7

Valami a foszfénjelekből, Valami a VALAMI szó betűiből, Számok, KENYÉR VÍZ | 1987–1990

Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest
2018. április 20 – június 24.

© Fotók: Eln Ferenc

Türk Péter: KENYÉR VÍZ-sorozat [1-4.], 1990, papír, ragasztó, porfesték | Valami a VALAMI szó betűiből [1-12.], 1988, műnyomó papír, porfesték

Türk Péter: Számok [1-4.], 1987–1988 k., műnyomó papír, porfesték | Valami a foszfénjelekből [1-18.], 1987, műnyomó papír, porfesték

Türk Péter: Valami a foszfénjelekből [1-18.], 1987, műnyomó papír, porfesték

Türk Péter: KENYÉR VÍZ-sorozat [1-18.], 1990, papír, ragasztó, porfesték

Valami a foszfénjelekből, Valami a VALAMI szó betűiből, Számok, KENYÉR VÍZ | 1987–1990

Az itt kiállított munkák annak a nézőpontváltásnak a dokumentumai, amelynek eredményeképp alapvetően átalakulnak Türk elképzelései a művészet-tudomány-hit viszonyrendszer hierarchiájáról, illetve az isteni és a művészi teremtés kapcsolatáról.

Az 1980-as évek tudományos szövegektől, kutatási eredményektől is inspirált, az „optikai és a lelki összefüggéseit” kutató sorozatai istentapasztalatának közegében egy megváltozott valóságértelmezés lenyomataivá válnak. A terepet a már birtokolt tudás: a megelőző időszak egy-egy kérdéskört szisztematikusan kibontó, egyre kifinomultabb kutatási eljárásai biztosítják, készítik elő. A korábbi hasonló, fotóalapú műtípusoktól eltérően, ahol „az előtűnésnek és a megjelenésnek” kiemelt szerepe volt, Türk most más technikát alkalmaz: festékporos vatta érintéseivel teszi láthatóvá a víztiszta ragasztó megszáradás után „láthatatlanná” váló ecsetnyomait. A foszfénjelek formákba-csoportokba rendeződő „képtábláit”, majd a Számok, illetve a VALAMI (betű)konstrukcióit másfél-kétéves szünet után a KENYÉR VÍZ sorozat „alaprajzai” követik. Az értelmezési keretek, a szellemi háttér megváltozása többletjelentést ad a rejtőzködő rétegek festékporral előhívott, mintázatba összekapcsolódó részleteinek. A foszfénjelek „formaadattára”, a VALAMI enigmája átadja a helyét a KENYÉR és VÍZ bizonyosságának.

A Gémes Péternek ajánlott Le Mans-i anzix (1997) egymásra csúsztatott és kivetített diáinak egymásra rajzolása idő- és térzárványként sűrítve mutatja Türk szemével mindazt, amit a művésztárs Gémes már nem láthatott, mivel betegsége miatt nem tudott részt venni a közös franciaországi kiállításon (Dix artistes hongrois, Abbaye de l’Epau, 1994).

A Sárga görbe bögre körbe Türk utolsó munkája 2015-ből, amelyben visszatér az őt egész életművében foglalkoztató gyűréses, a „görbe síkot” kiterítő technikához.

Százados László

Türk Péter: Sárga görbe bögre körbe, 2015, gyűrt kenyérpapír, üveg

Türk Péter: Le Mans-i útirajzok Gémes Péternek, 1997, papír, toll

<em>minden nem látszik</em> – TÜRK PÉTER (1943–2015) életműkiállítása | 1
<em>minden nem látszik</em> – TÜRK PÉTER (1943–2015) életműkiállítása | 2
<em>minden nem látszik</em> – TÜRK PÉTER (1943–2015) életműkiállítása | 3
<em>minden nem látszik</em> – TÜRK PÉTER (1943–2015) életműkiállítása | 4
<em>minden nem látszik</em> – TÜRK PÉTER (1943–2015) életműkiállítása | 5
<em>minden nem látszik</em> – TÜRK PÉTER (1943–2015) életműkiállítása | 6
<em>minden nem látszik</em> – TÜRK PÉTER (1943–2015) életműkiállítása | 7
<em>minden nem látszik</em> – TÜRK PÉTER (1943–2015) életműkiállítása | 8
<em>minden nem látszik</em> – TÜRK PÉTER (1943–2015) életműkiállítása | 9
<em>minden nem látszik</em> – TÜRK PÉTER (1943–2015) életműkiállítása | 10