Skip to main content

save as…1

A Föld bőre egyrészt festmények, tárgyak,2 és egy videómű egymást kifejtő és moderáló térbeli installációja. Másrészt Korodi Luca személyes ’pszcihogeográfiája’ a Földről. ’Rámutatás’ a Föld és az ember döntően autopoetikus viszonyára, és a valós kapcsolatuk esemény-horizontjának esetlegességére: a 3D valóság a 2D ábrázolás fogságába esik a történelmileg változó (evolúciós) XD3 megértő- és megjelenítő-képzelet paradigmáiban.4

A Korodi féle Föld-festészeti színpadon a tudományos-technológiai szingularitás, a történelem, a közgazdaságtudomány, és a politika, lép fel. De egyben a nézőtéri oldalt is megjeleníti, ahol a figyelem ’sodródásban’5 egy félelemből és közösség vágyból berobbanó imperatívusz dominál, miszerint személyes viszonyra kell lépnünk a Földdel!

A Föld-projekciós mértani motívumok újrahasznosításával Korodi ’eltéríti’ látványát és összeköti a festészetét a történelemben lezajlott világ-felméréssel (geográfia) és a térképészettel (kartográfia). Ebben az általa kikisérletezett festészetben a világ realista-illuzórikus ábrázolása egymás mellett áll a konceptualista, és az adatalapú megjelenítéssel: várják a lájkokat, hogy mennek, vagy maradnak, vagy majd együtt lépnek fel. A konceptualista változat szerint a Föld és az ember megmentésében érdekében szinte minden lehetséges. Leginkább azonban az emberi képzelet és a kommunikáció felszabadítására, radikális átalakítására van szükség. A realista-illuzórikus változat szerint pedig a Földnek bőre van, ami valamiként (lásd a videót) a szem számára is megragadható, vagy egy kis csellel a Föld mértani absztraktját látatja Korodi bőrnek: mindenesetre a két ábrázolási mód, az absztrakt és a realista itt játékosan támogatják, erősítik és nem gyengítik egymást.

Van egyáltalán bőre a Földnek? A saját bőrünkig ér a flóra és fauna, épp ebből a közelségből és az érintkezésből van valódi „bőr-tapasztalatunk”. Az emberi merészség okán megismertük a troposzszférát (Mount Everes). Képzeletünket felváltotta a technológiai, így a sztratoszféra (meteorológiai léggömbök), a mezoszféra (a meteorok smirglije), a termoszszféra (a sarki fény és az űrrepülőgépek polca), és az exoszféra (a világűrbe való elrugaszkodás pontja) úgymond mindennapi gyakorlat.

A 21. századi antropocén6 kor embere a Föld iránt érezni kíván. Tele van bűntudattal. Ám a képzelet nem állt le.7 Ki dönti el, hogy lesz, hogy mi lesz?

1

Liget Galéria, Budapest, 2021. szeptember 3–23., ld. http://www.ligetgaleria.c3.hu/dupla0203.htm (utolsó belépés a szövegben hivatkozott webhelyekre: 2022. június 26.)

2

Például a LIFE magazin egy száma. A lap 1943-as március 1-ei kiadásának címlapjáról egy houstoni és egy bostoni lány mosolyog: Lucile-nek ez az első manöken munkája, Cherry már négy hónapja dolgozik a szakmában. Mindketten zakóban, fehér ingben, nyakukban csokornyakkendő – „egy újabb elhódított darab a férfi-ruhatárból, szól a belső cikk alcíme. Ez évben már látszik, hogy nem csak a divatnak hódolók, de az elfoglalt, szorgos asszonyok is felfedezték maguknak a jól szabott férfiöltönyök kényelmét és ápoltságot sugárzó stílusát.” – írja Janesch Péter építész. Ld. Korodi Luca: A Föld bőre / project 1. https://balkon.art/home/korodi-luca-a-fold-bore-project-1/

3

Az X a megjelenítő képzelet dimenzioális váltakozására utal, például a két alapvető szélső pontot, a mindenkori egyéni, művészi alkotói képzelet esetét, valamint a tudományos vizualizáció adatokon és arányokon alapuló eljárás rendjét. A Föld és az ember kapcsolatának ábrázolása minden történelmi korszakban széles skálán mozgott, hiszen egyrészt felhasználta a mitológiai, irodalmi, filozófiai, matematikai, tudományos, szimulákrum stb. elemeket, másrészt mindig szorosan tükrözte az épp aktuális ábrázoló (pld Wiiliam Blake) egyéni, tárgyra vonatkozó világlátását.

4

Pl.: uralmi vágyában. Lásd a történelmi korszakok természet felfogásának és ábrázolásának váltakozását.

5

A ’sodródás’ és az ’eltérítés’ Guy Debord által kifejlesztett és megfogalmazott szituácionista technikák és kifejezések, amelyek egyrészt a mások által létrehozott esztétikai elemek (pl. szövegek, képek, elméletek) újrahasznosítására, a sodródásra (détournement), másrészt a rendelkezésre álló társadalmi és kulturális tér alternatív felhasználására, az eltérítésre (dérive) és újra strukturálására vonatkozik, amivel sajátos és személyes pszichogeográfiák hozhatók létre

6

https://hu.wikipedia.org/wiki/Antropoc%C3%A9n

7

Korodi jegyzete: „Odüsszeusz cselt alkalmazott és ezzel fölülírta a sorsot. Vagyis számtalan helyzetben kijátszva az isteneket érvényesítette saját akaratát, segítve a trójai háború kimenetelét, közvetett hatásokkal. Amikor menekülnek a legénység fülét viasszal tömi be, magát pedig az árbocrúdhoz kötteti, hogy semmiképpen ne szabadulhasson el. Így meg tudta hallani a tiltott éneket, a szirének énekét, anélkül, hogy veszélybe sodródna. Kezébe vette sorsát. Adorno szerint itt kezdődik a konceptuális művészet. A túlélés, kreativitás és az evolúciónak nincs vége!”

Korodi Luca: A Föld bőre / The Skin of Earth / project 2 | Cosmos, selyem, festék, 2,5×3,5 m | Tensed Earth, rugalmas textil, horgászzsinór

KONTEXTUS.

Új kísértet járja a világot, az antropocén kor kísértete. Az antropocén kor legfontosabb üzenete: a Föld kiszolgáltatottsága az emberi civilizációnak. A Föld és egyben az ember megóvása bonyolult és összetett. Még az alapprobléma megragadása és a javítási, pozitív forgatókönyvek előállítása is nehézkes. Ráadásul a megoldás legalább annyira kommunikációs, mint természettudományos, politikai és közgazdasági.

A kommunikációnak például ki kell terjednie gyakorlatilag a teljes 21. századi népességre, nemzeti kormányokra, gazdasági rendszerekre ugyan úgy, mint arra, hogy meg kell értenünk a Föld, a flóra és fauna, sőt bizonyos tekintetben a teljes univerzum „nyelvét”. Valójában újra kell alkotnunk az emberi civilizáció brandjét, középpontban a Földdel, a természeti és létrehozott dolgokkal, valamint az emberrel.

A jelenben kell megoldást találnunk, miközben visszafelé (az emberi történelem hajnaláig, sőt a világ keletkezéséig), és előre is kell gondolkodnunk, mert ami most megoldásnak tűnhet, nem biztos, hogy akár egy emberöltő múlva is az lesz. Mindez legalább annyira adatokon és objektív ismereteken múló feladat, mint az emberi, teremtő képzeleten múló feladat. Az Arrival (2016, r.: Denis Villeneuve)8 című film például arra figyelmeztet, hogy az univerzum és a földi civilizációnk kiútja csak a képzeletünk felszabadításával, radikális átalakításával és átstrukturálásával oldható meg.

Az embernek új képzeletre és új szerződésre9 van szüksége a világgal, a természettel, a dolgokkal, az állatokkal, az ásványokkal, az eszmékkel, a joggal, a tudománnyal, mindennel. Egy új világ-képletre, amelyben minden kalkulus egyenrangú. Egy új kommunikációs és jogi képviseletre, a „dolgok univerzális parlamentjére”.

8

https://www.imdb.com/title/tt2543164/

9

Michel Serres: A természeti szerződés. Ford.: Seregi Tamás, Kijárat Kiadó, Budapest, 2021.

Korodi Luca: A Föld bőre / The Skin of Earth / project 2 | Skin colour, zászló

Korodi látszólag a Föld-projekciókból indul ki.10 Minél nagyobb az ábrázolt terület, annál nagyobb a torzítás. Méret, forma, távolság, arány – ezek közül csak néhány lehet pontos. A kartográfia a tudományos vizualizáció legrégebbi és egyik legfontosabb eredménye. Történelmi alapesetei az otthon, a kincs, a zsákmány, az ellenség helyének rögzítése, az elfogási vagy menekülési tervek. A LIFE magazin említett a számában 14 oldalon mutatja be Buckminster Fuller Dymaxion World-nek elnevezett térkép-találmányát, a középső két karton oldalpáron színes nyomású, kivágható és az utasítások szerint összeállítható modellel.

A projekció egyrészt képzelet, tapasztalat és adat, másrészt elrugaszkodás, torzítás, és dimenzióváltás. Korodi abból indul ki, hogy a képzelet és a valóság két dimenziós ábrázolása valójában egy sor addig elkülönülő társadalmi dimenziót is egybenyitott. A tér egyszerűsített ábrázolása egybe nyitotta a gazdaság, a tudomány, a technológia, a politika, a pszichológia dimenzióit és máig ható pörgést okozott. A természettudományon alapuló technológia valójában a „világ feltérképezése”,11 a Föld testének, bőrének ’letapogatása’, amely magával hozta az emberi önkép és az emberi reprezentációk megváltozását is. A pozitív ismeretszerzés azonban gyorsan haditechnikává züllött. Végső soron a „képzelet adatokba rendezése” szélsőséges ideológiákhoz, a gyarmatosításokhoz, és az elszenvedett világtörténelmi katasztrófákhoz vezetett.

A világ adatcsomaggá változtatása a Föld felmérésével azonban csak épp kezdetét vette. A jelen és a közeli jövő épp ennek a metamorfózisnak a jegyében bontakozik ki. A Föld hiperrealisztikus ábrázolása elvezetett az egyének, és a társadalmak adatalapú, ’kommunikációs-realizmusához’. Ennek az útnak a veszélyeire, csapdáira, új teremtményeire, chyméráira, gép-ember-állat-eszme-adat-spektrákulum szörnyeire történik rámutatás a munkákon keresztül.

10

A mértani projekció során egy gömb formájú test felszíni adatait síkon feleltetik meg, a három dimenzióba rendezett pontokat két dimenzióba vetítik. Ez – a meghatározott matematikai szabályok vagy mértani törvények szerinti áttétel – a térképészek dilemmája, ugyanis valamilyen torzítás elkerülhetetlen. A földabrosz kiterítésére tehát több módszer létezik – a lefejthető vetületek esetében az ábrázolandó gömbfelületet egy megfelelő érintő henger –, vagy kúpfelületre vonatkoztatják. Ide tartozik a világtörténelmünket leginkább meghatározó, Gerardus Mercator által 1569-ben készített világtérkép.

11

Alexander von Humboldt: Cosmos (1854–1862)

Korodi Luca: save as…, | The Whole Earth Catalog original 1972 | Félcsillagos könyv-dombormű | Collage Boesner katalógus | Life magasin 1943, galeri ffrindiau, 2021 © Fotók: Janesch Péter

A Föld bőre centrumában az egyszerű festészeti eszközökkel létrehozott és érzékeny vizuális ’eltérítés’ és ’sodródás’ áll, amely egyszerre strukturálja és jellemzi a belső emberi képzelőerőt és a tapasztalat alapú világmegismerést. Egyben kritika alá vonja az ideológiai, és a képzeletbeli jelenségeket a képekben objektiválódott világlátással (Weltanschauung). A Korodi féle ’rámutatás’ eseménye abban nyilvánul meg, hogy a Föld és ember személyes viszonyában ábrázolásra kerülnek a látvány-konstrukciók ’burkai’. Például a tudományos vizualizáció, a fogyasztási glamour, a mindennapi info-kommunikációs létezés vizuális komment áradata, valamint a látványosság társadalmának (spektrákulum) művi építményei, amelyekkel a belső, pszichés és intellektuális teremtő képzelet képeit helyettesítjük.

Korodi Luca: save as…, Earth Monument, relief, secco © Fotók: Sulyok Miklós

A belső egyéni, személyes képek szembe állnak a külső képek, vélekedések és dolgok koherens és konszenzuális hiperrealitásával, a szimulákrummal.12 E kettő harcban áll a figyelmünkért, sőt az identitásunkért. A két fél, az (1.) az energiát adó belső képek, a teremtő képzelet, a személyességet igénylő, a ’mundus imaginalis’,13 áll szemben (2.) a kritika nélküli elfogadást, és puszta követést igénylő külső képekkel, a médiába, az ember lakta terekben, a fogyasztás aktusaiban, az ismeretszerzésben felhalmozott és hömpölygő képek özönével, azaz a szimulákrum hiperrealitásával.

12

Jean Baudrrillard kifejezése, amely az eredeti kép külső referenciálitásának teljes felszámolására törekszik.

13

Henry Corbin kifejezése.

Korodi Luca: Two western portre, 2020, olaj, fa, 35×35 cm © Fotó: Sulyok Miklós

Ez a mindennapos harc a képzeltünk megragadására, és a figyelmünk fenntartására, végső soron olyan filozófiai, etikai, tudományos, kommunikációs alapzatokért folyik, mint az igaz és a hamis, a valódi és a nem-valódi, az értékes és az értéktelen, a jó és a rossz. A világ egy élő archívummá változott, ahol az internet, az applikációk és a felhasználók egybevont cselekvésaktusai a jelent egyrészt muzealizálják, másrészt reanimálják, remixelik és minden eddigi emberi tapasztalatot felülmúlóan újjá varázsolják.14

Ebben a nagy és mindenre kiterjedő antropocén+szingularitás kombójában megszülető ’új-mitológiában’ egyszerre van szükségünk személyes ÖnKépre (kik vagyunk), és VilágKépre (mit akarunk). Az emberi önarckép átváltozása szelfivé csak egy puszta kiáltás a figyelemért. A szelfi az a bőrréteg, amellyel a digitális adathalmaz elválasztódik a valódi testtől, és a belső lélektől, tudattól. A világ személyes elképzelésének lecserélése a spektrákulumra pedig egy külső, hatalmi vizualizációval való kollaboráció. Hasonlít a katonai álcázás-megtévesztés-elrejtés műveleteire.

14

Martin Burckhardt – Dirk Höfer: Minden és semmi. A digitális világpusztítás feltárása. Ford. Lénárt Tamás, Atlantisz Kiadó, Budapest, 2015.

Korodi: „A túlélés, kreativitás és az evolúciónak nincs vége!”

A Föld bőre projekt, bár a művész és műtárgyai által állt elő, de az általa bele kódolt rámutatás, sodródás és eltérítés aktusaival, eventjeivel egyben túl is mutat rajta. Mintegy keretet ad, hogy az antropocén kísértetjárást alaposan megfigyeljük, felkészültté, kezdeményezővé, felszabadulttá váljunk, hogy megértsük azt, ami van, és elérjük azt is, aminek lennie kellene, de nincs.15

15

Vilém Flusser: Nomádok. 2000, 1991/9. sz., 26–35.

A weboldalon cookie-kat (sütiket) használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk látogatóinknak. A cookie beállítások igény esetén bármikor megváltoztathatók a böngésző beállításaiban.