\u00e1g szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtott racionaliz\u00e1l\u00e1s \u00e9s a totalitarizmus az arendti \u00e9rtelemben \u00e9destestv\u00e9rek. A munkafolyamatok racionaliz\u00e1l\u00e1sa pedig term\u00e9szetes m\u00f3don vonta maga ut\u00e1n a test racionaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak k\u00e9pzet\u00e9t \u2013 mint \u0150ze Eszter<\/span> kimutatta \u2013 nemcsak a Harmadik Birodalomban, hanem a Szovjetuni\u00f3ban is. A t\u00f6megkommunik\u00e1ci\u00f3s m\u0171fajj\u00e1 v\u00e1l\u00f3 (pl. n\u00e9pesed\u00e9ssel \u00e9s n\u00e9peg\u00e9szs\u00e9g\u00fcggyel kapcsolatos) ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok a hatalom biopolitikai gyakorlat\u00e1nak propaganda-, \u00e9s reprezent\u00e1ci\u00f3s eszk\u00f6zek\u00e9nt szolg\u00e1ltak.25<\/span> Innen n\u00e9zve tal\u00e1n az is \u00e9rthet\u0151bb, hogyan lehets\u00e9ges, hogy Le Corbusier<\/span> eugenik\u00e1val kapcsolatos ideol\u00f3giai n\u00e9zete sem volt titok a korban.26<\/span> A testi jellegek \u00e9s k\u00fcls\u0151-bels\u0151 ar\u00e1nyok szisztematikus felm\u00e9r\u00e9se \u00e9s kategoriz\u00e1l\u00e1sa (pl. Kurt Kranz<\/span> mosoly- \u00e9s gesztust\u00e1bl\u00e1zatai) a termel\u00e9s \u00e9szszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl ugyanis nemcsak a fajnemes\u00edt\u00e9s gondolatk\u00f6r\u00e9vel, hanem \u2013 a tervez\u00e9s m\u00e9retar\u00e1nyos\u00edt\u00e1sa \u00e9s az olcs\u00f3bb t\u00f6megtermel\u00e9s \u00e9rdek\u00e9ben \u2013 a funkcion\u00e1lis lak\u00f3terek \u00e9s v\u00e1rosok tervez\u00e9s\u00e9vel is \u00f6sszekapcsol\u00f3dott. Ennek egyik fontos p\u00e9ld\u00e1ja a kur\u00e1torok szerint a szerkezeti racionaliz\u00e1l\u00e1s (rationalization of construction<\/em>) egyik atyj\u00e1nak, Ernest Neufert<\/span>nek a munk\u00e1ja, aki standardiz\u00e1lt emberi testar\u00e1nyok alapj\u00e1n dolgozta ki rendszer\u00e9t, amelyben optim\u00e1lisra szabhat\u00f3kk\u00e1 v\u00e1ltak a lak\u00e1sszerkezetek. Ennek egyik k\u00e9s\u0151bbi \u00f6sszegz\u0151 m\u0171ve a Bauordnungslehre<\/em> (1943), amelyhez az el\u0151sz\u00f3t Albert Speer<\/span> \u00edrta, \u00e9s ami jelzi, hogy a lakoss\u00e1gi haszn\u00e1lat mellett a h\u00e1bor\u00fas kontextusban is hasznosult a tud\u00e1s. Ha k\u00e9t l\u00e9p\u00e9st tesz\u00fcnk a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9rben, a Fritz Ertl<\/span> \u2013 szint\u00e9n volt Bauhaus di\u00e1k \u2013 \u00e1ltal tervezett Auschwitz-Birkeanu koncentr\u00e1ci\u00f3st\u00e1bor komplexummal tal\u00e1ljuk magunkat szembe.<\/p>\n

K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen term\u00e9kenyen \u00e9rnek \u00f6ssze a technikai modernizmus reform elk\u00e9pzel\u00e9sei, a propaganda \u00e9s az imperialista, illetve kolonialista gondolkod\u00e1ssal a korszak egyik legk\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb \u00e9s grandiz\u00f3zusabb \u00e9p\u00edt\u00e9szeti-technikai ut\u00f3pia projektj\u00e9ben, az Atlantropa<\/em>-tervben. A projekt\u00a0kimunk\u00e1l\u00e1s\u00e1n, az 1930-as \u00e9vekt\u0151l kezdve majd negyedsz\u00e1zadon kereszt\u00fcl dolgoztak Hermann S\u00f6rgel<\/span> \u00e9s munkat\u00e1rsai.27<\/span> A terv \u00e9rtelm\u00e9ben \u2013 amelyben, mint a kur\u00e1torok \u00edrj\u00e1k, a pacifista sz\u00e1nd\u00e9k elemei is fellelhet\u0151ek \u2013, a Gibralt\u00e1ri-szorosn\u00e1l \u00e9s a Dardanell\u00e1kn\u00e1l \u00e9p\u00edtett g\u00e1tak 200 m\u00e9terrel cs\u00f6kkentett\u00e9k volna a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger v\u00edzszintj\u00e9t. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben mintegy 600 ezer n\u00e9gyzetkilom\u00e9ternyi \u00faj ter\u00fclet, valamint Afrika \u00e9s Eur\u00f3pa \u00f6sszekapcsol\u00e1sa v\u00e1lt volna lehet\u0151v\u00e9, amely \u00edgy \u2013 mik\u00f6zben Cs\u00e1dot \u00e9s Kong\u00f3t egy bels\u0151 tenger keletkez\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben el\u00e1rasztott\u00e1k volna \u2013 a t\u00faln\u00e9pesedett Eur\u00f3pa lakoss\u00e1ga sz\u00e1m\u00e1ra ny\u00fajtott volna \u00faj \u00e9l\u0151helyet, az \u00f6reg kontinensen bel\u00fcli tov\u00e1bbi fegyveres konfliktusokat megel\u0151zend\u0151. Mindek\u00f6zben az imm\u00e1r az USA-ban \u00e9l\u0151 Bayer zseni\u00e1lis grafikusk\u00e9nt ugyanazzal a lelem\u00e9nnyel k\u00e9sz\u00edtette a Harper\u2019s Bazaar<\/em> kora el\u0151tt j\u00e1r\u00f3 c\u00edmlapjait, mint a MoMA Bauhaus ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sdiz\u00e1jnj\u00e1ra \u00e9p\u00edt\u0151 k\u00e9t nagy h\u00e1bor\u00fas propaganda ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sterveit (Road to Victory: A Procession of Photographs of the Nation at War<\/em> (1942),28<\/span> Airways to Peace<\/em> (1943)29<\/span> \u00e9s a Container Corporation of America kartondobozt gy\u00e1rt\u00f3 c\u00e9g lakoss\u00e1gi pap\u00edrgy\u0171jt\u00e9sre buzd\u00edt\u00f3 plak\u00e1tjait. Az ut\u00f3bbi esetben p\u00e9ld\u00e1ul sikeresen kapcsolta az \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1st a h\u00e1bor\u00fas propagand\u00e1hoz, m\u00edg 1953-ban a Geo-Graphic Atlas<\/em> brav\u00farosan illesztette a c\u00e9g imidzs\u00e9be annak humanit\u00e1rius \u00e9s k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00e9t.30<\/span><\/p>\n

Mint a\u00a0M\u0171v\u00e9szet, avantg\u00e1rd \u00e9s a katonai-ipari komplexum<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171 r\u00e9szb\u0151l megtudjuk, a katonai gondolkod\u00e1s (pl. a mad\u00e1rperspekt\u00edva) \u00e9s a h\u00e1bor\u00fas katonai-ipari komplexumok \u00e9p\u00edt\u00e9se kapcs\u00e1n felhalmozott szakmai tud\u00e1s (a t\u00f6meggy\u00e1rt\u00e1s infrastruktur\u00e1lis \u00e9s logisztikai r\u00e9szleteivel) egy\u00e9bk\u00e9nt akt\u00edvan gyarap\u00edtotta a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az \u00fajabb funkcionalista szeml\u00e9let\u0171 k\u00f6rnyezet-, \u00e9s v\u00e1rostervez\u00e9seket. Ezek kidolgoz\u00e1s\u00e1ban vezet\u0151 szerep jutott az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba emigr\u00e1l\u00f3 Ludwig Hilbersheimer<\/span> decentraliz\u00e1lt v\u00e1ros-elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9nek. Hilbersheimer, szisztematikus tanulm\u00e1nyokat folytatva a bomb\u00e1k potenci\u00e1lis hat\u00f3sugarair\u00f3l,31<\/span> arra k\u00f6vetkeztetett, hogy az ide\u00e1lis v\u00e1ros egyr\u00e9szt decentraliz\u00e1lt, m\u00e1sr\u00e9szt z\u00f6ld\u00f6vezetekkel teli. Az el\u0151bbi a fontos funkci\u00f3kat t\u00e9rileg eloszl\u00f3 m\u00f3don rendezi, mag\u00e1t a v\u00e1rost pedig kiterjedtebb\u00e9 teszi, az ut\u00f3bbi pedig az \u00e9p\u00edtett \u00e9s term\u00e9szetes k\u00f6rnyezet k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1rokat bizonytalan\u00edtja el a l\u00e9git\u00e1mad\u00f3k szem\u00e9ben. Mivel az ily m\u00f3don \u00e9p\u00edtett v\u00e1rosszerkezetekben egyetlen bomb\u00e1val csak kisebb k\u00e1rokat tudnak okozni, egy\u00fcttesen id\u0151-, \u00e9s anyagig\u00e9nyesebb\u00e9 teszik a t\u00e1mad\u00e1st. A hidegh\u00e1bor\u00fas paranoia \u00e9s a funkcionalit\u00e1s elve teh\u00e1t t\u00e9rileg decentraliz\u00e1lt, az egyes egys\u00e9geken bel\u00fcl pedig tev\u00e9kenys\u00e9gi k\u00f6r\u00f6k szerint racionaliz\u00e1lt \u00e9s optimaliz\u00e1lt v\u00e1rosokat hozott l\u00e9tre. \u201eAfter total war can come total living\u201d \u2013 hirdette a korszak szlogenje.32<\/span>[\/vc_column_text][\/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” top_margin=”0″ bottom_margin=”0″ column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” el_class=”box-l20″ gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid” offset=”vc_col-sm-offset-0″][divider line_type=”Small Line” line_alignment=”default” line_thickness=”4″ divider_color=”accent-color” custom_height=”20″ custom_line_width=”100″][vc_column_text]\n

25<\/p>\n

Eszter \u0150ze: Modernits, Hygiene and the exhibitionary complex. Etudes of the Hygiene Museum of St. Petersburg\u2019s History, submitted manuscript,<\/em> V-A-C Foundation, 2018<\/p>\n

26<\/p>\n

Fabiola L\u00f3pez-Dur\u00e1n: Eugenics in the Garden.Transatlantic Architecture and the Crafting of Modernity.<\/em> University of Texas Press, Austin, 2018. 144-145.<\/p>\n

27<\/p>\n

Peter Behrens, Hans Poelzig, Cornelis van Eesteren, Erich Mendelsohn.<\/p>\n

28<\/p>\n

Katal\u00f3gusa el\u00e9rhet\u0151: https:\/\/www.moma.org\/documents\/moma _catalogue_3038_300191619.pdf<\/a> (utols\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s: 2018. november 9.)<\/p>\n

29<\/p>\n

Katal\u00f3gusa el\u00e9rhet\u0151: https:\/\/www.moma.org\/documents\/moma _catalogue_3138_300174104.pdf<\/a> (utols\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s: 2018. november 9.)<\/p>\n

30<\/p>\n

Az 1926-ban alap\u00edtott CCA \u2013 mint a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1svezet\u0151ben l\u00e9v\u0151 glossz\u00e1riumban olvashatjuk \u2013 sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171en t\u00e1mogatta egy\u00e9bk\u00e9nt a grafikai m\u0171v\u00e9szeteket \u00e9s a diz\u00e1jnt, seg\u00edtette Moholy-Nagyot a chicag\u00f3i \u00faj Bauhaus l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ban \u00e9s rendszeresen dolgozott egy\u00fctt olyan m\u0171v\u00e9szekkel rekl\u00e1mgrafikai megb\u00edz\u00e1sokon kereszt\u00fcl, mint Kepes, de Kooning, L\u00e9ger, Moore, Man Ray, Schawinsky.<\/p>\n

31<\/p>\n

K\u00e9peket pl. ld. https:\/\/explore.chicagocollections.org<\/a><\/p>\n

32<\/p>\n

Ld. https:\/\/blogs.lt.vt.edu\/lynchhist3914\/2017\/10\/10\/ after-total-war-can-come-total-living\/<\/a> (utols\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s: 2018. november 9.)<\/p>\n[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”full_width_content” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” class=”full-5-40″ overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none” shape_type=””][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”left-right” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/1″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][divider line_type=”No Line” custom_height=”50″][image_with_animation image_url=”17350″ image_size=”full” animation_type=”entrance” animation=”Fade In” animation_easing=”default” animation_movement_type=”transform_y” hover_animation=”none” alignment=”” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default” el_class=”full-img”][vc_column_text]\n

Mona Mahall \/ Asli Serbest: hilberseimer, grid, bride,<\/em> 2018, Collage: Rendering der Hochhausstadt von Ludwig Hilberseimer (1924) \/ Photographie des Braut-Hauses von 1956 von House Beautiful \/ Zeichnung | Courtesy: Asli Serbest, Mona Mahall<\/p>\n[\/vc_column_text][divider line_type=”No Line” custom_height=”80″][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” top_padding=”0″ bottom_padding=”0″ text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”2\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]Mona Mahall<\/span> \u00e9s Asli Serbest<\/span> Self-cleaning futures: A Feminist Spatial Agenda<\/em> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja ennek a jelens\u00e9gnek a mag\u00e1nt\u00e9rbeli megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lja, tov\u00e1bb\u00e1 a modernizmus milit\u00e1ris \u00e9s gender aspektusait kapcsolja \u00f6ssze. Ennek egy r\u00e9sze a h\u00edres frankfurti konyha,<\/em> melyet Margarete Sch\u00fctte-Lihotzky<\/span> tervezett 1926-ban Ernst May<\/span> frankfurti szoci\u00e1lis lakhat\u00e1si komplexum\u00e1ba. C\u00e9lja az volt, hogy a lehet\u0151 legkomfortosabb lakhat\u00e1st tegye lehet\u0151v\u00e9 a munk\u00e1soszt\u00e1lybeli csal\u00e1dok sz\u00e1m\u00e1ra az adott sz\u0171k t\u00e9ri adotts\u00e1gok \u00e9s k\u00f6lts\u00e9gkeretek k\u00f6z\u00f6tt. Az elk\u00e9pzel\u00e9s szerint ez a t\u00f6meggy\u00e1rtott, \u00f6sszeilleszthet\u0151 t\u00e9relemek \u00e9s a funkcion\u00e1lis bels\u0151 ar\u00e1nyrendszer kombin\u00e1ci\u00f3ja r\u00e9v\u00e9n v\u00e1lik lehet\u0151v\u00e9. A tervet a vonatszerelv\u00e9nyekbe illesztett konyha ihlette, ahol n\u00e9h\u00e1ny f\u0151vel ak\u00e1r sz\u00e1z embert is el lehetett l\u00e1tni. Sch\u00fctte-Lihotzky alapos ergon\u00f3miai vizsg\u00e1latokat v\u00e9gzett, hogy megtal\u00e1lja azt az ide\u00e1lis elrendez\u00e9st, ahol a h\u00e1ztart\u00e1si teend\u0151k a legkisebb helyen \u00e9s a leghat\u00e9konyabban elv\u00e9gezhet\u0151ek. Ez egyr\u00e9szt hat\u00e9konyabb\u00e1 tette a munkav\u00e9gz\u00e9st, m\u00e1sr\u00e9szt \u2013 mint azt a k\u00e9s\u0151bbi kritik\u00e1k megfogalmazt\u00e1k \u2013 el is szigetelte a n\u0151ket a csal\u00e1di t\u00e9rben. Ugyanakkor az el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1si k\u00f6lts\u00e9g cs\u00f6kkent\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben sz\u00e1mos, az eredeti tervben szerepl\u0151 anyagot olcs\u00f3bbakra cser\u00e9ltek le, ami a min\u0151s\u00e9g cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel j\u00e1rt \u00e9s az ergonomikuss\u00e1got is rontotta, de a termel\u00e9sre serkent\u0151leg hatott.<\/p>\n

Geopolitikailag nagyobb egys\u00e9gben gondolkodva ugyan\u00edgy r\u00edmelnek egym\u00e1sra az eml\u00edtett, a humanit\u00e1rius \u00e9s k\u00f6rnyezetv\u00e9delmi elk\u00f6telez\u0151d\u00e9st hirdet\u0151 l\u0151szercsomagol\u00e1ssal is foglalkoz\u00f3 CCA pap\u00edr\u00fajrahasznos\u00edt\u00e1sra buzd\u00edt\u00f3 propagandaplak\u00e1tjai, illetve a Geo-Graphic Atlas<\/em> \u00e9s a 1968 m\u00e1jus\u00e1ban Vietn\u00e1mba l\u00e1togat\u00f3 Susan Sontag<\/span> al\u00e1bbi megfigyel\u00e9se: \u201eMinden lezuhan\u00f3 rep\u00fcl\u0151 m\u00f3dszeres sz\u00e9tbont\u00e1sra ker\u00fcl. Az abroncsokat felv\u00e1gj\u00e1k, hogy a t\u00f6bbs\u00e9g \u00e1ltal hordott gumiszand\u00e1l k\u00e9sz\u00fclhessen bel\u0151l\u00fck.<\/p>\n

A motorok \u00e9pen maradt elemeit traktoralkatr\u00e9szekk\u00e9 alak\u00edtj\u00e1k. A rep\u00fcl\u0151 test\u00e9t is sz\u00e9tszerelik; a beolvasztott f\u00e9mb\u0151l szersz\u00e1mok, kisebb g\u00e9pek alkatr\u00e9szei, seb\u00e9szeti eszk\u00f6z\u00f6k, dr\u00f3t, bicikli k\u00fcll\u0151, f\u00e9s\u0171, hamut\u00e1l \u00e9s a l\u00e1togat\u00f3knak aj\u00e1nd\u00e9kozott sz\u00e1mozott gy\u0171r\u0171 k\u00e9sz\u00fcl. Az utols\u00f3 csavarany\u00e1ig, csapszegig \u00e9s z\u00e1rig minden hasznosul. Ugyanez igaz b\u00e1rmi m\u00e1sra is, amit ledobnak az amerikaiak. T\u00f6bb faluban is l\u00e1ttuk, hogy a tal\u00e1lkoz\u00f3kra h\u00edv\u00f3 vagy l\u00e9giriad\u00f3t jelz\u0151 f\u00e1ra akasztott harangk\u00e9nt fel nem robbant bomba h\u00fcvelye szolg\u00e1lt, az egyik thai faluhoz tartoz\u00f3 k\u00f3rh\u00e1z m\u0171t\u0151j\u00e9ben pedig \u2013 amelyet a bomb\u00e1z\u00e1sok el\u0151l egy sziklam\u00e9lyed\u00e9sbe menek\u00edtettek \u2013 az elv\u00e1laszt\u00e1sra szolg\u00e1l\u00f3 parav\u00e1nt ejt\u0151erny\u0151ponyva alkotta.\u201d33<\/span><\/p>\n

\u00c9s val\u00f3ban, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egy tov\u00e1bbi r\u00e9tege azt a domin\u00e1ns Bauhaus-\u00e9rtelmez\u00e9st \u00edrja fel\u00fcl, amely a nemzetk\u00f6zi projektet kiz\u00e1r\u00f3lag N\u00e9metorsz\u00e1g \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok viszonylat\u00e1ban k\u00e9pzeli el. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben a modernizmus p\u00e1rhuzamos narrat\u00edv\u00e1it mutatja be, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Bauhaus \u00e9s m\u00e1s k\u00eds\u00e9rleti pedag\u00f3giai m\u00f3dszerek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatokra f\u00f3kusz\u00e1lva. \u00cdgy ismerkedhet meg a l\u00e1togat\u00f3 moszkvai VHUTEMASZ-szal \u00e9s Michail Lifschitz<\/span> radik\u00e1lis antimodernista megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s\u00e9vel, illetve India design-t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel. A Marion von Osten<\/span> vezette Bauhaus Imaginista34<\/span> pedig \u00fagy dekonstru\u00e1lja a gropiusi szeml\u00e9letet, hogy a Bauhaus transzkultur\u00e1lis jelleg\u00e9re helyezi a hangs\u00falyt. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en nem csak a centrumorsz\u00e1gok hatalmi t\u00f6rekv\u00e9sei v\u00e1lnak egy alternat\u00edv Bauhaus-olvasat meghat\u00e1roz\u00f3 elemeiv\u00e9. Ezek a N\u00e9metorsz\u00e1gon \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamokon k\u00edv\u00fcli t\u00f6rekv\u00e9sek sokat mer\u00edtenek a Bauhaus m\u00e1r eml\u00edtett els\u0151, expresszionista, integrat\u00edv f\u00f3kusz\u00fa<\/em> korszak\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n

A WKV k\u00e9t nagyobb \u00e9s sz\u00e1mos kisebb egys\u00e9gre osztott, decentraliz\u00e1lt \u00e9s r\u00e9tegezett t\u00e9rszerkezet\u00e9ben sz\u00e1mos helyen a megh\u00edvott kort\u00e1rs intervenci\u00f3kon kereszt\u00fcl ny\u00edlik r\u00e1l\u00e1t\u00e1s a modernit\u00e1s \u00e9s a Bauhaus kapcsolat\u00e1nak \u00fajabb aspektusaira. Maria Salgado<\/span> spanyol m\u0171v\u00e9sz Hei\u00dfenb\u00fcttelt parafraze\u00e1lja performansz\u00e1val (The 1 That Became a 3:2 Variations on Helmut Hei\u00dfenb\u00fcttel\u2019s \u201cDer Mann, der lesbisch wurde\u201d<\/em>), Vincent Meesen \u2013 Chris Marker Sans<\/span> Soleil<\/em> c\u00edm\u0171 filmessz\u00e9j\u00e9re eml\u00e9keztet\u0151 \u2013 vide\u00f3install\u00e1ci\u00f3ja (Wild Architecture<\/em>) pedig Le Corbusier \u00e9s Asger Jorn kapcsolat\u00e1nak \u00e1t\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re tesz k\u00eds\u00e9rletet.[\/vc_column_text][\/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” top_margin=”0″ bottom_margin=”0″ column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” el_class=”box-l20″ gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid” offset=”vc_col-sm-offset-0″][divider line_type=”Small Line” line_alignment=”default” line_thickness=”4″ divider_color=”accent-color” custom_height=”20″ custom_line_width=”100″][vc_column_text]\n

33<\/p>\n

Susan Sontag: Trip to Hanoi. Journey to a city at war,<\/em> A Panther Book, Farrar Straus and Giroux, 1968, 79. [ford.:P.J.]\n

34<\/p>\n

http:\/\/www.bauhaus-imaginista.org\/<\/a><\/p>\n[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”full_width_content” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” class=”full-5-40″ overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none” shape_type=””][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”left-right” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/1″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][divider line_type=”No Line” custom_height=”50″][image_with_animation image_url=”17345″ image_size=”full” animation_type=”entrance” animation=”Fade In” animation_easing=”default” animation_movement_type=”transform_y” hover_animation=”none” alignment=”” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default” el_class=”full-img”][vc_column_text]\n

Walter Gropius hangosbemond\u00f3val a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megnyit\u00e1s\u00e1nak napj\u00e1n. Fekete-feh\u00e9r fot\u00f3 |A WKV Archiv j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l, Fot\u00f3: Kurt Eppler<\/p>\n[\/vc_column_text][divider line_type=”No Line” custom_height=”80″][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” top_padding=”0″ bottom_padding=”0″ text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”2\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]Amint a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9rben elhelyezett feliratok t\u00f6bb r\u00e9szletben is r\u00e1mutatnak, az egym\u00e1ssal p\u00e1rhuzamos narrat\u00edv\u00e1k lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t m\u00e1r a WKV 1968-as megnyit\u00f3ja is mag\u00e1ban s\u0171r\u00edti: a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ugyanis 1968. m\u00e1jus 4-\u00e9n, a p\u00e1rizsi esem\u00e9nyek szimbolikus kezdet\u00e9nek m\u00e1snapj\u00e1n ny\u00edlt meg. Gropius hangosbemond\u00f3val megtartott besz\u00e9de az esem\u00e9nyre szervezett t\u00fcntet\u00e9s k\u00f6zepette hangzott el. Di\u00e1kok \u00e9s tan\u00e1rok tiltakoztak annak az ulmi Hochschule f\u00fcr Gestaltungnak (HfG)35<\/span> a tervezett bez\u00e1r\u00e1sa ellen, ami 1953-ban, \u00e9ppen r\u00e9szben az Egyes\u00fclt \u00c1llamok re-eduk\u00e1ci\u00f3s projektj\u00e9nek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val j\u00f6tt l\u00e9tre, a Bauhaus-eszme vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni \u00fajj\u00e1\u00e9leszt\u00e9s\u00e9nek c\u00e9lj\u00e1val. Jelen \u00edr\u00e1s els\u0151 mott\u00f3j\u00e1ban a form\u00e1l\u00f3d\u00f3 design-iskola szellemis\u00e9g\u00e9r\u0151l vitatkozik Asger Jorn<\/span> \u00e9s Max Bill:<\/span> sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen elt\u00e9r\u0151 n\u00e9zeteik miatt Jorn v\u00e9g\u00fcl kisz\u00e1llt az ulmi projektb\u0151l \u00e9s megalap\u00edtotta az International Movement for an Imaginist Bauhaus-t (IMIB), melynek az Internationale\u00a0Lettristetel \u00a0(LI) k\u00f6t\u00f6tt sz\u00f6vets\u00e9ge a termel\u00e9st per se elutas\u00edt\u00f3 Szitu\u00e1cionista Internacion\u00e1l\u00e9 (SI) 1957-es sz\u00fclet\u00e9s\u00e9hez vezetett. Max Bill viszont a Scholl Alap\u00edtv\u00e1ny t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val a megalakul\u00f3 int\u00e9zm\u00e9ny rektori sz\u00e9k\u00e9t foglalta el. Az ulmi iskola 1968-ban bez\u00e1rt, majd a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9t \u00e9vben Andr\u00e9 Malraux<\/span> francia kultuszminiszter t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val L\u2019institut de l\u2019environnement n\u00e9ven m\u0171k\u00f6d\u00f6tt P\u00e1rizsban. Az ottani eszmeis\u00e9gb\u0151l n\u0151tt k\u00e9s\u0151bb ki a politikailag akt\u00edv, az els\u0151 id\u0151kben a francia kommunista p\u00e1rt plak\u00e1tjait is tervez\u0151 Grapus csoport,<\/span> amely ideol\u00f3giailag j\u00f3val k\u00f6zelebb \u00e1llt az IMIB-hez \u00e9s a SI-hez, mint a Max Bill f\u00e9le programhoz.<\/p>\n

Az eddig eml\u00edtett k\u00e9t strat\u00e9gia a domin\u00e1ns (gropiusi) narrat\u00edva elbizonytalan\u00edt\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l. Egyr\u00e9szr\u0151l geopolitikai viszonyrendszerbe helyezi t\u00e1rgy\u00e1t, m\u00e1sr\u00e9szr\u0151l \u00fagy azonos\u00edtja, hogy szinte kiz\u00e1r\u00f3lag gazdas\u00e1gi centrumorsz\u00e1gok (els\u0151sorban N\u00e9metorsz\u00e1g \u00e9s az USA) olyan tev\u00e9kenys\u00e9geire f\u00f3kusz\u00e1l, amelyek a demokr\u00e1cia, szabads\u00e1g \u00e9s az emberis\u00e9g fejl\u0151d\u00e9se ir\u00e1nti elk\u00f6telez\u0151d\u00e9s\u00fcket hirdetik\/bizony\u00edtj\u00e1k. Az els\u0151 strat\u00e9gia ment\u00e9n ez\u00e9rt olyan anyagokat mutat be a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, amelyek a centrumorsz\u00e1gok totalit\u00e1rius \u00e9s kolonialista m\u00faltj\u00e1t kapcsolja a Bauh\u00e4uslerekhez, illetve a bauhausi eszmerendszerrel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 praxisokhoz. A m\u00e1sodik strat\u00e9gia olyan anyagot vonultat fel, amely egyr\u00e9szt a hidegh\u00e1bor\u00fas ellenp\u00f3lus \u00e9s a gyarmatok ter\u00fclet\u00e9r\u0151l ismertet modernizmus-narrat\u00edv\u00e1kat, m\u00e1sr\u00e9szt felh\u00edvja a figyelmet a Bauhaus transzkultur\u00e1lis kapcsol\u00f3d\u00e1saira \u00e9s diverzit\u00e1s\u00e1ra. Mindk\u00e9t strat\u00e9gia bontja a gropiusi olvasat centraliz\u00e1lts\u00e1g\u00e1t, homogenit\u00e1s\u00e1t \u00e9s apolitikuss\u00e1g\u00e1t. A harmadik kur\u00e1tori strat\u00e9gia \u00fajra a centrumorsz\u00e1gokra f\u00f3kusz\u00e1l, \u00e9s olyan elm\u00e9leteket mutat be, amelyek a Bauhausra hivatkozva dolgozt\u00e1k ki a racionaliz\u00e1l\u00e1ssal \u00e9s a radik\u00e1lis funkcionalit\u00e1ssal, valamint az erre \u00e9p\u00fcl\u0151 t\u00e1rsadalmi-termel\u00e9si renddel szembeni kritik\u00e1jukat.<\/p>\n

Ezen kritik\u00e1k a t\u00e9r politikai karakter\u00e9b\u0151l indulnak ki. Abb\u00f3l a felismer\u00e9sb\u0151l, hogy a fejl\u0151d\u00e9snek a termel\u00e9s n\u00f6vel\u00e9s\u00e9vel val\u00f3 azonos\u00edt\u00e1sa \u00e9s az \u00e9letterek (mag\u00e1n\/k\u00f6z, munka\/szabadid\u0151) funkcionalista alapon t\u00f6rt\u00e9n\u0151 feloszt\u00e1sa (\u00e9s homogeniz\u00e1l\u00e1sa) a t\u0151ke optim\u00e1lis \u00e1raml\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben folyamatosan \u00fajratermelik az elidegened\u00e9s, a kontroll \u00e9s a kirekeszt\u00e9s strukt\u00far\u00e1it. E kritik\u00e1k ugyan elfogadt\u00e1k azt a Bauhaus-elvet, hogy a m\u0171v\u00e9szetet vissza kell vezetni a t\u00e1rsadalomba, de megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s az \u00e9let egyes\u00edt\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl k\u00e9pzelt\u00e9k el. Azt vallott\u00e1k, amit r\u00e9szben a Bauhaus-iskola expresszionista korszaka is: els\u0151sorban az \u00e9letvitel \u00e9s az oktat\u00e1s meg\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1val, a kult\u00fara demokratiz\u00e1l\u00e1s\u00e1val lehet jav\u00edtani a t\u00e1rsadalmon, nem pedig (\u00e9s semmik\u00e9pp sem \u00f6nmag\u00e1ban) a javak hat\u00e9konyabb el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl.[\/vc_column_text][\/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” top_margin=”0″ bottom_margin=”0″ column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” el_class=”box-l20″ gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid” offset=”vc_col-sm-offset-0″][divider line_type=”Small Line” line_alignment=”default” line_thickness=”4″ divider_color=”accent-color” custom_height=”20″ custom_line_width=”100″][vc_column_text]\n

35<\/p>\n

Ld. http:\/\/www.hfg-archiv.ulm.de\/english\/<\/a><\/p>\n[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”full_width_content” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” class=”full-5-40″ overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none” shape_type=””][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”left-right” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/1″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][divider line_type=”No Line” custom_height=”50″][image_with_animation image_url=”17347″ image_size=”full” animation_type=”entrance” animation=”Fade In” animation_easing=”default” animation_movement_type=”transform_y” hover_animation=”none” alignment=”” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default” el_class=”full-img”][vc_column_text]\n

Constant Nieuwenhuys: M\u0171termi fot\u00f3 git\u00e1rral,<\/em> 1962 \u00a9 VG Bild-Kunst, Bonn 2018, Courtesy: Fondation Constant<\/p>\n[\/vc_column_text][divider line_type=”No Line” custom_height=”80″][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” top_padding=”0″ bottom_padding=”0″ text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”2\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]A kritik\u00e1k ezen vonal\u00e1hoz tartozik Constant<\/span> struktur\u00e1lis alternat\u00edv\u00e1kban gondolkod\u00f3 New Babylon<\/em> (eredetileg D\u00e9riville!<\/em>) projektje, valamint unitary urbanism konceptje. Mint a neve is jelzi, az ut\u00f3bbi olyan v\u00e1rosszerkezeti elgondol\u00e1s, amelyben egyfel\u0151l a v\u00e1rosi terek szervesen kapcsol\u00f3dnak egym\u00e1shoz, m\u00e1sfel\u0151l ezen v\u00e1rosi terekben a m\u0171v\u00e9szet az \u00e9letterek alkot\u00f3r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik. A New Babylon<\/em> projekt ennek egyfajta nom\u00e1d, modul\u00e1ris \u00e9s dinamikusan v\u00e1ltoz\u00f3 strukt\u00far\u00e1j\u00fa, a lakoss\u00e1g kreativit\u00e1s\u00e1nak szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtott ut\u00f3pisztikus modellv\u00e1rosa.36<\/span> A pszichogeogr\u00e1fia \u00e9s a d\u00e9rive<\/em> gyakorlatai ezzel szemben nem \u00faj v\u00e1rosban gondolkodtak. A d\u00e9rive olyan nem-tervezett s\u00e9t\u00e1kat \u00e9s random \u00fatvonalv\u00e1laszt\u00e1sokat jelentett a v\u00e1rosban, amelyek annak egym\u00e1st\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 (t\u00e9ri-t\u00e1rsadalmi) r\u00e9szeit kapcsolt\u00e1k \u00f6ssze a sodr\u00f3d\u00e1s \u00e1ltal. Emellett olyan helyzeteket k\u00edv\u00e1ntak el\u0151id\u00e9zni, amelyek lehet\u0151v\u00e9 tett\u00e9k a funkcion\u00e1lis v\u00e1rosok terei \u00e1ltal el\u0151\u00edrt, term\u00e9szetesnek t\u0171n\u0151 szab\u00e1lyokra val\u00f3 reflexi\u00f3t, illetve e kontrollm\u0171k\u00f6d\u00e9sek konstru\u00e1lt term\u00e9szet\u00e9re val\u00f3 r\u00e1l\u00e1t\u00e1st. Lucius<\/span> \u00e9s Annemarie Burckhardt<\/span> a pszichogeogr\u00e1fia gyakorlatait gondolt\u00e1k tov\u00e1bb Strollology<\/em> koncepci\u00f3jukban a nyolcvanas \u00e9vekben Kasselben.35<\/span> A m\u0171v\u00e9szet \u00e9s \u00e9let egybeolvaszt\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl a Bauhaus els\u0151, expresszionista korszak\u00e1nak gyakorlat\u00e1hoz kapcsolhat\u00f3 kritik\u00e1k egy r\u00e9sze a politikai aktiviz\u00e1l\u00f3d\u00e1s \u00fatj\u00e1t (is) v\u00e1lasztotta. Guy Debord<\/span>-\u00e9k 1966-ban ennek megfelel\u0151en t\u00e1mogatt\u00e1k a Strassbourgi Egyetem di\u00e1kcsoportjainak politikai tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, \u00e9s egy\u00fctt adt\u00e1k ki a majd 300 ezer p\u00e9ld\u00e1nyban kinyomtatott \u00e9s h\u00e9t nyelvre leford\u00edtott \u2019A di\u00e1k\u00e9let nyomor\u00fas\u00e1g\u00e1r\u00f3l\u2019<\/em> c\u00edm\u0171 pamfletet, ami sokak szerint 1968 kezdet\u00e9nek tekinthet\u0151.38<\/span><\/p>\n

A centrumorsz\u00e1gok ilyen t\u00edpus\u00fa radikaliz\u00e1l\u00f3d\u00f3 bels\u0151 kritik\u00e1i \u00e9rnek \u00f6ssze 1968-ban. Innen n\u00e9zve tal\u00e1n az is vil\u00e1gosabb, mit is jelentett az, hogy 1967-ben a besan\u00e7oni Rhodiaceta textilgy\u00e1r munk\u00e1sai sztr\u00e1jkjukkal nem egyszer\u0171en a b\u00e9remel\u00e9st, hanem \u00e1ltal\u00e1ban a munkak\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek jav\u00edt\u00e1s\u00e1t, illetve a szabadid\u0151t \u00e9s a kult\u00far\u00e1hoz val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st is k\u00f6vetelt\u00e9k. Nem puszt\u00e1n a fenn\u00e1ll\u00f3 t\u00e1rsadalmi rendben akartak jobb poz\u00edci\u00f3t el\u00e9rni, hanem annak (termel\u00e9si) rendj\u00e9t (\u00e9s kompenz\u00e1ci\u00f3s rendszer\u00e9t) megv\u00e1ltoztatni. Chris Marker 1967-es\u00a0\u00c0 bient\u00f4t, j\u2019esp\u00e8re<\/em> (Rem\u00e9lem, hamarosan tal\u00e1lkozunk<\/em>) c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben egy textilgy\u00e1ri munk\u00e1s a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9ppen jellemzi ezt a tapasztalatot: \u201eAz \u00e9hs\u00e9g j\u00f3 esetben megel\u0151zi az ev\u00e9st: akkor esz\u00fcnk, amikor \u00e9hesek vagyunk. Ennek ellen\u00e9re mi nem akkor esz\u00fcnk, amikor \u00e9hesek vagyunk, hanem amikor az \u2019elektronikus agy\u2019 enged\u00e9lyezi az eb\u00e9dsz\u00fcnetet a termel\u00e9sben.39<\/span> Az id\u0151beoszt\u00e1s \u00e9s az \u00e9letritmus t\u00f6k\u00e9letesen a termel\u00e9shez (illetve a hat\u00e9konys\u00e1g maximaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz) idomul, a munka a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g legkisebb k\u00f6z\u00f6s t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s\u00e9v\u00e9 \u00e9s legnagyobb k\u00f6z\u00f6s oszt\u00f3j\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik. 1967-ben Chris Marker \u00e9pp v\u00e1gja a Loin du Vietnam<\/em> (T\u00e1vol Vietn\u00e1mt\u00f3l<\/em>) c\u00edm\u0171 filmet,40<\/span> amikor Paul C\u00e9be<\/span> a Rhodiaceta textilgy\u00e1rba h\u00edvja forgatni.41<\/span> Ahogyan Trevor Stark<\/span> elemzi kit\u0171n\u0151 tanulm\u00e1ny\u00e1ban, amelyre ebben a r\u00e9szben t\u00e1maszkodom, a szint\u00e9n munk\u00e1s Paul C\u00e9be-nek \u00e9s k\u00e9t besan\u00e7oni tan\u00e1rnak (Ren\u00e9<\/span> \u00e9s Micheline Berchoud<\/span>-nak) nagy szerepe volt abban, hogy a kult\u00fara<\/em> a sztr\u00e1jk k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9s\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Brecht el\u0151ad\u00e1sokat szerveztek, Eizenstein, Godard \u00e9s Joris Ivens filmevet\u00edt\u00e9seket \u00e9s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti el\u0151ad\u00e1sokat tartottak, illetve \u00e1tvett\u00e9k a sz\u00e9tesett k\u00f6nyvt\u00e1rat (felt\u00f6ltve k\u00f6lt\u00e9szettel, m\u0171v\u00e9szeti monogr\u00e1fi\u00e1kkal, illetve kommunista alapm\u0171vekkel), k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi tereket alak\u00edtottak ki, ahol \u00f6sszegy\u0171lhettek a gy\u00e1r dolgoz\u00f3i, olvas\u00f3k\u00f6rt tarthattak, vitatkozhattak.42<\/span> Hiszen a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g optimaliz\u00e1lt munkaeszk\u00f6zz\u00e9 reduk\u00e1l\u00e1sa szerves r\u00e9sze a t\u00e1rsadalmi egyenl\u0151tlens\u00e9gek \u00e9s oszt\u00e1lyk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek \u00fajratermel\u00e9s\u00e9nek. A szabadid\u0151 \u00e9s a kult\u00far\u00e1hoz val\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s ugyanis a kritikai gondolkod\u00e1s elengedhetetlen felt\u00e9tele. Ez\u00e9rt, mint C\u00e9be nyilatkozta, ennek k\u00f6vetel\u00e9se Rhodia-ban \u201enem ut\u00f3pisztikus szlogent, hanem pragmatikus politikai k\u00f6vetel\u00e9st jelentett\u201d, \u00e9s ez\u00e9rt is v\u00e1lt a hathetes sztr\u00e1jk felszabad\u00edt\u00f3 alaptapasztalat\u00e1v\u00e1, hogy a \u201edehumaniz\u00e1l\u00f3d\u00e1s ter\u00e9t k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi t\u00e9rr\u00e9 tett\u00e9k\u201d.43<\/span> A m\u0171v\u00e9szet itt egyszerre eszk\u00f6z \u2013 a helyzet tudatos\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9s megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1nak eszk\u00f6ze \u2013, s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gis\u00e9g \u00e9s az identit\u00e1sform\u00e1l\u00f3d\u00e1s konstitut\u00edv szerepl\u0151je is. Azut\u00e1n alakult meg a gy\u00e1r dolgoz\u00f3ib\u00f3l a Medvedkin Csoport, hogy Marker\u00e9k, r\u00f6vid filmtechnikai alapoz\u00f3 ut\u00e1n, k\u00e9zikamer\u00e1kat adtak a munk\u00e1sok kez\u00e9be \u00e9s biztos\u00edtott\u00e1k a produkci\u00f3s seg\u00edts\u00e9g\u00e9t. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son Rhodia 4\u00d78<\/em> c\u00edm\u0171 r\u00f6vidfilmj\u00fck szerepel, alatta Colette Magny<\/span> humoros, egy\u00fattal keser\u0171 dal\u00e1val.44<\/span>[\/vc_column_text][\/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” top_margin=”0″ bottom_margin=”0″ column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” el_class=”box-l20″ gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid” offset=”vc_col-sm-offset-0″][divider line_type=”Small Line” line_alignment=”default” line_thickness=”4″ divider_color=”accent-color” custom_height=”20″ custom_line_width=”100″][vc_column_text]\n

36<\/p>\n

Maga a New Babylon<\/em> a kor\u00e1bbi Gypsy Camp<\/em> projektb\u0151l inspir\u00e1l\u00f3dott, amely egy\u00e9bk\u00e9nt a Call the Witness<\/em> keret\u00e9ben, a 2011-es Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 Roma pavilonj\u00e1ban, Aernout Mik holland m\u0171v\u00e9sz tov\u00e1bbgondol\u00e1s\u00e1ban meg is val\u00f3sult.<\/p>\n

37<\/p>\n

Strollology=Promenadology: k\u00eds\u00e9rleti m\u00f3dszer a k\u00f6rnyezet\u00e9szlel\u00e9s megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

38<\/p>\n

V\u00f6. Bosny\u00e1k B\u00e9la Galilei-k\u00f6r\u00f6s szociol\u00f3gus 1912-es megjelen\u00e9s\u0171 A budapesti di\u00e1knyomor<\/em> c\u00edm\u0171, a Galilei K\u00f6r 1909-ben felvett statisztik\u00e1i alapj\u00e1n \u00edrt tanulm\u00e1ny\u00e1val.<\/p>\n

39<\/p>\n

Trevor Stark: \u201cCinema in the Hands of the People\u201d: Chris Marker, the Medvedkin Group, and the Potential of Militant Film. October<\/em> 139, Winter 2012, 117\u2013150., 125.<\/p>\n

40<\/p>\n

Rendez\u0151k: Jean-Luc Godard, Chris Marker, Alain Resnais, Agn\u00e8s Varda, Joris Ivens, William Klein, Claude Lelouch, 1967<\/p>\n

41<\/p>\n

Ld. https:\/\/en.labournet.tv\/video\/6363\/bientot-jespere-be-seeing-you<\/a> (utols\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s: 2018. november 9.)<\/p>\n

42<\/p>\n

Stark, 2012., 124.<\/p>\n

43<\/p>\n

Stark, 2012., 124.<\/p>\n

44<\/p>\n

Ld. https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=1a1qIF4WQEg<\/a> , (utols\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s: 2018. november 9.), sz\u00f6veg: http:\/\/chrismarker.ch\/ films-collectifs-de-chris-marker.html #Lw4GHq7V<\/a><\/p>\n[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” top_padding=”0″ bottom_padding=”0″ text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”2\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]A technikai \u00e9s k\u00e9szs\u00e9gbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, amely Marker \u00e9s a textilgy\u00e1r dolgoz\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt megfigyelhet\u0151, pontosan a magas fok\u00fa specializ\u00e1l\u00f3d\u00e1s \u00e9s a munkafolyamatok professzionaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak k\u00f6vetkezm\u00e9nye (hasonl\u00f3an a sz\u00f6veg elej\u00e9n eml\u00edtett diz\u00e1jn \u00e9s el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00fcl\u00f6nv\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz). Ez\u00e9rt a specifikus k\u00e9szs\u00e9gek \u00e1tad\u00e1sa csak abban az esetben nem v\u00e1lik kolonializ\u00e1l\u00f3v\u00e1, ha annak gesztusa egy\u00fctt j\u00e1r az involv\u00e1l\u00f3d\u00e1ssal \u00e9s konkr\u00e9t form\u00e1j\u00e1t ebben is nyeri el: reflexi\u00f3s eszk\u00f6zz\u00e9 tud v\u00e1lni a haszn\u00e1l\u00f3k kez\u00e9ben \u00e9s a deprofesszionaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1shoz j\u00e1rul hozz\u00e1. Marker el\u0151sz\u00f6r C\u00e9be invit\u00e1l\u00e1s\u00e1ra kezdi el meg\u00f6r\u00f6k\u00edteni a sztr\u00e1jkot. Ekkor a f\u0151 k\u00e9rd\u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra az, hogy \u201emik\u00e9nt ford\u00edthat\u00f3 le a munk\u00e1sok k\u00fczdelme a film nyelv\u00e9re oly m\u00f3don, hogy a k\u00e9sz\u00edt\u0151 ne egyszer\u0171en \u00fajratermelje a hatalmi dominanci\u00e1t azok k\u00f6z\u00f6tt, akiknek van hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s\u00fck a kult\u00far\u00e1hoz, \u00e9s akiknek nincsen; illetve azok k\u00f6z\u00f6tt, akiknek hatalmukban \u00e1ll \u00e1br\u00e1zolni m\u00e1sokat, \u00e9s akiket \u00e1br\u00e1zolnak.\u201d45<\/span> Az \u00c0 bient\u00f4t, j\u2019esp\u00e8re<\/em>-t a munk\u00e1sok t\u00fal romantikusnak, a mindennapi k\u00fczdelmet t\u00fal absztraktnak, a n\u0151knek a szakszervezeti mozgalomban val\u00f3 szerep\u00e9t igazs\u00e1gtalanul mell\u0151z\u00f6ttnek \u00e9rezt\u00e9k. \u00c9s ekkor j\u00f6n a m\u00e1sodik k\u00f6r, amely a deprofesszionaliz\u00e1l\u00e1st t\u0171zi ki c\u00e9lul.<\/p>\n

A megalakul\u00f3 Medvedkin Csoport elk\u00e9sz\u00edti el a Classe de lutte<\/em>-\u00f6t (1969),46<\/span> amely tulajdonk\u00e9ppen Marker filmj\u00e9t eg\u00e9sz\u00edti ki. Ebben a filmben Suzanne Zedet<\/span> a f\u0151szerepl\u0151, annak a besan\u00e7oni Yema \u00f3ragy\u00e1rnak a munk\u00e1sa, ahol \u2013 kezeik m\u00e9rete \u00e9s ujjaik finoms\u00e1ga miatt \u2013 szinte kiz\u00e1r\u00f3lag n\u0151ket foglalkoztattak. Zedet alakj\u00e1n kereszt\u00fcl k\u00f6vetj\u00fck az esem\u00e9nyeket: mik\u00e9nt v\u00e1lik a neh\u00e9zs\u00e9gek ellen\u00e9re agit\u00e1torr\u00e1, hogyan buzd\u00edt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gg\u00e9 szervez\u0151d\u00e9sre, a k\u00f6z\u00f6s fell\u00e9p\u00e9sre. A Medvedkin Csoport eset\u00e9ben a deprofesszionaliz\u00e1l\u00e1ssal a Marker \u00e1ltal meg\u00e9lt feladathoz egy tov\u00e1bbi kapcsol\u00f3dik: el\u00e9rni, hogy a film akt\u00edv r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1ljon azok \u00e9let\u00e9nek, akiket dokument\u00e1l.47<\/span> Persze a k\u00e9t c\u00e9l szorosan \u00f6sszef\u00fcgg.<\/p>\n

Ez\u00e9rt hivatkozik a csoport Alekszandr Medvedkin<\/span> szovjet filmrendez\u0151re. 1917\u20131922 k\u00f6z\u00f6tt agit-vonatok<\/em> j\u00e1rtak a Szovjetuni\u00f3ban, amelyek a f\u0151v\u00e1ros-vid\u00e9k viszonyrendszerben m\u0171k\u00f6dtek: a centrumban k\u00e9sz\u00edtett propagandaanyagot elvitt\u00e9k vet\u00edteni a perif\u00e9ri\u00e1kra, majd a helyiekr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt filmekb\u0151l a k\u00f6zpontban \u00fajabb propagandaanyagot gy\u00e1rtottak.48<\/span> Medvedkin k\u00e9s\u0151bb, az els\u0151 \u00f6t\u00e9ves terv alatt, ennek alternat\u00edv\u00e1jak\u00e9nt alak\u00edtotta ki a filmvonat<\/em> (kinopoezd, cine-train<\/em>) koncepci\u00f3j\u00e1t. Ez m\u00e1r nem k\u00e9sz anyaggal \u00e9rkezett, hanem mindig az adott helyen \u00e9l\u0151ket r\u00f6gz\u00edtette, majd a vonaton dolgoz\u00f3 \u00e9s \u00e9l\u0151 13 (1934-re m\u00e1r 59)49<\/span> ember Medvedkin vezet\u00e9s\u00e9vel meg is v\u00e1gta a filmet, hogy m\u00e9g frissen levet\u00edthess\u00e9k a szerepl\u0151knek. A filmeket arra haszn\u00e1lt\u00e1k, hogy az els\u0151 \u00f6t\u00e9ves terv sor\u00e1n kollektiviz\u00e1lt gazdas\u00e1gokat fejlessz\u00e9k.50<\/span> Ezt seg\u00edtette volna egyr\u00e9szt a saj\u00e1t gazdas\u00e1gr\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt felv\u00e9telek elemz\u00e9se, illetve m\u00e1s, jobban teljes\u00edt\u0151 gazdas\u00e1gokat bemutat\u00f3 filmek alapj\u00e1n \u00fajragondolt, a kollektiviz\u00e1lt mez\u0151gazdas\u00e1gban hat\u00e9konyabb termel\u00e9si technik\u00e1k kialak\u00edt\u00e1sa. Ezzel visszajutunk az apolitikuss\u00e1g \u00e9s a m\u00f3dszerek univerzalit\u00e1s\u00e1nak probl\u00e9mak\u00f6r\u00e9hez, hiszen maga a m\u00f3dszer, kontextus\u00e1b\u00f3l kiragadva ugyan\u00fagy v\u00e1lhat a termel\u00e9si racionaliz\u00e1l\u00e1s, mint egy kurrens pszichoter\u00e1pia vagy a megfigyel\u00e9s \u00e9s kontroll eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9. A Medvedkin Csoport nev\u00e9vel kontextualiz\u00e1lja, t\u00f6rt\u00e9neties\u00edti a m\u00f3dszert,51<\/span> mik\u00f6zben inspir\u00e1l\u00f3dik is t\u0151le. A t\u00e1rlat egyik nagy er\u00e9nye \u00e9ppen az, hogy a form\u00e1k, praxisok, elvek \u00e9s t\u00e1rsadalmi-politikai kontextusok kavalk\u00e1dj\u00e1b\u00f3l nem az apolitikus formalizmusra k\u00f6vetkeztet \u00e9s nem is azt a cinikus \u00e1ll\u00e1spontot veszi fel, amely szerint mivel b\u00e1rmi b\u00e1rmire felhaszn\u00e1lhat\u00f3, l\u00e9nyeg\u00e9ben minden ugyanaz, hanem k\u00e9pes egyszerre az elvet, a form\u00e1t \u00e9s a kontextust is a praxis konstitut\u00edv elemek\u00e9nt kezelni, \u00e9s a l\u00e1togat\u00f3t ennek a fesz\u00fclts\u00e9gnek a fenntart\u00e1s\u00e1ban t\u00e1mogatni.[\/vc_column_text][\/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” top_margin=”0″ bottom_margin=”0″ column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” el_class=”box-l20″ gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid” offset=”vc_col-sm-offset-0″][divider line_type=”Small Line” line_alignment=”default” line_thickness=”4″ divider_color=”accent-color” custom_height=”20″ custom_line_width=”100″][vc_column_text]\n

45<\/p>\n

Stark, 2012, 126.<\/p>\n

46<\/p>\n

Ld.: https:\/\/vimeo.com\/63360360<\/a> (utols\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s: 2018. november 9.)<\/p>\n

47<\/p>\n

Stark, 2012.<\/p>\n

48<\/p>\n

Nemcsak agit-vonatok, hanem g\u0151zhaj\u00f3k \u00e9s k\u00e9s\u0151bb aut\u00f3k is bet\u00f6lt\u00f6ttek hasonl\u00f3 funkci\u00f3t. A vonat a mozg\u00e1son \u00e9s az \u00faj inform\u00e1ci\u00f3sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9g\u00e9n kereszt\u00fcl fejt ki hat\u00e1st, hat inspir\u00e1l\u00f3an a szovjet propaganda m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re. 1925-ben m\u00e1r mintegy 1000 mozg\u00f3 mozi j\u00e1rta Szovjetuni\u00f3t, f\u0151k\u00e9nt dokumetumfilmeket vet\u00edtve. H\u00e1rom f\u0151 kateg\u00f3ria volt: szovjet t\u00e9m\u00e1k, tudom\u00e1nyos-eduk\u00e1ci\u00f3s filmek, gyerekfilmek. Ld. Adelheid Heftberger: \u201cPropaganda in Motion. Dziga Vertov, Aleksandr Medvedkin, Soviet Agitation on Agit-trains, Agit-steamers, and the Film Train in the 1920s and 1930s.\u201d Apparatus. Film, Media and Digital Cultures in Central and Eastern Europe.<\/em> No.1. (2015). http:\/\/www.apparatusjournal.net\/index.php\/ apparatus\/article\/view\/2\/75<\/a><\/p>\n

49<\/p>\n

Heftberger, 2015.<\/p>\n

50<\/p>\n

Ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mivel mind a kollektiviz\u00e1l\u00e1s mind az els\u0151 \u00f6t\u00e9ves terv szt\u00e1lini projektj\u00e9nek sikere elmaradt az elv\u00e1rthoz k\u00e9pest, ami igen fesz\u00fclt politikai helyzetet sz\u00fclt (Heftberger, 2015). Ezzel \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben Medvedkin ink\u00e1bb a m\u00f3dszer milit\u00e1ns aspektusaira f\u00f3kusz\u00e1lt: a szembes\u00edt\u00e9st, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi nyom\u00e1st \u00e9s a sz\u00e1monk\u00e9r\u00e9st a m\u00f3dszer k\u00f6zponti elemeinek tekintette.<\/p>\n

51<\/p>\n

Marker ismertebb filmje a t\u00e9m\u00e1ban az 1993-as
\nLe tombeau d\u2019Alexandre<\/em> (Az utols\u00f3 bolsevik<\/em>), amelyben kritikaibb hangv\u00e9telt is meg\u00fct a filmvonatok m\u0171k\u00f6d\u00e9se \u00e9s Medvedkinnek a szt\u00e1lini propagand\u00e1ban bet\u00f6lt\u00f6tt szerepe kapcs\u00e1n.[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”full_width_content” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” class=”full-5-40″ overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none” shape_type=””][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”left-right” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/1″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][divider line_type=”No Line” custom_height=”50″][image_with_animation image_url=”17353″ image_size=”full” animation_type=”entrance” animation=”Fade In” animation_easing=”default” animation_movement_type=”transform_y” hover_animation=”none” alignment=”” border_radius=”none” box_shadow=”none” image_loading=”default” max_width=”100%” max_width_mobile=”default” el_class=”full-img”][vc_column_text]\n

50 Years after 50 Years of the Bauhaus 1968,<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si n\u00e9zet, W\u00fcrttembergischer Kunstverein Stuttgart, 2018 \u00a9 Fot\u00f3: Florian Model<\/p>\n[\/vc_column_text][divider line_type=”No Line” custom_height=”80″][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” top_padding=”0″ bottom_padding=”0″ text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none”][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”2\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid”][vc_column_text]Marker 1971-es dokumentumfilmj\u00e9ben, a Le train en marche<\/em>-ban52<\/span> kider\u00fcl, hogy Medvedkin sz\u00e1m\u00e1ra a vonaton v\u00e1lt vil\u00e1goss\u00e1, hogy a film a vil\u00e1g \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1nak eszk\u00f6ze tud lenni, \u00e9s megval\u00f3s\u00edthatja a politikai cselekedetk\u00e9nt felfogott m\u0171\u00e9lvezet avantg\u00e1rd \u00e1lm\u00e1t.53<\/span> Mivel a filmvonatok anyaga eleve helyi haszn\u00e1latra k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9rthet\u0151, hogy alig n\u00e9h\u00e1ny tekercs maradt fenn bel\u0151le (116-b\u00f3l 28).54<\/span> Az 1934-es Szcsasztye<\/em> (Boldogs\u00e1g<\/em>) c\u00edm\u0171 \u2013 orosz Chaplinnek is nevezett \u2013 szat\u00edr\u00e1j\u00e1ban55<\/span> viszont imm\u00e1r a filmvonatos id\u0151szak tapasztalataib\u00f3l inspir\u00e1l\u00f3dva sz\u00e9les k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek k\u00edv\u00e1nta bemutatni azt, amit az orosz paraszt lelki m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek \u00e9s gondolkod\u00e1sm\u00f3dj\u00e1nak anom\u00e1li\u00e1ik\u00e9nt ismert fel. Ebben a szerz\u0151i filmben absztraktabb \u00e9rtelemben tematiz\u00e1lja azokat a probl\u00e9m\u00e1kat, amelyekre a filmvonaton a mozg\u00f3k\u00e9pet milit\u00e1ns eszk\u00f6zk\u00e9nt haszn\u00e1lva helyben reflekt\u00e1lt.<\/p>\n

Az absztrakci\u00f3 \u00e1ltal tesz szert a szerz\u0151i film \u00e1ltal\u00e1nosabb \u00e9rv\u00e9nyre, ugyanakkor a konkr\u00e9t szoros kontextusb\u00f3l kiv\u00e1lva egy\u00fattal az univerzaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s<\/em> fel\u00e9 is elindul \u00e9s \u00faj helyzetekbe ker\u00fclve folyamatosan \u00fajra\u00e9rtelmez\u0151dik, s egyben felhaszn\u00e1lhat\u00f3v\u00e1 is v\u00e1lik k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le hatalmi politik\u00e1k\/ideol\u00f3gi\u00e1k \u00e1ltal. Tulajdonk\u00e9ppen emiatt az univerzaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s miatt gondolhatta Gropius politika felettinek a form\u00e1t. Csakhogy ez az elk\u00e9pzel\u00e9s nem sz\u00e1mol a kontextusok \u00e9s felhaszn\u00e1l\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek hatalmi aspektus\u00e1val. Azzal, hogy aki gazdagabb politikai, szoci\u00e1lis, szimbolikus, gazdas\u00e1gi t\u0151ke szempontj\u00e1b\u00f3l, \u00e9s \u00edgy nagyobb l\u00e1that\u00f3s\u00e1ggal \u00e9s sz\u00e9lesebb hat\u00e1ssal b\u00edr, az k\u00f6nnyebben tudja saj\u00e1t c\u00e9ljai szolg\u00e1lat\u00e1ba is \u00e1ll\u00edtani, kisaj\u00e1t\u00edtani az adott kultur\u00e1lis term\u00e9ket \u00e9s form\u00e1t. Azt a fesz\u00fclts\u00e9get nem tudja feloldani, hogy az absztrakci\u00f3 kisaj\u00e1t\u00edthat\u00f3, de a m\u0171v\u00e9szethez elengedhetetlen. \u00c9s ennek a probl\u00e9m\u00e1nak vagyunk a magj\u00e1n\u00e1l, amikor a Bauhaus egyszerre akar konkr\u00e9tan involv\u00e1l\u00f3dni a termel\u00e9sbe, s ugyanakkor univerz\u00e1lis relevanci\u00e1val b\u00edrni. Ez\u00e9rt szorul r\u00e1 Gropius olyan narrat\u00edv\u00e1ra, amelyik a megl\u00e9v\u0151 fesz\u00fclts\u00e9g ellen\u00e9re biztos\u00edtani igyekszik ideol\u00f3gia- \u00e9s politika-felettis\u00e9g\u00e9t. \u00c9s ez\u00e1ltal v\u00e1lik politikai gesztuss\u00e1 maga a depolitiz\u00e1l\u00e1s \u00e9s az apolitikuss\u00e1g is.<\/p>\n

Ahogy Stark id\u00e9zi Szergej Tretyakov<\/span> megl\u00e1t\u00e1s\u00e1t: \u201enem f\u00fcggetlen\u00edtheted magad felel\u0151sen a munka t\u00e1rgy\u00e1t\u00f3l. Nem lehet puszt\u00e1n megfigyelned a t\u00e1rgyat; szervesen \u00f6ssze kell vele kapcsol\u00f3dnod a vele val\u00f3 folyamatos foglalatoskod\u00e1son kereszt\u00fcl.\u201d56<\/span> M\u00e9gpedig, mint Marker eset\u00e9ben l\u00e1tjuk, oly m\u00f3don, hogy a megfigyelt ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l musz\u00e1j \u00e1titatni, \u201e\u00e1titat\u00f3dni hagyni\u201d a hozott tud\u00e1st \u00e9s reflekt\u00e1ltt\u00e1 tenni a saj\u00e1t poz\u00edci\u00f3t. Ily m\u00f3don nem tagadjuk a kontextus konstitut\u00edv szerep\u00e9t a forma alakul\u00e1s\u00e1ban, \u00e9s ez nyomot hagy mag\u00e1n a form\u00e1n is, stabilabb\u00e1 \u00e9s ellen\u00e1ll\u00f3bb\u00e1 t\u00e9ve azt a kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1sokkal szemben. Az apolitikus magatart\u00e1ssal szemben err\u0151l az ir\u00e1nyults\u00e1gr\u00f3l \u00e9s reflekt\u00e1lts\u00e1gr\u00f3l sz\u00f3l a m\u0171v\u00e9szi politikum.<\/p>\n

\u00c9s ekkor a m\u0171v\u00e9szet m\u00e1r nem puszta formalizmus, \u201enem az ellens\u00e9ge az \u00e9letnek, \u00e9s a k\u00e9pzelet sem ellens\u00e9ge a val\u00f3sg\u00e1nak.\u201d \u2013 ahogy e sz\u00f6veg m\u00e1sodik mott\u00f3ja h\u00edrdeti. Ennek nagyszer\u0171 p\u00e9ld\u00e1ja Marker 1974-es Yves Montand<\/span> filmje, a La solitude du chanteur de fond<\/em>57<\/span> (A h\u00e1tt\u00e9r\u00e9nekes mag\u00e1nyoss\u00e1ga<\/em>) amely Montand one man show-j\u00e1t mutatja be, amelyet 1974-ben a Pinochet puccs \u00e9s Allende meg\u00f6l\u00e9se ut\u00e1n, a Franciaorsz\u00e1gba menek\u00fcl\u0151 chileiek megseg\u00edt\u00e9s\u00e9re szervezett. Szint\u00e9n erre p\u00e9lda Pere Portabella<\/span> ugyancsak 1974-es filmje,58<\/span> amelyben Salvador Puig Antich<\/span> kiv\u00e9gz\u00e9s\u00e9nek napj\u00e1n a Franco-rendszer \u00f6t politikai foglya besz\u00e9lget arr\u00f3l, hogy mik\u00e9nt lehet a b\u00f6rt\u00f6nben ellen\u00e1llni a depolitiz\u00e1l\u00f3d\u00e1snak. Ez ugyanis, minden politikai b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntet\u00e9s v\u00e9gs\u0151 c\u00e9lja. Ennek egy pontj\u00e1n Jordi Cunill<\/span> arr\u00f3l besz\u00e9l, hogy a b\u00f6rt\u00f6nben mik\u00e9nt seg\u00edtette a k\u00e9pzel\u0151er\u0151 a depolitiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s, \u00e9s a pszich\u00e9s \u00f6sszeoml\u00e1s elleni harcban: \u201eB\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntet\u00e9sem t\u00edz \u00e9ve alatt egy sor felejthetetlen, m\u00e9lyen szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nyben volt r\u00e9szem. Olyanokban, amelyeket kint sosem tapasztaltam, \u00e9s nem is akarn\u00e9k meg\u00e9lni. Nem egyszer\u0171 kellemes vagy j\u00f3 \u00e9lm\u00e9nyek ezek. F\u00e9ltem \u00e9s a legm\u00e9lyebb f\u00e9lelmet meg\u00e9ltem, unatkoztam \u00e9s a legm\u00e9lyebb unalomban volt r\u00e9szem, izgalomba ker\u00fcltem \u00e9s a legnagyobb m\u00e9lys\u00e9gig \u00e9ltem meg a gy\u00f6ny\u00f6rt. Kor\u00e1bban ismeretlen h\u00e9vvel \u00e9s \u00e1tad\u00e1ssal \u00f6nkiel\u00e9g\u00edtettem, k\u00e9pzel\u0151er\u0151met eg\u00e9szen a hat\u00e1r\u00e1ig fesz\u00edtve. Ugyan\u00edgy voltam az olvas\u00e1ssal is, amikor a b\u00fcntet\u0151cell\u00e1ban utaz\u00e1sokr\u00f3l fant\u00e1zi\u00e1ltam; sosem sejtettem, hogy az emberi k\u00e9pzel\u0151er\u0151 ilyen m\u00e9ly \u00e1t\u00e9l\u00e9sre k\u00e9pes. Elvt\u00e1rsaimat, bar\u00e1taimat \u00e9s b\u00e1rki m\u00e1st ritk\u00e1n l\u00e1ttam \u00fagy ny\u00fajtani \u00f6nmaguk legjobbik\u00e1t kint az utc\u00e1n, mint bent. Felejthetetlen \u00e9lm\u00e9nyek ezek sz\u00e1momra. Persze ostobas\u00e1g \u00e9s gyengeelm\u00e9j\u0171s\u00e9g lenne ett\u0151l m\u00e9g arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutni, hogy a b\u00f6rt\u00f6n a lehets\u00e9ges vil\u00e1gok legjobbika.\u201d<\/p>\n

Az 50 \u00e9vvel a Bauhaus 50 \u00e9ve ut\u00e1n<\/em> nem termeli \u00fajra a c\u00e1folni k\u00edv\u00e1nt modernit\u00e1sk\u00e9pet, miel\u0151tt bont\u00e1s\u00e1hoz hozz\u00e1fogna. \u00dagy kezd el r\u00e1l\u00e1tni a l\u00e1togat\u00f3 az univerz\u00e1lis fejl\u0151d\u00e9s, szabads\u00e1g \u00e9s demokr\u00e1cia hirdet\u00e9s\u00e9nek szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtott formak\u00f6zpont\u00fa \u00e9s apolitikus Bauhaus-k\u00e9p konstru\u00e1lts\u00e1g\u00e1ra, hogy k\u00f6zben nem lel egy lekerek\u00edtett m\u00e1sik v\u00e1laszra. Nincs a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak egy kulcsa, amit megtal\u00e1lva megnyugtat\u00f3 \u00e9s bizonyoss\u00e1ggal teli m\u00e1sik narrat\u00edv\u00e1ra cser\u00e9lhet\u0151 ez a devalv\u00e1lt el\u0151z\u0151. Helyette a t\u00e9m\u00e1k sz\u00e9les t\u00e1rh\u00e1z\u00e1n kereszt\u00fcl, egyszeri l\u00e1togat\u00e1s alkalm\u00e1val befogadhatatlanul gazdag anyag seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel \u00e1gyazza t\u00e1rsadalmi-t\u00f6rt\u00e9neti k\u00f6rnyezet\u00e9be, fedi fel jobb\u00e1ra l\u00e1thatatlann\u00e1 tett r\u00e9szeit, \u00e9s hat\u00e1st\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek t\u00f6bbnyire takar\u00e1sban lev\u0151 elemeit. El\u0151seg\u00edti azt, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st bej\u00e1rva \u00e9s saj\u00e1t hozott anyagok \u00e1ltal reflekt\u00e1ljon a l\u00e1togat\u00f3 a benne \u00e9p\u00fcl\u0151 narrat\u00edv\u00e1ra \u00e9s egy\u00fattal egy l\u00e9p\u00e9s t\u00e1vols\u00e1got is vegyen att\u00f3l, s \u00edgy n\u00e9zzen r\u00e1 saj\u00e1t szerep\u00e9re annak konstru\u00e1l\u00e1s\u00e1ban. Kicsit kev\u00e9sb\u00e9 magabiztosan t\u00e1vozzon. Mindez igen magasra helyezi a l\u00e9cet; mit fog kezdeni vajon \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9vel p\u00e9ld\u00e1ul a MoMA a saj\u00e1t 2019-es Bauhaus t\u00e1rlat\u00e1n vagy a centen\u00e1rium tengernyi programj\u00e1ban r\u00e9sztvev\u0151 egy\u00e9b int\u00e9zm\u00e9ny? Sokkal, sokkal t\u00f6bb ilyen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra lenne sz\u00fcks\u00e9g.[\/vc_column_text][\/vc_column][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” top_margin=”0″ bottom_margin=”0″ column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” el_class=”box-l20″ gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/3″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid” offset=”vc_col-sm-offset-0″][divider line_type=”Small Line” line_alignment=”default” line_thickness=”4″ divider_color=”accent-color” custom_height=”20″ custom_line_width=”100″][vc_column_text]\n

52<\/p>\n

Ld.: https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=_10DqZV_34Q<\/a> (utols\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s: 2018. november 9.)<\/p>\n

53<\/p>\n

Stark, 2012, p. 131.<\/p>\n

54<\/p>\n

Hefterberg, 2015.<\/p>\n

55<\/p>\n

Ld https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=6LGx3n3I_LE<\/a> (utols\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s: 2018. november 9.)<\/p>\n

56<\/p>\n

Sergei Tretyakov: \u201cThe Writer and the Socialist Village,\u201d October<\/em> 118 (Fall 2006), 63-70., 68., id\u00e9zi: Stark, 2012, 137.<\/p>\n

57<\/p>\n

Ld. http:\/\/www.ina.fr\/video\/CPC76050734<\/a> (utols\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s: 2018. november 9.)<\/p>\n

58<\/p>\n

El Sopar \/ The Supper, 1974 (r. Pere Portabella, \u201960), ld. https:\/\/christiebooks.co.uk\/anarchist_films\/ el-sopar-the-supper-1974-pere-portabella\/<\/a> (utols\u00f3 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s: 2018. november 9.)<\/p>\n[\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row type=”in_container” full_screen_row_position=”middle” column_margin=”default” column_direction=”default” column_direction_tablet=”default” column_direction_phone=”default” scene_position=”center” text_color=”dark” text_align=”left” row_border_radius=”none” row_border_radius_applies=”bg” overflow=”visible” overlay_strength=”0.3″ gradient_direction=”left_to_right” shape_divider_position=”bottom” bg_image_animation=”none” shape_type=””][vc_column column_padding=”no-extra-padding” column_padding_tablet=”inherit” column_padding_phone=”inherit” column_padding_position=”all” column_element_direction_desktop=”default” column_element_spacing=”default” desktop_text_alignment=”default” tablet_text_alignment=”default” phone_text_alignment=”default” background_color_opacity=”1″ background_hover_color_opacity=”1″ column_backdrop_filter=”none” column_shadow=”none” column_border_radius=”none” column_link_target=”_self” column_position=”default” el_class=”p-2-0″ gradient_direction=”left_to_right” overlay_strength=”0.3″ width=”1\/1″ tablet_width_inherit=”default” animation_type=”default” bg_image_animation=”none” border_type=”simple” column_border_width=”none” column_border_style=”solid” offset=”vc_hidden-sm vc_hidden-xs”]

<\/i>