Kisterem, Budapest
2018. január 17 – február 16.

1891. február 24-én alakult a Fegyver és Gépgyár Rt., a FÉG. Sok konyhában látható egy Calor II. elnevezésű falifűtő a népszerű termékeik közül. A calor jelentése latinul hő. Eredetileg ezt a címet szántam ennek a tárgycsoportnak. (Erről a szó ismeretlensége, illetve a color szóhoz túlságosan hasonlító hangalakja miatt tettem le.)

Káldi Katalin: Hő | Heat, 2018, Kisterem, kiállítási nézet | Fotó: Sulyok Miklós

A rubor vöröset jelent, szintén latinul. 2013–15-ben jószerével csak piros képeket festettem. Ennek az volt az oka, hogy nagyobb tétel volt évek óta bontatlanul a készleteim között, a dobozokra pillantva felismertem, hogy cselekvő, aktív képek előállítására ezek felhasználása a legkézenfekvőbb megoldás. A makett jellegű, egy-egy együttállást rögzítő képeket le kellett váltsák a „szembejövő” mozgást mutató ábrák.

A nyelvekben meghatározható sorrendben keletkeztek a színnevek, az első három színnév megjelenési sorrendje minden nyelvben azonos: először a fekete és a fehér, majd pedig a piros színek nevei alakultak ki, a továbbiakban már mutatkozik némi eltérés. Tehát akár innen is tudható, hogy a piros a legfontosabb szín, amelyre nagyon élesen reagálunk. A piros színnel való közlés hatékony.

Egy idő múltán a másik cselekvő szín, a sárga is előkerült. Eltűnődve ennek a néhány évnek a vásznait borító pigmenteken, úgy véltem, ideje felsorolni, megnevezni őket.

Mi van ezeken a képeken? Festék. Milyen festék? Ilyen festékek. Egyfajta enciklopédiaként gondolok ezekre a Színtan címet viselő képekre, egyre sűrűsödő, gyorsuló felsorolásban mutatják a megelőző évek pigmentjeit, egy pontból sugározva.

Káldi Katalin: Egy, 2016, olaj, vászon, 40×50 cm | Fotó: Sulyok Miklós

Káldi Katalin: Turbulencia halmaz, 2017, olaj, vászon, 65×65 cm | Fotó: Sulyok Miklós

Káldi Katalin: Színtan, 2017, olaj, vászon, 30×50 cm | Fotó: Sulyok Miklós

Káldi Katalin: Pont II., 2017, olaj, vászon, 60×120 cm | Fotó: Sulyok Miklós

Az elemek mindegyik munkán egy pontba futnak össze, függetlenül attól, hogy ezek az alapegységek egy térbeli idom tárgyszerű ábrázolásai (függőón, henger, egy kúp végtelen számú éle, bármi), vagy tetszőleges színű síkidomok (háromszögek).

Ez az egy pont az, ami felé itt minden törekszik. És ami egy, az abszolút, arra irányul minden. Az irányulás nagyon lényeges ezekben a munkákban. A vektor olyan mennyiség, amelynek nagysága mellett iránya is van. Ezeken az ábrákon az az újdonság, hogy nem a „van”-ság mutatkozik meg rajtuk, nem bizonyos konstellációk, viszonyok, hanem hogy haladnak, és a haladásuk mutatkozik meg.

Káldi Katalin: Nagy turbulencia, 2017, olaj, vászon, 65×65 cm | Fotó: Sulyok Miklós

Káldi Katalin: Négy turbulencia, 2017, olaj, vászon, 30×50 cm | Fotó: Sulyok Miklós

Káldi Katalin: Hő | Heat, 2018, Kisterem, kiállítási nézet | Fotó: Sulyok Miklós

A rotor jelentése forgó, a műszaki nyelvben pedig egy forgó villamosgép feszültséget gerjesztő részét jelenti. Turbulenciáknak neveztem el az ilyen mozgást sejtető képeket.

Tubizmusnak nevezték némi iróniával Fernand Léger festészetét az általa is kedvelt hengeres formák plasztikussága miatt. Az 1924-ben forgatott Mechanikus balett című filmje gazdag tárháza a számosságnak és fémes csillogásoknak. Ezért csak szeretettel tudok gondolni rá. A fémes csillogás és a csillagrombolók káprázata itt is, ott is kivillan, mint az archaikus sci-fikben. A Testek sebessége I-III. címet viselő képeken látszó hengerek is ugyanazzal a lassúsággal vagy gyorsasággal haladnak, mint az űrhajók, vagy mint Thomas Pynchon Súlyszivárvány című regényében a lövegek.

Káldi Katalin: Testek sebessége I., 2017, olaj, vászon, 80×80 cm | Fotó: Sulyok Miklós

Káldi Katalin: Testek sebessége II., 2017, olaj, vászon, 80×80 cm | Fotó: Sulyok Miklós

Káldi Katalin: Hő, 2017, gipsz, 48×56,5 cm | Fotó: Sulyok Miklós

Káldi Katalin: Hatékonyság, 2016, olaj, vászon, 60×120 cm | Fotó: Sulyok Miklós

Kicsit kitérnék még a munkámat mindig is kísérő számosságra. Az első gipszöntvény, aminek itt a fényképe látható, egy, az átlói által négy részre tagolt téglalap, egy festmény méreteihez igazodik. Itt is a középpont, az Egy az érdekes, olyannyira, hogy fontos volt számomra, hogy ez az egy pont emelkedjen ki a fal síkjából, közelítsen néhány centimétert, jöjjön szembe, öltsön testet, gipsz testet. Ezt követte két másik gipszöntvény, felismerve, hogy bármennyi él tarthat az egyetlen pont felé, lehet akár három vagy öt is. A háromszög alakú gipsztest egyúttal olyan, mintha egy tetraédert szemlélnénk szemből. A tetraéder az első az öt szabályos platóni test közül, Platón a tűz elemet társította hozzá, és már meg is érkeztünk a hőhöz. Az ötszög alakú gipsz tárgy szándékosan került a kúpot ábrázoló festmény mellé, így egymás mellett még tisztábban mutatják, hogy csak és kizárólag a középpontjuk számít, az a közös nevező bennük.

A militáns, stratégiai játékokban (sakk) a haladás, a helyváltoztatás a szervező erő, az evidencia. Ez az evidencia nyilvánul meg az újabb munkáimban.

Káldi Katalin

Káldi Katalin: Hő | Heat, 2018, Kisterem, kiállítási nézet | Fotó: Sulyok Miklós

Káldi Katalin: Ötszög, 2017, gipsz, 48×48 cm | Fotó: Sulyok Miklós

Káldi Katalin: Kúp, 2017, olaj, vászon, 60×120 cm | Fotó: Sulyok Miklós

Káldi Katalin: Hő | Heat, 2018, Kisterem, installáció nézet | Fotó: Sulyok Miklós