A Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészeti és Művészetelméleti Szakkollégiuma Gypsum munkacsoportjának kiállítása

Labor Galéria, Budapest
2018. november 22 – november 30.

Kurátor: Albert Ádám, Lázár Eszter

Kiállító művészek:
Agárdi Fanni
Albert Ádám
Gheorghita Borbála
Jakab Tamara
Jovánovics György
Káldi Richárd
Puklus Péter
Pusztai Barbara
Tehnica Schweiz
Sámsondi Kiss Béla
Szemerey-Kiss Balázs
Szövényi István

© Fotó: Kudász Gábor Arion

A Formaképzési stratégiák a Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészeti és Művészetelméleti Szakkollégiumának 2017-ben elkezdett kutatási projektje, amely az intézményben található gipsz szemléltetőeszközök és műtárgymásolatok szerepét vizsgálta a felsőfokú rajz-és restaurátor oktatásban.

Az MKE 1871-es alapításától változó intenzitással gyarapodó oktatási célú tárgyakat 2011-ben a Művészeti Anatómia, Rajz- és Geometria Tanszék tanára, Albert Ádám kezdte el rendszerezni (anatómiai preparátumok, építészeti makettek, gipszminták, valamint a 19. században készült festett izomtani öntvények), a restaurálási munkát Káldi Richárd irányította.

Emellett a 2016/2017-es tanévben Káldi mentorálása alatt egy új munkacsoportot indult „Gypsum” néven, ahol a művészeti oktatásban (és építészképzésben, ipariskolákban) korábban fontos szerepet játszó gipszmásolatok kerültek a fókuszba Agádi Fanni, Georgita Borbála, Pusztai Barbara hallgatók részvételével.

A gyűjtemény a rajzi-anatómiai, geometria és építészeti tárgyak oktatásának strukturális és módszertani lenyomataként, az akadémiai művészképzéshez és az intézménytörténethez (a szemléltetőeszközök gyűjteménybe kerülési körülményei, története, és jelenlegi státusza, a gipszek művészetoktatási hagyományban betöltött szerepe) kapcsolódó kutatások szempontjából nélkülözhetetlen forrás.

A tanszékek hosszú távú együttműködését eredményező intenzív szakkollégiumi kutatás során több tematikus irány is felmerült, különböző szemináriumi témákkal, gyakorlati feladatokkal bővítve az egyetemi curriculumot.

A gyűjtemény darabjai nem csak a korábbi évszázadokat átívelő oktatási modellek szemléletes relikviái. Egy újraaktiválható készlet, amely amellett, hogy a kortárs művészetoktatásban, a rajzoláshoz vagy a restauráláshoz is szükséges alap, a kortárs művészeti gyakorlatok számára is inspiráló: akár a gipszet mint korábban inkább csak szobrászati segédanyagként, egyfajta melléktermékként használt matériát, akár az ókori másolatokat és azok olykor kalandos utóéletének feldolgozását vesszük alapul.

A gipszről leginkább egy mintavételi eljárásra, valaminek a lenyomatára, másolatára, vagy akár építészeti elemek alapanyagára asszociálhatunk; különböző funkcióval és méretben gipszből születtek újjá például az antikvitás remekművei (az MKE épületében is találkozunk több 19. században készült másolattal). A „sorozatgyártás” során újabb és újabb jelentések tapadnak az anyaghoz, a formaképzési metódushoz, a mintavételhez mint művészeti gesztushoz.

A (felépített) valóság negatív lenyomata egyszerre utalhat a hiányra, annak a pótlására irányuló szándékra, vagy az emlékezésre, függetlenül attól, hogy a másolás, az appropriáció vagy a remake a művész alkalmazott módszere, és, hogy mi az „újrajátszás” médiuma.

A Laborban megrendezésre kerülő kiállításon a több száz éves iskolai szemléltetőeszközöket hazai kortárs művekkel együtt mutatjuk be, ahol a másolat és az eredeti, a tanulmány és a kész mű referenciái között szándékosan nem állítunk fel hierarchiát, ahogy a kiállítótéri és a műtermi szituációkat is szeretnénk egymásba folyatni a Labor tereiben. A vizuális előképek, fotók, jegyzetek, műtermi beállítások nem egy lezárt kutatási eredményt mutatnak be, hanem szabad asszociációs tárházként különböző szituációkat és olvasatokat idéznek meg.

Forrás: facebook.com/events/715904015446881/

© Fotó: Kovács Gyula

© Fotó: Kovács Gyula

© Fotó: Kovács Gyula

© Fotó: Kovács Gyula

© Fotó: Kudász Gábor Arion

© Fotó: Kudász Gábor Arion

© Fotó: Kudász Gábor Arion

© Fotó: Kudász Gábor Arion

© Fotó: Kovács Gyula

© Fotó: Kovács Gyula

© Fotó: Kudász Gábor Arion

© Fotó: Kudász Gábor Arion

© Fotó: Kovács Gyula

© Fotó: Kudász Gábor Arion

© Fotó: Kovács Gyula

© Fotó: Kovács Gyula