Barnaföldi Anna, Szécsényi-Nagy Loránd | Legkedvesebb kísérleteim

Budapest Galéria
2018. január 19 – február 25.

A kiállítás a Balkon kortárs művészeti folyóirat, a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület és a Budapest Galéria együttműködésében jött létre. A Balkon által alapított, 2017-ben negyedszer átadott INSIDER-díjat a folyóirat inside express című rovatában az elmúlt évben bemutatkozó alkotók közül Barnaföldi Anna és Szécsényi-Nagy Loránd nyerte el. A művészek közös kiállítással mutatkoztak be a Budapest Galériában.

A kiállítás címét és tematikus keretét Öveges József 1957-től a Magyar Televízióban azonos címen sugárzott, közkedvelt tudománynépszerűsítő műsora adta. A Kossuth-díjas fizikus, közismert nevén Öveges professzor ismeretterjesztő sorozata nemcsak a mindennapok részeként láttatta a bonyolult fizikai és kémiai folyamatokat, hanem személyiségével és performatív előadásmódjának fesztelenségével mintegy beavatottá is tette a nézőt. A sorozatban bemutatott egyszerű, bárki által elvégezhető és megérthető kísérletek testközelbe hozták a természettudományos megfigyeléseket összegző, ám a laikusok által gyakran hozzáférhetetlennek tűnő képleteket.

Öveges professzor kísérletei nyomán Barnaföldi Anna és Szécsényi-Nagy Loránd tudományos-fantasztikus vizsgálódásai olyan kérdésekre keresik a válaszokat, hogy mi történne akkor, ha a tudományos képleteket műtárgyakként értelmeznénk? Milyen képet láthatunk, ha egy csillagászati távcsőben megfordul az alapfunkció? Hogyan működik a kontextusából kiemelt, fizikai törvényszerűséget szemléltető rajz egy tetszőlegesen kiválasztott bibliai idézettel párosítva? Milyen képet rögzít az egész napos expozíció során egy szolárgrafikához hasonlatos fotográfiai technika?

A Barnaföldi Anna rajz- és videóműve az Öveges professzor kísérleteihez kötődő reflexiókon túl változatos módon kapcsolódik az egykor (1899–1916) Budapesten működött Uránia Tudományos Színház szórakoztató ismeretterjesztő előadásaihoz.

Szécsényi-Nagy Loránd multimédia installációja és analóg fotósorozata a környezet csillagászati léptékű összefüggéseinek feltérképezéseire tesz kísérletet. Megfigyelései és leképezései olyan objektekre és meditatív folyamatokra fókuszálnak, mint a csillagászati távcső médiuma, a csillagok relatív mozgása vagy a mozgások által fokozatosan kirajzolódó pályaívek követése. Analóg fotósorozatának rögzítéséhez egy szolárgrafikához hasonlatos fotográfiai módszert is kikísérletezett.

BARNAFÖLDI ANNA: Média-etűd II. ‒ Tudományos montázs, 2017

BARNAFÖLDI ANNA: Média-etűd II. ‒ Tudományos montázs, 2017

1957. június 13-án az első stúdióból közvetített adás részeként sugározták Öveges József professzor előadását a Magyar Televízióban. Öveges Legkedvesebb kísérleteim című műsora közkedvelt tudománynépszerűsítő program volt a televízióban. Egyszerű, bárki által elkészíthető és így megérthető fizikai és kémiai kísérleteket mutatott be. A kísérletek egyszerűségéhez és könnyű magyarázatához igencsak hozzátartozott Öveges személyisége és performatív előadásmódja.

Tudományos montázs című munkám Öveges kísérleteinek interpretálása, egyfajta reflexió, mely videóperformanszként egy képernyőn megjelenő tükröződésekben látható. Öveges előadása és saját performanszom közös montázsképbe kerülve új kontextus teremt arra vonatkozóan is, hogy miként működhet együtt egy „képzőművészeti perfomansz” és egy fizikai kísérlet demonstrációja.

BARNAFÖLDI ANNA: A bőr, 2017‒2018, videó

BARNAFÖLDI ANNA: A bőr, 2017–2018

„(Három részben, 114 színesen vetített képpel és 18 mozgófényképpel
az Uránia tudományos színház részére Pekár Gyula úr távollétében és helyett.)”

KARINTHY FRIGYES

A mű Karinthy Frigyes A bőr című Uránia-paródiájának rekonstrukciója. A paródia szövegét felhasználva elkészítettem az előadás hangjátékát, vizualizációnak pedig egy prezentációt állítottam össze a szöveg alapján, amelybe saját interpretációm is beleszövődik.

Az Uránia Tudományos Színház 1899‒1916 között működött Budapesten a VII. Kerepesi (ma Rákóczi) út 21. alatt, a mai hasonló nevű mozi helyén. Előadásait kép-, majd kisfilmvetítés kísérte. Az Uránia ismeretterjesztő előadásokat tartott, felhasználva a kor technológiai újdonságait is. Az előadásokat élő zene kísérte, az előadónak pedig kiváló performatív készséggel kellett rendelkezni, hogy minél szórakoztatóbb legyen a bemutató, mely egy előre megírt szövegkönyvből történt.

Pekár Gyula leghíresebb ‒ egyidejűleg kis könyvként is megjelentetett ‒ A táncz című, 1901-ben az Urániában tartott ismeretterjesztő előadásához készítette Zsitkovszky Béla, az intézet főgépésze a hasonló című mozgókép-illusztrációt Blaha Lujza, Márkus Emília, Fedák Sári, Varsányi Irén, Hegedűs Gyula és más hírességek közreműködésével. Ezt a kisfilmet tartja a szakirodalom az első magyar (néma) filmnek.

Karinthy Frigyes Így írtok ti című művében Pekár Gyula Táncának karikatúráját is megírta. A bőr humorának éle eredetileg nem is elsősorban a személynek, hanem az avítt ismeretterjesztő műfajnak szólt: „S most el kell búcsúznunk a bőrtől! Az újkor diadala az, hogy annyi embernek munkát, kenyeret, megélhetést kölcsönözhet az ipar, mely mindnyájunk üdvén, kényelmén fáradozik. (Kép: egy maori-főnök)”

BARNAFÖLDI ANNA: Véletlen, 2011, tus, papír, 42×52 cm egyenként

BARNAFÖLDI ANNA: Véletlen, 2011

Mi lenne, ha úgy értelmeznénk bizonyos tudományos képleteket, mint egy műtárgyat?

Mi lenne, ha elvonatkoztatnánk attól, hogy a feladat ténylegesen megoldható és inkább jelként értelmezve próbálnánk megfejteni a képleteket, mint egy alkotást nézve a kiállítótérben.

Mi történik, ha a fizikafeladatok rajzait kiemelem a kontextusból? Véletlen című művem során a fizika példákból, feladatokból kiemeltem az ábrákat, és véletlenszerűen bibliai sorokat társítottam hozzájuk. Ezáltal a képek új jelentést nyernek. A művet így mindenki értelmezni tudja, még az is, aki egyáltalán nem ismeri fel az ábrákat. A nézők teljesen önálló, új jelentést hoznak létre az képhez.

BARNAFÖLDI ANNA: Véletlen, 2011, tus, papír, 42×52 cm egyenként

BARNAFÖLDI ANNA: Véletlen, 2011, tus, papír, 42×52 cm egyenként

BARNAFÖLDI ANNA: Véletlen, 2011, tus, papír, 42×52 cm egyenként, 10 rajz a sorozatból

SZÉCSÉNYI-NAGY LORÁND: 1 nap, 2017, analóg fotósorozat

Régóta foglalkoztat környezetünk csillagászati léptékű összefüggéseinek feltérképezése. Az analóg fotósorozat képkockáin csillagunk relatív mozgásának megörökítésével ‒ azaz Napunk útjának megfigyelésével ‒ vizsgálom a tér és az idő összefüggéseit. Időbeliség tekintetében a szolárgráfiához hasonló fotográfiai technikát kísérleteztem ki, mellyel egész napos expozíciójú képeket készítettem különböző helyszíneken.

Az adott tereken leírt Nap-pályaívek az idő lenyomatát rögzítik, és egyben a relatíve elmozdulni látszó csillagunk effektív rajzolatát is jelentik.

SZÉCSÉNYI-NAGY LORÁND: 1 nap – Calçada do Monte, giclée print, 73×39 cm, 1 nap – Miradouro de Nossa Senhora do Monte, giclée print, 39×73 cm

SZÉCSÉNYI-NAGY LORÁND: 1 nap – Rua Boavista, giclée print, 68×68 cm, 1 nap – Ponte 25 de Abril, giclée print, 68×68 cm, 1 nap – Jardim do Rio, giclée print, 68×80 cm

SZÉCSÉNYI-NAGY LORÁND: 1 nap – Calçada do Monte, giclée print, 73×39 cm

SZÉCSÉNYI-NAGY LORÁND: 1 nap – Miradouro de Nossa Senhora do Monte, giclée print, 39×73 cm

SZÉCSÉNYI-NAGY LORÁND: 1 nap – Rua Boavista, giclée print, 68×68 cm

SZÉCSÉNYI-NAGY LORÁND: 1 nap – Ponte 25 de Abril, giclée print, 68×68 cm

SZÉCSÉNYI-NAGY LORÁND: 1 nap – Jardim do Rio, giclée print, 80×68 cm

SZÉCSÉNYI-NAGY LORÁND: Pályaív, 2017

Az installáció a csillagászati távcső médiumát vizsgálja, alapfunkciójának megfordításával. A funkció visszájára fordításával láthatóvá válik, hogy mi történik, ha a távcső fő optikai eleméül szolgáló parabolatükröt nem a végtelenből érkező sugarak egy pontban fókuszálására használjuk, hanem ellenkezőleg, a fókuszpontba helyezett világító test fényének párhuzamosított sugarait irányítjuk a végtelen felé.

Az installáció konstrukciója olyan, hogy a csillagászati eszközöknél szokásos égi objektumokat követő rendszerekhez hasonlatosan működjön. Kompenzálja bolygónk napi forgását, emellett a Nap körüli keringésből származó elmozdulását is. Ennek értelmében a szerkezet folyamatosan követi csillagunk relatív mozgását, fokozatosan kirajzolva annak pályaívét.

SZÉCSÉNYI-NAGY LORÁND: Pályaív, 2017, multimédia installáció

SZÉCSÉNYI-NAGY LORÁND: Pályaív, 2017, multimédia installáció

SZÉCSÉNYI-NAGY LORÁND: Pályaív, 2017, multimédia installáció, részletek | fotók: Eln Ferenc