Skip to main content

Tartalom:

A borítón | TASNÁDI JÓZSEF: Gép Éden, 2021, intervenció (kinetikus hanginstalláció), részlet | Apóriák, 2022, MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, 2022.02.26.–05.21.
inside express | KISS RICHÁRD: World Wide Map #1, Algoritmikus képmontázs, inkjet print, MDF lemezre kasírozva, 180×95 cm
4 | Tolnay Imre: Szín-geometriából sarjadó | Maurer Dóra: Térfestés
10 | Andrási Gábor: Két tétel | Tasnádi József munkáiról és írásairól
16 | Süli-Zakar Szabolcs: Apóriák elé | Élményutazás Tasnádi József munkái közt
20 | Boros Lili: Post Partum – Post Mortem | Győri Andrea Éva (1983–2022)
27 | Földényi F. László: A test határai | Nemes Anna képeiről
30 | Schuller Judit Flóra: Vendégség a tekintet magányában | Neogrády-Kiss Barnabás: Szemmunka
36 | Máthé Andrea: Fényévek | Farkas Zsófia szobrászművész és szentendrei festők kiállítása
inside express | Kortmann Járay Katalin: Burok, 2021, keménygipsz, polimer és zománcfesték, 50×20×15 cm | People look like flowers at last, 2022, polimer, zománcfesték, 48×15×10 cm

ie

KISS RICHÁRD: World Wide Map #1, Algoritmikus képmontázs, inkjet print, MDF lemezre kasírozva, 180×95 cm

4

A győri kiállítás negyven éves előzménye, hogy Maurer Dóra 1982-ben megbízást kapott Dieter Bogner művészettörténésztől az ausztriai Buchberg kastély toronyszobájának „kifestésére”. A boltíves toronyszoba falait borító architektonikus sávrendszer egyszerre képvisel emocionális festőiséget és matematikai elveken alapuló szín-geometriát. Lépten-nyomon szembesülhetünk a kulturális felismeréssel, hogy miként az építészet, úgy a festészet is egy adott kor plasztikus öndemonstrációja, önazonosságának érzékletes mérője

Tolnay Imre

10

Húsz éve Tasnádi művészete gondolati-konceptuális indíttatását tekintette meghatározónak („tervművészet”-nek nevezte); és a hangsúlyt az értelemre, a kiérlelt jelentésre, a mű kifejezésszerűségére helyezte. Ma a víziót és az eseményszerűséget látja döntőnek, és – meglehet, ez a korral is jár – megnövekedett számára az érzelmek jelentősége. „Rájöttem, hogy nem szabad értelmet keresnem abban, amiben az érzelem dominál, a művészetnek tehát nem értelme, hanem érzelme van. A művészet értelme maga az érzelem, az érzelemgenerálás.” Ehhez a passzushoz érve erősödött meg a gyanúm: Tasnádi Erdély Miklós Marly tézisek (1980) című szövegét gondolta újra. És valóban, a katalógus elején álló írása – ahonnan az iménti idézet is származik –, a Küszöb így végződik: „Hogy mi a művészet, azt megállapítani sem, eldönteni sem… csak megérezni lehet.” (Erdély első tézise: „Hogy mi a művészet, azt megállapítani nem, csak eldönteni lehet.”)

Andrási Gábor

16

Mark Fisher, korunk meghatározó, radikális „punkkulturális” teoretikusa szerint a mai fiatalok ahistorikusak, egy emlékezetellenes kultúrába született generáció képviselői, akik az időt előre csomagolt, digitális jelenszeletek formájában észlelik. Ezzel szemben Tasnádi talánya gyakran táplálkozik az álom és az emlékezés puha mezőiből. Művei definiálhatók olyan emblémákként, melyek magukba sűrítik az alaptörténetet és az időt, és elsősorban nem a jelenre mutatnak.

Süli-Zakar Szabolcs

20

Győri Andrea női test köré vont érdeklődésével nem azt a feminista hagyományt testesíti meg, amely az uralkodó narratívák és hierarchia megkérdőjelezésével, a nő reprezentációjának kritikáját és újraírását valósítja meg, hanem a saját és mások tapasztalatát aktiválva a test performatív szemléletében, a betegség okozta transzformáció okán a test hibrid megjelenítéseit adja. Művei a családról, nőiségről, önképről, önértékelésről tettek fel kérdéseket, a fizikai és pszichológiai szükségletek, az öngondoskodás és partnerkapcsolat formáit érintve, azok szétszálazhatatlan viszonyaival kapcsolatban, a határok elmosódását hangsúlyozva.

Boros Lili

23

Az idegenségben vagyok a leginkább otthon – ezt érzem, amikor ezeket az új festményeket nézem. Van is bennük valami ijesztő, viszolyogtató, ami megtorpanásra késztet – az, amit a német unheimlich-nek nevez, és ami szó szerint az otthonosságtól való megfosztottságat jelent. Freud szerint akkor tűnik fel az Unheimliche, amikor láthatóvá válik az, aminek sötétben kellene maradnia. Nemes Anna képei pontosan ezt teszik.

Földényi F. László

25

A művészet egyik fő axiómája, hogy az alkotó által közvetítve nézhetünk és csodálkozhatunk rá a világra: belehelyezkedve egy másik ember világszemléletébe – akár már jól ismert –, mindennapi környezetünkre is egy új, szokatlan perspektíván és szűrőn keresztül tekinthetünk rá. A megismerés azonban sose lehet teljes, még akkor sem, ha a látványt közvetlenebb módon leképező fényképezőgép válik a közvetítés eszközévé. Neogrády-Kiss Barnabás Szemmunka című kiállítása – mindezt szem előtt tartva –, mégis meginvitálta a kívülről érkező látogatót a művész világába, ahol egy 90 fokra „szűkült” látótér objektívje által rögzített narratíva jelent meg, amelynek felfejtésén keresztül érkezhettünk el az alkotó és saját univerzumunk közös metszetébe.

Schuller Judit Flóra

32

Farkas Zsófia több mint húsz évig tartó első pályaszakasza után, 2021-ben – látszólag hirtelen fordulattal, de valójában alapos és átgondolt előkészületeket követően – üvegszobrokat kezdett készíteni, amelyek nemcsak az anyaghasználat, de a formanyelv terén is megújulást hoztak a szobrászatában. Bár az egyetem első évében – üveglapok ragasztásával, öntapadó fóliára nyomtatott fotók felhasználásával – már kísérletezett üvegszobrokkal, ezt az irányt akkor nem folytathatta, mivel tanulmányai idején a képzési struktúra az üveget kizárólag az iparművészeti oktatáshoz sorolta.

Máthé Andrea

ie

KORTMANN JÁRAY KATALIN: Burok, 2021, keménygipsz, polimer és zománcfesték, 50×20×15 cm | People look like flowers at last, 2022, polimer, zománcfesték, 48×15×10 cm

A weboldalon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.