Tartalom:
ie
inside express: ADAM PENDLETON: Blackness, White, and Light | Kurátor: Marianne Dobner | MUMOK, Bécs 2023. 3. 31. – 2024.1.7. (részletek a kiállításból) © Fotók: Eln Ferenc
4
„Az érzetnek van egy szubjektum felé forduló arca (az idegrendszer, az eleven mozgás, az „ösztön”, a „vérmérséklet” felé, mely a naturalizmus és Cézanne közös szókincséhez tartozott), és egy tárgy felé forduló arca („a tény”, a hely, az esemény felé). Vagyis inkább nincs is semmiféle arca, hanem ennek a kétféle dolognak a szétválaszthatatlan egysége, világban-benn-ne-lét, ahogy a fenomenológusok mondják: egyszerre alakulok magam is az érzetben és történik valami az érzet által, az egyik a másik révén, az egyik a másikban.” Lurie és Vostell a méltánytalan, embertelen helyzetekre ad választ, megoldást. Művészetük kiáltás, figyelmeztetés, hogy soha ne ismétlődjön meg az, ami már megtörtént.
Szapora Márk Aurél
10
A digitális eszközök demokratizációja miatt egyre több felhasználóból vált idővel alkotó: gondoljunk például a ma már nem létező, az intenetes grafikát a 90-es évek végén forradalmasító Adobe Flash vagy a vizuális HTML-szerkesztők megjelenésére. Tulajdonképpen most is ez a helyzet: vannak olyan korai felhasználók a mesterséges intelligencia területén, akik képesek olyan nyelven utasítani a számítógépet, amely jó minőségű mozgóképet generál. Ahogy egyre inkább beszivárgott a hétköznapokba a mesterséges intelligenciával generált tartalom, a nemzetközi művészeti szcénában is egyre több felhívás, pályázat, szimpózium és persze startup jelent meg. Iványi-Bitter Brigitta 2022 elején kezdett el foglalkozni mesterséges intelligencia alapú videógeneráló alkalmazásokkal, és hozta létre az Animatr AI Video Platformot, ami már elérhető és ingyenesen tesztelhető az animatr.ai címen.
Seres Szilvia
14
A Dél-Pesti Centrumkórház Szent László Telephelyén, az Onkológiai Osztályon vagyunk. Ez a 29-es pavilon. Az itt található nagyívű gyűjtemény egy olyan állandó kiállításon van bemutatva, amit az infúziós állványokat tologató betegek éjjel-nappal „látogathatnak”. Hogy kerülnek ezek a műtárgyak ide? Esterházy Péter írót itt kezelték 2015-től. (A Hasnyálmirigynapló című, utolsó kötetének ez a háttér-története.) Kezelőorvosa, prof. Dr. Bodoky György, nemzetközi hírű onkológus, osztályvezető főorvos, egyben műgyűjtő és műpártoló volt. Az író és az orvos kreatív együttgondolkodása során kérdések merültek fel. Hogyan lehetne a kórházak fehér, steril falainak monotóniáját oldani? Hogyan lehetne könnyíteni a betegek benttartózkodásának unalommal terhes szigorán? A válasz egy gyűjtemény létrehozása volt, melyre kortárs alkotókat kértek fel. Esterházy képzőművész barátai szívesen fogadták az ajándékozás ötletét.
Kozák Csaba
18
A hagyományos festői téma (a fény változása egy tárgyon) variációiból egy zenei struktúra lép elő, a változás absztrakt, egyszerű kijelentése. Jean-Luc Marion francia fenomenológus A látható kereszteződése című könyvében azt vizsgálja, hogy miért fontos a festészet a filozófia számára: a láthatóság miatt. A festészet kérdése nem más, mint a láthatóság kérdése. A perspektivikus látás a látásunk fő összetevője. Ahhoz, hogy megpillanthassuk a láthatót, szükségünk van a tárgy és az észlelő közti „ürességre”, mely magában rejti a festészet lényegét, mely valójában láthatatlan. Ez a gondolat az, ami Szilágyi Teréz képeit meghatározza.
Nagy Barbara
21
Olyan képi világot mutat be az alkotópáros, amely egyszerűségében mond radikálisan ellent a mai, kusza, túl színes, t úlmozgásos, információk özönével terhes külvilágnak. Ha bármelyik kép előtt megállunk – kizárva a közönség, a terem zsibongását, azaz magunkra maradunk a művel – bepillanthatunk egy láthatatlan ablakon, nemcsak a képbe, a rétegek közé, a mélyükbe, hanem egyúttal a két festő világába is. És a rétegek mélyén megtapasztaljuk e világ zenéjét, felfedezhetjük titkait. Nekem itt – talán nem véletlenül – Erik Satie Gnossienne című zongoradarabja jut eszembe, amely olyan, mint egy utazás az abszolút intimitásba.
Láng Eszter
24
Flusser a hagyományos képet ontológiai szempontból jelenségnek tekinti, a technikai képet fogalomnak. A technikai kép a hagyományos képeket reprodukcióval helyettesíti, (és kiszorítja a szöveget az írásokból). A fotó előbb vázolt „ablak a világra” felfogása évtizedekig tartotta magát, mivel „minden örökre az emlékezetben akar maradni, és mindig megismételhető lenni… minden képernyőre, … fotóra kívánkozik, hogy önmagát faktummá tegye.” De közben a környezetünk, a digitalizálódó világ és vele a technikai kép apparátusa, a fotó funkciója, szerepe és jelentősége is radikálisan megváltozott, ami kihatott a fotósok képzésének intézményes hátterére és tartalmára is.
Palotai János
36
Lugossy István, fotóművész, operatőr, filmrendező, akit régi művész barátai a hallgatag Joelnek hívtak, az idén életmű díjat kapott, igaz nem a fotográfusi tevékenysége, hanem számos saját rendezésű dokumentumfilmje, és néhány játékfilm kiváló operatőri megoldásai miatt. A kitűntetésen ő maga is elcsodálkozott kissé, már csak azért is, mert különösen a rendszerváltás előtti hosszú évtizedekben szinte alig kapott lehetőséget az alkotásra, annak ellenére, hogy már a főiskolán készült filmjei, mint például az Agárverseny, a Vasárnap, majd a Bódy Gábor rendezésében elkészült Amerikai Anzix is nagy elismerést váltottak ki szakmai körökben.
Kovács Ágnes
ie
inside express: ADAM PENDLETON: Blackness, White, and Light | Kurátor: Marianne Dobner | MUMOK, Bécs 2023. 3. 31. – 2024.1.7. (részletek a kiállításból) © Fotók: Eln Ferenc
