Skip to main content

Tasnádi József: Egyensúly molekula 101 | Képlet | Kityezs | Metaxy | Üres szoba

Egyensúly molekula 101, 2017, 2020, fa, aranyfüst, arany zsinor, LED kijelzők, elektronika, ~ 450×120×550 cm © Fotó: Tasnádi József

Egyensúly molekula 101 | 2017, 2020

Meglehet, hogy…

Az egyensúly – egy szellemi energia generátor.
A szellemi energia – egy inspiráció generátor.
Az inspiráció – egy figyelem generátor.
A figyelem – egy részvétel generátor.
A részvétel – egy értés generátor.
Az értés – egy bölcsesség generátor.
A bölcsesség – egy egyensúly generátor.

A munkát egy igen jelentős tajvani technológiai vívmány inspirálta, jelesül a Taipei 101 toronyépületben elhelyezett 660 tonnás lengésszabályzó, melynek szerepe az épület kilengéseinek ellensúlyozása, nagy szelek és földrengések idején.

A technológia nem csak önmagában érdekes, hanem azért is, mert az önmagán túlmutató jelentések kutatására inspirál. Arra, hogy a technológiában vagy a mögötte rejlő metaforákat keressem. Hogy megtaláljam a gyakorlatiasság metaforáit.

Tasnádi József

Egyensúly molekula 101, 2017, 2020, fa, aranyfüst, arany zsinor, LED kijelzők, elektronika, ~ 450×120×550 cm © Fotó: Biró Dávid

Képlet | 2020

Suzuki odament a táblához, és rajzolt egy ellipszist. Középen húzott két vízszintes párhuzamos vonalat. Azt mondta, hogy az idom felső fele a relativitás világa, az alsó az Abszolútumé, az, amit Eckhart a Földnek nevezett. A két párhuzamos az egót vagy az értelmet jelentette (kis é-vel). A rajz egésze pedig az értelem felépítését mutatta. Majd arról beszélt Suzuki, hogy az értelem képes magát elhatárolni önnön élményeitől, érkezzenek azok akár a relativitás világából az érzékszervek révén, akár az Abszolútumból az álmokon keresztül. Vagy arra is képes, hogy elszigetelje magát a tetszéseitől és nemtetszéseitől, az izlésétől és az emlékezetétől, s hogy együtt áradjon az Értelemmel (nagy É-vel).

John Cage

Képlet, 2020, rozsdamentes acél, plexi, alumínium, fa, elektronika, ~ 100×30×250 cm © Fotó: Biró Dávid

Képlet, 2020, rozsdamentes acél, plexi, alumínium, fa, elektronika, ~ 100×30×250 cm © Fotó: Biró Dávid

Kityezs | 2020

Egy befagyott tavon hasaló emberekről beszélnek, akik a jéghez szorítva fülüket – hallani vélik a tó mélyéről felszivárgó harangzúgást. Mondják, hogy nyári napokon – Kityezs kupoláinak képe is felsejlik a víz tükrén.

Tasnádi József

Kityezs, 2020, bronz, rozsdamentes acél, plexi, üveg, víz, elektronika, ~ 380×70×250 © Fotó: Biró Dávid

Kityezs, 2020, bronz, rozsdamentes acél, plexi, üveg, víz, elektronika, ~ 380×70×250 © Fotó: Tasnádi József

Kityezs, 2020, bronz, rozsdamentes acél, plexi, üveg, víz, elektronika, ~ 380×70×250 © Fotó: Tasnádi József

Kityezs, 2020, bronz, rozsdamentes acél, plexi, üveg, víz, elektronika, ~ 380×70×250 © Fotó: Biró Dávid

Metaxy | 1996, 2020

Metaxy = Intervallum = Átmenet

Dinamikus tér – a kitapintható és metaforikus realitás, amelyben a fizikai (izomrendszeri) tevékenységünket kifejtjük, más szóval: az a tér, amelyben mozgunk (élünk). Ebben a térben a távolságokat meg kell tenni, azaz a valós teret a szukcesszivitás jellemzi.

Geometrikus tér – a látott vagy képi realitás, a vizuális valóság (képek és reprezentálások összessége), melyben a szemlélő tevékenységünket fejtjük ki. Ebben a térben a távolságokat elképzeljük, azaz a geometrikus teret a szimultaneitás jellemzi.

A dinamikus tér – a megtett tér – háromdimenziós; a geometrikus tér – a látott tér – kétdimenziós. A megtett tér (egzisztencia) tételezi a látott teret (az individumot). A dinamikus (megtett) tér viszonyában a geometrikus (látott) tér statikusnak fogható fel. A látható tér képe akkor jön létre, amikor a menetelő ember megáll, és a további megteendő utat, mint lehetőséget kezeli. A megteendő út = intervallum. Abban a pillanatban, amikor a reális intervallum átalakul egy virtuális kiterjedéssé és a fizikai erőfeszítés tényleges megtétele helyett, csak feltételes erőfeszítés van (lehetőség), ekkor beszélhetünk látható térről. A látható tárgyak képében tulajdonképpen feltételezett vagy lehetséges fizikai (izomrendszeri) működéseket, illetve erőfeszítéseket látunk.

Andrei Pleșu

Metaxy, 1996, 2020, rozsdamentes acél, kamera, monitor, gömb, elektronika, ~ 300×70×250 cm © Fotó: Biró Dávid

Metaxy, 1996, 2020, rozsdamentes acél, kamera, monitor, gömb, elektronika, ~ 300×70×250 cm © Fotó: Biró Dávid

Metaxy, 1996, 2020, rozsdamentes acél, kamera, monitor, gömb, elektronika, ~ 300×70×250 cm © Fotó: Tasnádi József

Üres szoba | 2020

Úgy tűnik, hogy az üres szoba valahogy képtelen üres maradni. Lassan ellepi a csend, aztán meg a por. Szarvasbogarak tanyáznak benne. Néha áthalad rajta a fény, máskor még a pillantás is behatol.

Az üres szoba olyan hely, ahol az üresség ellenére konfliktus van. A látszólagos „eseménytelenség” az üres szoba belső konfliktusa. Az ő üres magányügye. Egy üres belső világ, amely üres akar maradni.

Egy belső világ, amely homályban akarja tartani – és tartja is – önnön külső képét. Az üres szoba szándékosan hamis képet mutat magáról. El akarja hitetni, hogy benne valóban nincs semmi, hogy tényleg csak üresség van benne.

Elképzelhető, hogy az üresség csak önmaga társaságában érzi jól magát. Mert csak így tud önmaga lenni. Mert, csak akkor szerezhet tudomást önnön azonosságáról. Elképzekhető, hogy nem akarja, hogy bármi is behatoljon – tudván, hogy annak a bárminek a betolakodása tulajdonképpen megszünteti, megsemmisíti az üresség lényegét, ami nem más, mint maga az üresség. Az üresség egyedül akar lenni.

Tasnádi József

Üres szoba, 2020, műanyag (3D nyomat), üres szoba, ~ 150×250×300 cm © Fotó: Biró Dávid

Üres szoba, 2020, műanyag (3D nyomat), üres szoba, ~ 150×250×300 cm © Fotó: Tasnádi József

Üres szoba, 2020, műanyag (3D nyomat), üres szoba, ~ 150×250×300 cm © Fotó: Biró Dávid