Bár néha az lehet az érzésünk, hogy Velencében magunk mögött hagyjuk a környező világ minden gondját, de ez nem teljesen van így. Ezt igazolja a Scuola Grande della Misericordia kék és sárga zászlókkal borított épülete, mely most a városba kihelyezett ukrán pavilonnak ad helyet. A háborús helyzetre való reakcióként pár hét alatt megszervezett kiállítás címében utal fő céljára, a szabadság védelmére való felhívásra: This is Ukraine: Defending Freedom @ Venice 2022.

…

Továbbra is a női alkotóknál maradva (akiknek középpontba állítása az idei Biennále fő törekvése) az egyik legismertebb kortárs művész, Marlene Dumas (1953) egy nagyszabású, retrospektív kiállítással van jelen a Palazzo Grassiban.

…

Bármilyen gazdag legyen is a városi kiállítások sora, a legnagyobb várakozás és érdeklődés mindig a Biennále két fő helyszínét (Arsenale, Giardini) övezi. Természetesen minden évben meghatározó, hogy a kurátor vagy a kurátorok milyen központi témát választanak. Idén Cecilia Alemani egy bátor döntéssel az ismeretlenebb vagy háttérbe szorult alkotókat állította előtérbe. Erre utal a kiállítás címe: „Az álmok teje” (The Milk of Dreams), mely egy Leonora Carrington (1917–2011) idézet.

Darida Veronika

Deim Pál születésének kilencvenedik évfordulóján friss szempontok alapján tekintette át az életművet a Ferenczy Múzeumi Centrum. A korábbi, összegző jellegű tárlatokkal ellentétben a Deim Pál: Csendek című, szűkített életműkiállítás nem a festészeti életműre összpontosított, hanem a tér fogalmán keresztül értelmezte Deim sokszínű munkásságát, a táblaképektől kezdve a plasztikákon át egészen a köztéri pályaművekig és az emlékművekig. A legújabb kutatások során olyan művek és tervek is felszínre kerültek, amelyek eddig ismeretlenek, vagy kontextualizálás hiányában értelmezhetetlenek voltak.

Deim Réka

Saint-Paul-de-Vence-ban két alapítványi kiállítóhely is van, amelyek jelentős gyűjteménnyel rendelkezik: a Fondation CAB és a Fondation Maeght. Utóbbit, amelyet a Marguerite és Aimé Maeght alapított, 1964-ben nyitotta meg André Malreaux író, a házaspár barátja, s egyben az akkori kultúráért felelős miniszter.

Máthé Andrea

Drámáinkat, sorskérdéseinket, a civilizáció, a kultúra, az érték fogalmának alapkérdéseit teszi fel tehát újra meg újra és szűri át munkáin és akcióin sajátosan Ai Weiwei. Az önmagunk elé, részben önmagunkból emelt torlaszok, múltunk és jelenünk fizikai és szellemi hordalékát gyúrja műalkotássá, vagy csupán emeli át a nyugati civilizáció teremtette intézmény, a múzeumok tárgyvilágába. (Át)mentés másként, talán kevésbé mocskos időkre.

Tolnay Imre

Természetes is meg nem is, amit láttunk: szürreális látványként falból kinövő képzetek vs magányos, bálványszerű, pucérított újplatonikus test. Nehéz volt hozzájuk férni, megsaccolni a súlyukat: kimozdíthatatlannak tűntek. A teljesen komoly plasztikai élmény, nézet azonban a néző egyetlen irányváltoztatása által megszűnhetett – akár megmosolyogtató –, jelleget-formát válthatott. Kibillent az aktuális jelenük, az új szituációk révén immár a néző által tágult a horizont. Minden elkezdett szépen beállni egy misztikusabb, romantikusabb perspektívába, mert érezhető volt, hogy a racionalitás útján előreláthatóan nem érünk megnyugtatóan célt. Még annak ellenére is ezt éreztük, hogy az obszerváció és a belátás, egyidőben a relatívval folytatott játékkal, kulcsfogalommá vált.

Majsai Réka

Lak Róbert akvatikus múzeumát azért érzem kifejezetten izgalmasnak, mert vannak ugyan ökológiai olvasatai is, ugyanakkor a fenti modellel szemben nem tudunk elvonatkoztatni az anyagok saját esztétikai akaratától, attól az erőtől, mely azt akarja, hogy felfedezzük. A famaradványok, építészeti anyagok és a vetített fénymintázatok a három természet gyártási egységét sugározzák, de olyan örvényszerű és hallucinogén módon, mely a látogató immerzív bekebelezésére törekszik, hogy ezáltal mi is a gyártódás részévé váljunk, vagy felismerjük, hogy mindig is a részei voltunk.

Nemes Z. Márió

Lehet-e jelentős műalkotás kiindulópontja egy elszenvedett gyötrelmek értelmezését segítő gyakorlat? Hogyan lényegíthetők át a halálközeli tapasztalatot dokumentáló szelfik és imaszerű lírai jegyzetek egy művészkönyv egyenrangú alkotóelemeivé? Aki elmélyed a Csontó Lajos eddigi főműveként szemlélhető kiadványban, amelyért a művészt idén Rosti-díjjal jutalmazták, az jó eséllyel választ kap ezekre a kérdésekre.

Áfra János

Love me Kosher! Ez áll a Dorothergasse-i zsidó múzeum plakátján, amely a bécsi zsidó közösség legfontosabb emlék- és találkozóhelye. De hogy lehet „kóserül” szeretni? A kóser (káser) szó héberül azt jelenti: alkalmas, tetsző, megfelelő, vagyis a kiállítás a megfelelő, tetsző szerelemről és házasságról szól, amelyet a Tóra előírásai szigorúan szabályoznak. A kiállítás, mint a kedvcsináló ismertető írja, azonban nemcsak erről szól, hiszen Bécsben vagyunk. Abban a városban, amely nemcsak a bigott keresztény vallásosság, hanem a 19. század utolsó évtizedeiben a szexualitás tudományos kutatásának centruma is volt.

Kovács Ágnes

Balogh István Vilmos, azaz Steven Balogh művészi pályája három városhoz, előbb Budapesthez és Szentendréhez, majd New Yorkhoz kapcsolódott. Az ÚjMűhely Galéria az az eddigi életmű bemutatására vállalkozott, az 1980-asévekben készült szöveges, konceptuális jellegű alkotásaival kezdve egészen a 2022-ben, a szentendrei Régi Művésztelepen készült akrilképeivel bezárólag. Legújabb munkái visszautalnak korai, identitáskereső alkotásaira – keretbe foglalva így a kiállított műveket.

Boros Lili