Ősz Gábor: SPOMEN C/1. (Tetraeder), 2017, camera obscura, színes negatív, archív pigment print, 228×198 cm, ED 3+AP

Vintage Galéria, Budapest
2018. január 16 – február 9.

Jó néhány éve kezembe akadt egy fotóalbum, Spomenik1 címmel. A második világháború küzdelmének emlékműveit dokumentálta. 
Ezek a volt jugoszláv partizán mozgalom háborús harcainak helyszínein Tito megbízására készült műemlékek a nép hősiességét, bátorságát és büszkeségét szimbolizálták, illusztrálták. Jugoszlávia azon kevés megszállt ország közé tartozott, amelyik önmagát szabadította fel a partizán mozgalmak révén. Logikus gondolatnak tűnne, hogy más nemzetközi példákhoz hasonlóan ezek az emlékművek is figurális módon öntsék formába a jól ismert hősiesség pátoszát. Bár az emlékművek funkciója itt sem változott, de olyan korszerű szemlélettel közelítettek a témához, amelyben az erő és a szándék egyedülálló módon sugárzik belőlük. Némelyikük a gravitáció vagy statika törvényeit megkérdőjelező objekt. Bizarr, egyedi, nonfiguratív mivoltuk és technikai korszerűségük, beton és fém megjelenésük a hatalom, a dicsőség és a hősiesség furcsa parafrázisai. Érdekes jelenség, hogy elkerülve a hagyományos megközelítés formáit, hiteles kordokumentumai maradtak az akkori avantgárd művészeti törekvéseinek. Ez a kor szelleme, a modernizmus optimista lendülete, a jövőbe vetett idealizmus a délszláv polgárháború pillanatában végleg értelmét vesztette.

*

A spomen szerbhorvátul emléket jelent.

1

Jan Kempenaers: Spomenik, The Monuments of Former Yugoslavia, Roma Publications, 2010, Amszterdam | jankempenaers.info | issuu.com

Ősz Gábor: Spomenik A (Cube), 2017, grafit, tinta, szén, archív pigment print, vegyes technika, 21×30 cm, 30×43 cm | fotó: Sulyok Miklós

Ősz Gábor: Spomenik B (Cylinder), 2017, grafit, archív pigment print, 44×50 cm | fotó: Sulyok Miklós

Ősz Gábor: Spomenik C (Tetraeder), 2017, grafit, fluoreszkáló toll, színes ceruza, archív pigment print, vegyes technika, 57×53 cm | fotó: Sulyok Miklós

Ősz Gábor: Spomen, 2018, kiállítási nézet | fotó: Sulyok Miklós

Az a kérdés vetődött fel, hogy mi lehet a kapcsolat az absztrakt formák és az összetett fogalmak között, és valamifajta képi jelentéssé alakítva, ha úgy tetszik egyfajta dimenzionális transzformáción keresztül, hogyan módosulhat absztrakt fogalmak és formák jelentése. Sokéves képelméleti kísérleteimhez kapcsolódik ez a gondolat is.

A gyakran geometriai formákat alkalmazó emlékművek egy régi elképzelésemet, kép- és geometriai formák kapcsolatának elméletét ébresztették újjá. Kiválasztottam néhány Spomeniket, amivel közelebbről szerettem volna foglalkozni. Választásom a háromszög alapú gúla, vagyis a tetraéder, a kocka, és a henger formáit használó emlékművekre esett. A geometrikus testek tudományos, módszertani megközelítésén túl metaforikus felhasználásukra, építészeti alkalmazásukra számtalan példát találunk, hiszen ezen testeknek misztikus, ezoterikus, szakrális, szimbolikus értéket tulajdonítottak. Különleges erővel ruházták fel, és a művészet számtalan területén alkalmazták, éppúgy, mint jelen esetben a partizán erő kifejezésére.

Ősz Gábor: Spomen A/3. (Cube), 2016–17, camera obscura, színes negatív, archív pigment print, 228×198 cm, egyenként 73×73 cm, ED 3+AP

Ősz Gábor: Spomen A/4. (Cube), 2016–17, camera obscura, színes negatív, archív pigment print, 292×219 cm, egyenként 73×73 cm, ED 3+AP

Ősz Gábor: Spomen A/1. (Cube), 2016–17, camera obscura, színes negatív, archív pigment print, 292×219 cm, egyenként 73×73 cm, ED 3+AP

A kiválasztott geometrikus formájú műemlékekhez hasonlatos geometriai test formájú kamerát építettem, olyan méretben, hogy az általam alapul vett 8×10 inch-es (20×25 cm) síkfilm megfelelő formában illeszkedjék a geometriai testekbe. A kamerák a camera obscura módszerével, de 360 fokos szögben, az idomokat határoló, befoglaló forma teljes belső palástjára egy időben készítettek képet. Az így létrejött fénykép síkban kiterítve, két dimenzióban nyerte el végleges formáját.

Mivel a fény egyetlen ponton, valahol a geometriai idom felületén elhelyezkedő lyukon keresztül hatol az idomunk belső terébe, ezért megannyi különböző szögben éri el a sík és görbült felületeket. A öszetett képi rendszer vizuálisan nehezebben megközelíthető formában tovább absztrahálja az egyébként is absztrakt objekteket. Az absztrakció egyfajta elszakadás a tapasztalati úton létrejött ábrázolástól. Az ily módon létrejött képek nem mint értelmezés, hanem inkább a geometrikus testnek, valamint a metaforikus jelentések dekonstrukciójaként jelennek meg. Az ábrázoló geometria egyik alapvető lényege az átjárhatóság megteremtése dimenziók között, a tér értelmezésének tudományos vizsgálata. A kérdés, hogy az összefüggések milyen gellert kapnak ebben a bizarr tükröződésben, és hogy a dekonstrukció lehet egyfajta szellemi rekonstrukció vetülete.

Ősz Gábor

Ősz Gábor: Spomen A (Cube), 2017, camera obscura, 23×23×23 cm | fotó: Sulyok Miklós

Ősz Gábor: Spomen B (Cylinder), 2017, camera obscura, 27×23×26 cm | fotó: Sulyok Miklós

Ősz Gábor: Spomen C (Tetraeder), 2017, camera obscura, 26×21×25 cm | fotó: Sulyok Miklós

Ősz Gábor: Spomen, 2018, kiállítási nézet | fotó: Sulyok Miklós

Ősz Gábor: Spomen B/1. (Cylinder) 2017, camera obscura, színes negatív, archív pigment print, 196×248 cm, ED 3+AP

Ősz Gábor: Spomen B/2. (Cylinder) 2017, camera obscura, színes negatív, archív pigment print, 196×248 cm, ED 3+AP

Ősz Gábor: Spomen C2. (Tetraeder), 2017, camera obscura, színes negatív, archív pigment print, 228×198 cm, ED 3+AP

Ősz Gábor: Spomen B/3. (Cylinder) 2017, camera obscrura, színes, negatív, archív pigment print, 248×196 cm, ED 3+AP