Tartalom:

A borítón: BOZZAI DÁNIEL: Barta Bartos Ernő: Dolgozzatok mert fogy a kenyér! (1919), 2017, rizográf print Magánideológiák, Az MKE Művészeti és Művészetelméleti Szakkollégium Kötöde munkacsoportjának kiállítása © Fotó: Neogrády-Kiss Barnabás
inside express | PÓLYA ZSOMBOR: Egy kiállítás nézői, 2016, 30 db instax fotó | Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület
4 | SZIPŐCS KRISZTINA: Art Needs You Need Art | Kochi-Muziris Biennále 2016 (2. rész)
9 | FEHÉR DÁVID: Fennmaradó festészet | Hencze Tamás, Nemes Márton: Shaping Realities
14 | BÁN ZOLTÁN-ANDRÁS: Festői éhezőművész – idegen planétán | Mokry-Mészáros Dezső: Idegen világ
19 | NAJMÁNYI LÁSZLÓ: SPIONS | Hetvenegyedik rész
26 | MAJOR RÉKA: „Azt a fáklyát vinni kell” | Tettek ideje. Lakhatási mozgalmak a 20. században. Életmód és társadalmi mozgalmak a modernitásban 3.
31 | NAGY ZSÓKA: Az emlékezés nyomai – nyomatékos emlékezet | Németh Ilona: „Mindent becsomagolni…”
34 | STRAUSZ LÁSZLÓ: A dualizmuson túl | Enyedi Ildikó: Testről és lélekről (2017)
36 | SZEGEDY-MASZÁK ZSUZSANNA: Merce Cunningham Common Time című retrospektív kiállítása
inside express | ZÁVORSZKY-SIMON MÁRTON: Tömeg, 2016, háztartási festék,
vászon, 150 × 200 cm | Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület

inside express

PÓLYA ZSOMBOR: Egy kiállítás nézői, 2016, 30 db instax fotó | Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület

A szobrászat évezredes tradíciói, az időtlenség, a nemes és, drága anyag áll itt ellentétben az értéktelen, az ideiglenes, illetve az üres, a hiányzó, a halandó fogalmaival: a tengereken úszó ócska gumicsónakokkal, a menekültek által használt, majd a parton eldobott mentőmellényekkel, a mentőhajók fedélzetén kapott takarókkal, a vékony sátrakkal – a háborúk és az éhség elől menekülő milliók törékeny földi létének efemer kellékeivel.

Szipőcs Krisztina

A festészet legújabb kori teóriái két pólus között sodródnak: az egyik oldalon a médium autonómiájába vetett hit, a másikon az elanyagtalanodás folyamatának konstatálása. A festészet feltámadásának ígéretével a médium végére és halálára vonatkozó elbeszélések szembesülnek, és rendre bebizonyosodik, hogy egyik álláspont se bizonyul maradéktalanul helytállónak.

Fehér Dávid

… Mokry-Mészárosnak (talán a „barbár” Bartókot leszámítva) alig van valami köze a magyar kortársai kultúrájához – nem csak külföldön, de hazájában is szellemi éhezőművész lett. Kortársi kontextus nélkül pedig nem lehetséges siker. Voltaképpen még művészi teremtés sem.

Bán Zoltán-András

„Az igényes ember nem tolerálja a számára kellemetlen, megalázó helyzetet. Amint észleli, megpróbálja korrigálni. Ha nem sikerül, belehal. Az igénytelen mindent elvisel, diktatúrát, rabszolgaságot, mocskot. …” – mondta a SPIONS frontembere egy nyári nap hajnalán, Párizsban, a Notre Dame katedrálisra néző kávéházi teraszon.

Najmányi László

Nagyon fontos visszatérni a büszkeség szóra. Hiszen a kiállítás folyamatosan „emlegetett poklokat” mutat meg azoknak is, akik el se tudják képzelni az ilyen fokú, mélységű nyomort, de azok számára is, akiknek így telnek a hétköznapjaik.

Major Réka

Ebben a „szép új világban” a képekkel, vizuális jelekkel történő kommunikáció központi szerepe vitathatatlan, elég csak az államilag finanszírozott propagandakampányokra, hírportálokra gondolunk: az álhírek reneszánszát éljük, amelyek feldolgozásához nem minden társadalmi szereplő rendelkezik szükséges eszközkészlettel.

Majsai Réka

Az emlékezés aktusának bármely megnyilvánulása komoly identitásgeneráló jelentőséggel bír. Az erre vonatkozó diskurzusba kapcsolódó álláspontok mind a múlthoz való viszonyulás, az arra való emlékezés módjának a modernitással összefüggésben megjelenő változásairól számolnak be.

Nagy Zsóka

A Testről és lélekről tehát a test és az elme/szellem problematikáját, a perceptuális és a szintetizáló elmeműködés interakciójának lehetőségeit vizsgálja egy fantasztikus tűnő történeten keresztül, ahol két egymástól alapvetően eltérő tulajdonságokkal felruházott, ellentétes jellemű szereplő az álmaikban szeret egymásba.

Strausz László

A retrospektív tárlat címe – Common Time – Cunningham saját kifejezése, mely arra utal, hogy szemben a 19. századi, változó sikerű és néha erőltetett Gesamtkunstwerk és szinesztézia kísérletekkel, a Cunningham-féle előadásokban a különféle művész(et)i megnyilvánulások (mozgás, hang, vizuális látvány) egymástól függetlenül léteznek, és csak az előadás közös idejében találkoznak.

Szegedy-Maszák Zsuzsanna

inside express

ZÁVORSZKY-SIMON MÁRTON: Tömeg, 2016, háztartási festék, vászon, 150 × 200 cm